A WHO újra meg újra felhívja az emberek figyelmét a dohányzás pusztító hatásaira és arra, hogy évente több millió ember hal meg ennek következtében. Az idei világnapnak különös aktualitást ad az, hogy a legtöbb előrejelzés szerint a világ nagy részén lassan visszaszorítják a járványt, és a dohányosok új ösztönzést kaphatnak a leszokásra.

Világszerte egyre több fertőzött fiatalt és középkorú pácienst diagnosztizálnak stroke-kal. Még a járványkitörés kezdetén a kutatók arra mutattak rá, hogy a vírus elsősorban a tüdőt támadja meg. Az elmúlt hónapokban azonban több olyan esetről számoltak be, melyekben a koronavírus és a stroke kialakulása között találtak összefüggést.

Az egészségi állapot és a táplálkozási szokások kapcsolata közismert. Van olyan fizikai állapot és néhány betegség, amelyekhez a megfelelő diéták könnyen elérhetőek, gyakorlatilag benne vannak a köztudatban. De léteznek olyan betegségek, amelyekhez a kapcsolódó dietetikai irodalom kevésbé kiterjedt, és megtalálni sem könnyű ezeket. Ez utóbbi csoportba tartozik a COPD is.

A férfiak még ma is sokkal kevesebbet foglalkoznak külsejükkel, mint a hölgyek. Ezzel alapvetően nincs is semmi baj, azzal azonban igen, ha bizonyos intő jelekről nem vesznek tudomást, hiszen azok akár a családalapítási képességeket is érinthetik.

A Szív Világnapját a Szív Világszervezet (World Heart Federation) törekvéseinek köszönhetően ünnepeljük 2000 óta minden szeptember utolsó vasárnapján, idén ez a dátum szeptember 26-ára esik. A nap célja a szívbetegségek megelőzése és a jobb életminőség elérése, kifejezetten a fejlődő országokban.

Arra keresték a választ a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet kutatói, hogy a Covid-19 járvány miatt bevezetett korlátozások miként változtatták meg az emberek fizikai aktivitását, és mindez hogyan hatott a lelkiállapotukra. A koronavírus 3. hullámának végén egy országos, online felmérést végeztek.

Meleg időben jellemzően nagyobb a rizikója a gyomorrontásnak – különösen a kevésbé kiegyensúlyozott táplálkozás és a nem megfelelően tárolt élelmiszerek miatt. A szakértő azokra az esetekre hívta fel a figyelmet, amikor a házi kezelési módszerek már nem elégségesek, és orvosi kivizsgálás szükséges.

A tartós fájdalmak miatti szenvedés néhány esetben csupán „hisztinek” tűnik a környezet számára, holott sokszor egy jó ideje ismert jelenségről, a krónikus fájdalom szindrómáról van szó. Teljes körű kivizsgálással és mélyreható kikérdezéssel a rejtett fájdalom oka sokszor fellelhető, és megfelelő módszerekkel enyhíthető is.

Kiegyensúlyozott táplálkozás mellett nem fordulhat elő vitamin- és nyomelemhiány, ha elég zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk. A nemesítési eljárások, és az üvegházas termelések miatt korántsem tartalmaznak az élelmiszerek annyi tápanyagot, mint régen.

Az immunhiányos betegségeknek több formáját ismerjük. A primer immunhiány tünetei rendszerint már gyermekkorban megmutatkoznak. Léteznek másodlagos immunhiányos állapotok, amelyek más betegségekhez – például diabétesz, vesebetegség – jönnek létre. Ezen kívül gyakori fertőzéseket okozhat az is, ha valaki olyan gyógyszert szed, amely az immunrendszer működését gátolja, például autoimmun betegség esetén. A szerzett immunhiány legismertebb formája pedig az AIDS.