Az Alzheimer-kór az agysejtek pusztulásával járó visszafordíthatatlan folyamat, amely miatt beszűkül a gondolkodás és visszafordíthatatlanul romlik az emlékezőképesség. Szeptember 21-én tartják az Alzheimer-világnapját.

A stroke Magyarországon a harmadik leggyakoribb halálozási ok, ráadásul a betegségnek rengeteg hosszú távon fennmaradó szövődménye lehet. Ezek szakszerű rehabilitációt igényelnek, mint például az egyik leggyakoribb és legsúlyosabb maradványtünet az izombénulás.

Az energiaitalokat a legtöbben azzal a céllal fogyasztják, hogy gyorsan energiához juttassák a szervezetüket, és bírják az akár éjszakába nyúló tevékenységet. Néhányaknak azonban ez nem tesz jót, kellemetlen tüneteket, mellkasi fájdalmat, esetleg szívritmuszavart okozhat a nagy mennyiségű bevitel. Az erre vonatkozó kutatások eredményeiről dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa számolt be.

A magas hőmérséklet és páratartalom hatással van a szervezet hőháztartására, ami különböző mechanizmusokon keresztül befolyásolja az erőkifejtést, az állóképességet és a koncentrációt is. Nagy melegben a szervezet saját védelmét helyezi az első helyre, így óhatatlanul csökken a fizikai teljesítmény. Ezért, bár a nyár kiváló időszak a szabadtéri sportolásra, kulcsfontosságú a test hőháztartásának védelme, a megfelelő hidratálás, a túlterhelés elkerülése, valamint a napvédelem – mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének tanszékvezetője.

A génterápiák jelentik a jövőt számos súlyos betegség kezelésében, de sikerüket egy gyakori probléma fenyegeti: a szervezetben már meglévő ellenanyagok hatástalaníthatják a sokszor százmillió forintos terápiát. Erre a kihívásra ad választ magyar kutatók új diagnosztikai módszere, a coreTIA, amely a világon elsőként ad a kutatók kezébe egy nyílt forráskódú eszközt, megnyitva az utat egy globális diagnosztikai standard felé. A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpontban fejlesztett és a Frontiers in Immunology vezető szaklapban publikált eljárás ingyenesen elérhető a nemzetközi kutatótársadalom számára, hogy felgyorsítsa a génterápiák fejlesztését és a súlyos betegségek mielőbbi kezelését.

Július végétől októberig tart a parlagfű pollenszórása, amelyre hazánkban minden tizedik ember érzékeny. A tünetek évről évre tovább fennállhatnak, mivel a klímaváltozás miatt a pollenszezonok hosszabbá váltak. Mitől alakul ki az allergia, mire érdemes figyelni, és hogyan lehet megelőzni vagy enyhíteni a panaszokat? A SYNLAB szakértői szerint a pontos diagnózis az első lépés a hatékony kezelés felé – ehhez pedig korszerű, laboratóriumi allergiavizsgálatok is rendelkezésre állnak.

Az évek múlásával sokszor halljuk: a kor csak egy szám. És valóban, az emberek egyre tovább élnek, ám a megnyert életévek csak akkor igazán értékesek, ha a lehető legtovább megmarad az egészség és a kiegyensúlyozott életmód. Ehhez ma már számtalan segítséget kaphatnak az ezüstkorúak: táplálkozási, öltözködési, szabadidő eltöltési ajánlásoktól az aktív mozgási lehetőségeken át az egészség megőrzésig, a prevencióig igen széles a skála. Ez utóbbi most, a felsőlégúti megbetegedések és a megjelent új koronavírus-variáns időszakában kiemelt szerephez jutnak.

Prof. Dr. Holló Gáborral, a Szemészeti Központ szemész szakorvosával, glaukóma specialistájával számos szemészeti betegséget, kockázati tényezőt és kezelési módot beszéltünk meg az elmúlt évek interjúi során. A jelen alkalommal egy korábban még nem érintett témát, a háziállatokhoz, házi kedvencekhez kapcsolódó szemészeti betegségek, sérülések kérdéseit tárgyaljuk meg.

Ha valaki úgy érzi, rendszeresen tölti álmatlanul forgolódva az éjszakát, szinte percenként nézi az órát, reggelente pedig összetörve, fáradtan ébren, mindenképpen érdemes utánajárnia a probléma okának. Ez lehet valamilyen életmódbeli „hiba”, de akár kezelendő alvászavar is. Az alvásvizsgálat számos kérdésre választ adhat, amelyeket most dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ – Prima Medica neurológus főorvosa, az alváslaboratórium vezető szomnológusa vett számba.

Megdöbbentő adat, de ma Magyarországon minden második embernél kialakulhat daganatos betegség. A jövő egészségügye személyre szabott lesz – genetikai és életmódbeli adatok alapján előre jelezhetőek lesznek a betegségek, és egyénenként határozható meg, kinek mire kell figyelnie.