A véralvadás igen fontos szerepet tölt be, hiszen sérülés esetén ezáltal elkerülhető a nagyobb vérvesztés. A folyamat célja röviden egy oldhatatlan fibrinháló képzése, melyhez különböző véralvadási faktorok, enzimek is szükségesek. Ezek ún. véralvadási kaszkád-aktiváláson mennek keresztül, melynek során a folyamatban részt vevő anyagok vízesésszerűen aktiválják az utánuk következőket. Ennek végén a protrombinból trombin nevű enzim képződik, ami az oldható fibrinogént oldhatatlan fibrinné alakítja. A fibrin utána lerakódik az ér belsejében, majd egyfajta dugót képez a sérülés helyén. Ez a dugó a vérrög, azaz a thrombus. Természetesen ez előbb-utóbb lebomlik, melyet a plazmin nevű fehérje végez. Amennyiben a folyamat zavart szenved, úgy a vérrögképződés fokozottá válik, így könnyebben alakul ki trombózis, akár sérülés nélkül is.

A vetélés talán még kegyetlenebb dolog, mint az, ha egyszerűen nem jön össze a baba. Az okok azonban sokszor nagyon is hasonlóak. A vetélés, illetve pontosabban a korai vetélés sajnos sokkal gyakrabban következik be, mint az gondolnánk.

Újabb nagy lépéssel került közelebb a tudomány egy olyan új módszerhez, mellyel a vérből diagnosztizálhatók a leggyakoribb ráktípusok - számolt be róla a BBC hírportálja. A rákos daganatok mutáns gének és az irányításukkal előállított fehérjék apró jeleit bocsátják a vérbe. Az amerikai Johns Hopkins Orvostudományi Egyetem tudósainak CancerSEEK nevű eljárása 16 olyan génmutáció után kutat, amelyek rendszeresen megjelennek a rákkal, valamint nyolc fehérje után, amelyeket ezek állítanak elő.

Az angol kutatók azt kezdték el vizsgálni, néhány egyszerű, alvási szokásokkal kapcsolatos tanács segít-e az alvásidő növelésében. 21, keveset alvó felnőttnek tartottak konzultációt és látták el olyan iránymutatásokkal, mint az elalvási rutin bevezetése, az esti meleg fürdő vagy a koffeinfogyasztás visszaszorítása. A következő egy hétben a résztvevők alvási naplót vezettek és szenzorokat is viseltek, amelyekkel detektálták, pontosan mennyi időt töltöttek ágyban és konkrétan mennyit aludtak. Ezek felül a szakemberek a résztvevők táplálkozását is megfigyelték az adott időszakban.

Ma már tudjuk, hogy a szaglás- és ízérzés csökkenése vagy akár tartós elvesztése is a koronavírus-fertőzés jellegzetes tünete. A szaglászavar több típusa is előfordulhat a betegeknél.

Az elhízás egészségügyi kockázatairól nagyon sokat hallunk, az alultápláltság veszélyeiről szinte alig. Pedig az alultáplált belgyógyászati betegeknél – egy friss svájci kutatás szerint – 20 százalékkal csökkenthető a halálozási arány táplálkozásterápiával.

Abban lehetnek eltérések, hogy a világ mely táján mit tartanak viccesnek, vagy azt, hogy min illendő mosolyogni. De nevetni minden nyelven ugyanúgy kell. Ha beengedjük a humort az életünkbe, számtalan új aspektust tapasztalhatunk meg: könnyedebb, boldogabb szemlélet uralkodhat el a hétköznapjainkon és még a stresszkezelés is jobban megy.

A 2-es típusú gyulladás olyan elterjedt és az életminőséget jelentősen rontó betegségek mögött húzódhat meg, mint az asztma, az atópiás dermatitisz vagy az orrpolipózis. Az információhiány ugyanakkor nagyban megnehezíti, hogy a betegek hozzájussanak az életminőségüket hosszú távon is javító orvosi ellátáshoz.

Vegánokra tervezett ételek, éttermek régóta vannak. Miért ne lennének vegán étrend-kiegészítők, sőt, lehetőség esetén vegán gyógyszerek is? Vagyis olyan patikaszerek, amik nem tartalmaznak állati eredetű összetevőket.

Előfordulhat, hogy rövidebb, vagy hosszabb ideig áll fenn életminőségünket romboló orrdugulás. A zavaró és kellemetlen tünet okairól és kezeléséről dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológust kérdeztük.