Forradalmian új módszert fejlesztenek magyar kutatók, amelynek lényege, hogy a fejbőr alá ültetett elektródával időben felismerhetők legyenek az epilepsziás rohamok elektromos jelei, illetve célzott elektromos ingerlésekkel csökkenthető legyen a rohamok száma. A Semmelweis Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen folyó fejlesztések kiemelkedő jelentőségűek azokban az esetekben, amikor a betegek nem reagálnak a hagyományos gyógyszeres kezelésekre.

A visszérbetegség ma már népbetegségnek számít. Ezen rendellenesség esetén az érfal megvastagszik, kitágul, és nem tudja megfelelően ellátni feladatát.

Akár évekig is jelen lehet a szervezetben úgy, hogy semmilyen panaszt nem okoz – a 2-es típusú cukorbetegség gyakran „csendben” alakul ki, miközben már károsíthatja az ereket, a vesét vagy a szemet. Magyarországon ráadásul nemcsak a diagnosztizált esetek száma nő, a betegség egyre fiatalabb korosztályokat érint. Az OECD 2025-ös jelentése szerint az összes hazai haláleset 2,4 százalékát a cukorbetegség okozza. Az Affidea Magyarország szakértője szerint a rendszeres, célzott szűrés kulcsszerepet játszik abban, hogy a diabétesz még a súlyos szövődmények előtt felismerhető legyen.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

A túlsúly, az elhízás és az alvászavarok bizonyos típusai összefügghetnek és ezek az összefüggések ráadásul két irányúak. Erről az összetett problémakörről és a megoldás lehetőségeiről beszélt dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ vezető neurológusa, az alváslabor alvásszakértője.

Aki szembesül a magasvérnyomás betegség diagnózisával, annyit biztosan hallott már, hogy a 120/80 Hgmm számít optimális vérnyomásnak. De vajon minden érték, ami ennél némileg magasabb, az elfogadhatatlan? Mitől függ, kinél mennyi a célérték? Dr. Petróczy Natália, a KardioKözpont belgyógyásza, magas vérnyomás specialista válaszolt a legfontosabb kérdésekre.

Már kisgyermekkorban megtanultuk, milyen fontos a napi kétszeri fogmosás. Van, aki azóta kínosan ügyel a szájhigiéniára, de van, aki a régi intelmek ellenére néha bizony elfelejti az esti fogmosást. Bármelyik csoportba is tartozzunk, az Euronics friss kutatása és a cég által felkért szakértő, Dr. Bérczy Kinga fogorvos gondolatai egészen biztosan új megvilágításba helyezik az egyik legfontosabb napi szokásunkat.

Természetes módon is lelassulhat a szívverésünk például pihenés közben, vagy az életkor előrehaladtával, illetve az edzett sportolóké is eleve lassabb. Ha azonban a tavaszihoz fáradtsághoz hasonló, ólmos fáradtságot, kimerültséget, nem igazán indokolja semmi, érdemes ellenőrizni, nem szívritmuszavar (bradycardia) áll-e a háttérben.

Hazánkban 100 emberből több mint 50 szív- és érrendszeri betegségben hal meg, míg például rákban (ehhez képest csak) 25. Sokakat a bajra már csak a súlyos szívroham figyelmezteti, holott vannak korai, külső jelei a szívproblémáknak. Gondoltad volna, hogy a bőr, a köröm, a fül, a szem, a fog, illetve az ajkak is jelezhetik, hogy a szíved nem megfelelően működik?

Január közepén régen megélt havazás tört az országra, amely miatt ugrásszerűen megnőtt a csukló- és kéztörések száma. A műtét, majd a gipsz felhelyezése után úgy gondoljuk, „már csak ki kell bírni” a 4–6 hetet, és utána minden visszatér a normális kerékvágásba. A valóság azonban ennél jóval összetettebb és az igazi munka csak ezután kezdődik a jól működő végtag érdekében.