A zene átszövi az életünket. Már egészen kicsi korunktól megnyugszunk attól, ha zenét hallgatunk. Idősebb korban is sokan szeretnek táncolni, zenét hallgatni és koncertre járni, ami nagyon egészséges több szempontból is. Mutatjuk, hogy miért járjunk rendszeresen – ha csak tehetjük a barátainkkal, a családunkkal – koncertre és miért is hallgassunk rendszeresen zenét, azaz miért van terápiás hatása a zenének.

A tél talán egyik legtöbbet keresett gyümölcse a citrom. Hogy miért? Mert a náthás időszakban, amikor testünknek szüksége van mindenféle segítségre ahhoz, hogy ne legyünk folyton betegek, sokan nyúlnak természetes gyógymódokhoz. A citromnak híresen magas a C-vitamin tartalma, ami hatékonyan támogatja az ember immunrendszerét. Éppen ezért hétről-hétre bekerül a bevásárló kocsikba, novembertől kezdve igen keresett élelmiszer. A citrom sikertörténete azonban nem ér itt véget, a konyha igazi csodaszere is válhat belőle, ha ismerjük a trükköket.

A szem a lélek tükre, cseng a fejünkben a jól ismert mondás, amely nemcsak tekintetünkre igaz, hiszen szemkörnyékünk is sok mindent elárulhat rólunk. A szemünk alatti karikák, elszíneződések és korai ráncok nem csupán genetikai adottságok lehetnek, életmódunk és szokásaink is nagyban befolyásolhatják kialakulásukat.

A savas visszafolyást, az úgynevezett gyomorégést sokan azonosítják a reflux tüneteként, de arra már kevesebben gondolnak, hogy az akár súlyos mellkasi fájdalom, a krákogás, a vissza-visszatérő arcüreggyulladás vagy a fogszuvasodás mögött is állhat ez a betegség. Dr. Sárdi Krisztina, az Allergiaközpont – Prima Medica belgyógyásza, gasztroenterológus a reflux okaira, rizikófaktoraira és a kezelés jelentőségére hívta fel a figyelmet – a vény nélkül kapható savlekötőkön túl.

Október a mellrák elleni küzdelem hónapja, ilyenkor kiemelt figyelem fordul a betegség korai felismerésére, valamint a szűrővizsgálatokra. Mivel ez az egyik legeredményesebben gyógyítható ráktípus, valóban nem lehet eléggé hangsúlyozni a mielőbbi diagnózis szerepét. De vajon mi lehet ennek a kulcsa? Igaz, hogy ami fájdalmas, az nem is lehet daganat? Hogyan függ össze a kockázat az életmóddal? Mikor ajánlott az emlő ultrahang vizsgálat és mikor a mammográfia? Dr. Róna Ágnes, az Ultrahangközpont – Prima Medica radiológusa válaszolt a legfontosabb kérdésekre.

Idén is az edzőtermekbe való visszatérésre ösztönzött a BioTechUSA és a Fitness5 hálózat: szeptember 15. és október 12. között zajló “Back to the Gym” kampány során Oczella Eszter és Kiss Jenő márkanagykövetek, valamint a vállalat szakértői motiváló és edukatív tartalmakkal támogatták az edzőterembe visszatérőket. A résztvevők csakúgy, mint tavaly, idén is egy jó célt szolgálhattak: minden edzőtermi belépéssel a Gyermekétkeztetési Alapítvány munkáját is segítették.

A hajunk sokat elárul rólunk, és a frizura fontos önkifejezési eszköz, amely akár önbizalmunkat is növelheti. Őri Katalin trichológus szerint fontos odafigyelni, hogy ne kövessünk el olyan alapvető hajápolási hibákat, melyek károsíthatják hajunkat, sőt akár meg is rövidíthetik a hajunk életét – pedig kis odafigyeléssel könnyen elkerülhetők lennének. Íme a leggyakoribb hajápolási bakik.

Egy magyar nő átlagosan napi 268 percet tölt „láthatatlan munkával” az OECD kutatása szerint, melynek egy jelentős részét a főzés teszi ki. Ezt az időt csökkenthetnék a gyorsabb megoldások, például a készételek, amelyek azonban széles körben még mindig negatív megítélés alá esnek. A fogyasztók a hagyományos készételeket főként az adalékanyagok, a nem megszokott állag és íz, valamint a kevésbé tápláló jellegük miatt utasítják el. Ugyanakkor a többség nem is találkozik olyan alternatívákkal, amelyek rácáfolnak az előítéletekre, ezért a legtöbben nem szívesen fogyasztják azokat a fogásokat, amelyekkel időt nyerhetünk.

A Látás Világnapját (World Sight Day) immár 25. éve rendezik meg minden évben október második csütörtökén. A szervezők az idei világnap kapcsán arra hívják fel a figyelmet, hogy napjainkra a rövidlátás és súlyos szövődményei olyan gyakorivá váltak, hogy egyértelműen betegségként kell kezelni, nem pedig egyszerű (fénytörési) hibaként. A szakemberek már úgy bánnak vele, mint egy népbetegséggel.

A statisztikák szerint Magyarországon az ingyenes szűréseken való részvétel jóval elmarad az OECD-országok átlagától, alacsony a részvételi arány a mammográfia, a vastagbélszűrés, méhnyakszűrés terén. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat, hiszen a daganatos vagy kardio-vaszkuláris betegségek korai felismerése a leghatékonyabb eszköz az életmentésben.