Szeptemberben megnyílnak az iskolák kapui, a tanulók pedig elfoglalják helyüket a padokban. Vannak azonban olyan gyermekek, akik az átlagos oktatási körülmények között nehezebben sajátítják el az írás, az olvasás vagy a számolás alapjait. Ezt a szakemberek tanulási zavarnak nevezik.

A tanulási zavarok tünetei teljesítmény- és viselkedésbeli jellegzetességekben egyaránt megmutatkozhatnak. Az iskolai tanulmányok során megélt kudarcok, a gyenge osztályzatok, valamint a pedagógusok és a szülők részéről érkező kritikus értékelések nagyban befolyásolhatják a tanulási nehézségekkel küzdő gyermek viselkedését: önértékelése csökken, bizonytalanná, visszahúzódóvá vagy agresszívvá is válhat.

A teljesítményhez kapcsolódó tünetek

Az egyensúlyérzékelés zavara: a gyermek mozgása összerendezetlen, a bonyolultabb mozgásformákat nem képes pontosan végrehajtani. Nem tájékozódik megfelelően a saját testén, kézfejét nem tartja megfelelően, ebből adódóan szabálytalan a ceruzafogása.

A térbeli tájékozódás zavara: a gyermek saját térbeli helyzetének tudatosításának zavara, ami az olvasásban, írásban és a számolási műveletekben is nehézségeket okozhat. A tünetek a balról jobbra való írás folyamatosságában, az iránytartásban, sorvezetésben, a betűk, számok és műveletek felcserélésében nyilvánulhatnak meg.

A mozgáskoordináció zavara: nehézséget okozhat a helyes ceruzatartás kialakítása, aminek következtében az íróeszköz görcsös tartása miatt gondot jelenthet az egy sorban maradás és a megfelelő vonalvezetés. Az alakok felismerésének zavara és a térbeli viszonyok felismerésének nehézsége társulhat mellé.

Gyenge ritmusérzék: a gyermek nehezen érzékeli a beszéd ritmusát, ami gondot okozhat a szótagolásnál és a szavak elválasztásánál.

A beszédhang gyenge megkülönböztető képessége: összefügghet a hallási figyelem fejletlenségével, és nehézséget okozhat a zöngés és zöngétlen hangok megfelelő megkülönböztetésében.

A sorba rendezés nehézsége: az idegrendszeri feldolgozás szokásostól eltérő módja vagy fejletlensége miatt jelentkezhet, nehézséget okozhat az egymásutániság érzékelésében, például a verstanulásban.

Hogyan segíthető, támogatható a gyermek?

A tanulási nehézségek leküzdésében nemcsak a gyermekekkel foglalkozó pedagógusok, gyógypedagógusok, gyermekpszichológusok, konduktorok, gyógytornászok, logopédusok és más szakemberek, hanem a szülők aktív közreműködésére is szükség van. A szülőknek kell megtenniük az első lépést: megbeszélni az észlelt nehézséget gyermekük pedagógusával.

A szülők feladata az is, hogy az iskolában bemutassák a szakértői véleményt és kérvényezzék az oktatási intézménynél az abban foglaltak figyelembevételét az oktatás-nevelés során. A fejlesztés ideje alatt fontos, hogy érzelmileg támogassák, bátorító módon segítsék gyermeküket a foglalkozásokon való részvételben.

A tanulási zavarok kialakulása nem minden esetben előzhető meg, azonban fontos lehet a mindennapos mesefelolvasás, a változatos mozgásfejlesztés és a koncentrációs képességet növelő egyensúlygyakorlatok. Az ingergazdag környezet megteremtésével, apró kihívásokkal teli elfoglaltságok biztosításával a legtöbb esetben megelőzhető a tanulási nehézség kialakulása, illetve csökkenthető annak súlyossága. A gyermekek képességeinek fejlődését ugrásszerűen növelik a különböző játékos fejlesztő foglalkozások.

A tanulási nehézségek főbb típusai

Diszlexia: az olvasáshoz szükséges részfeladatok sérültek, bizonyos esetekben helyesírási nehézségek is társulhatnak. Megléte az általános iskola alsó tagozatában állapítható meg.

Diszgráfia: az írásbeli kifejezés zavara, jelentős mértékű sérülés a helyesírási készségek fejlődésében. Mind a helyesírás, mind a betűzés érintett, egyes esetekben a helyesírási nehézséget kézírási problémák is kísérhetik. Már az általános iskola második osztályában megnyilvánulhat.

Diszkalkulia: a matematikai műveletek elvégzésének feltűnő képtelensége, a valós számokkal végzett műveleti készségek károsodása. A zavar olyan alapvető feladatokra vonatkozik, mint az összeadás, kivonás, szorzás és osztás, ugyanakkor kevésbé érinti az elvontabb feladatokat. Rendszerint az általános iskola harmadik osztályában derül rá fény.

ADHD: Figyelemhiányos hiperaktivitási zavar, amikor a gyermek nem tud egy dologra folyamatosan figyelni, hiperaktív, impulzív és nyugtalan. A gyermekek 5-8 százalékát érinti. A tünetek már 5 éves korban megjelenhetnek, de jellemzően akkor válik feltűnővé, amikor a gyermek közösségbe, majd iskolába kerül.