Február utolsó napja a Ritka Betegségek Világnapja, amelyet 2026-ban tizenkilencedik alkalommal rendeznek meg világszerte azzal a céllal, hogy a társadalom figyelmét a sokszor „láthatatlan” érintettekre irányítsák, valamint elősegítsék számukra az egészségügyi ellátáshoz való jobb hozzáférést és az egyenlő bánásmódot. A világszerte mintegy 300 millió embert érintő betegségeket látványos épületkivilágítások helyezik reflektorfénybe. Hazánkban idén már nem csak budapesti, de vidéki intézmények, épületek is csatlakoztak a kezdeményezéshez, így február 28-án összesen 17 helyszín öltözik a világnap jellegzetes színeibe. Az AstraZeneca a tavalyi év után idén is különleges kezdeményezéssel készül: a világnapon „láthatatlan hősök” várják majd a Millenáris Széllkapuhoz látogatókat.

A bélbaktériumok által termelt egyik vegyület kulcsszerepet játszhat a 2-es típusú diabétesz megelőzésében és kezelésében is – állapították meg az Imperial College London kutatói.

A természetes gyógymódok népszerűségének növekedésével egyre nagyobb teret hódítanak a megtévesztő, hatástalan vagy nem a megfelelő célra kínált méhészeti termékek a piacon. Különösen a méhméregkészítmények esetében gyakori a vásárlók félrevezetése.

Bár nevük alapján ritkának tűnnek, Magyarországon közel félmillió embert érintenek azok a különleges kórképek, amelyek diagnosztizálása és kezelése túlnő a nemzeti egészségügyi kereteken. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) konferenciáján bemutatott európai referenciahálózatok és a betegek aktív közreműködése új esélyt kínál a rejtőzködő rendellenességekkel élőknek. A jelenleg is kiválóan működő ritkabeteg-centrumok mellett a jövő gyógyításában kulcsszerep jut az óriási adatbázisoknak és a mesterséges intelligenciának, amelyek segítenek a pontos diagnózis felállításában és a személyre szabott terápiák kidolgozásában.

Bár látszólag a világ legtermészetesebb, legegyszerűbb dolga az alvás - amivel életünk harmadát töltjük - mégis a legkomplikáltabb emberi folyamatok közé tartozik. Kevesen tudják, hogy bizonyos napszakokban az alvás kimondottan káros is lehet, így ez a pár óra tiltólistás az alvásszakértők szerint. A Mindennapi Pszichológia Magazin (MiPszi) alvással foglalkozó különszámmal segíti azokat, akik szeretnék jobban megérteni ezt a létfontosságú jelenséget.

Az Alzheimer-kór némiképp kakukktojásnak számít a memóriazavarral járó kórképek között, mivel rendkívül gyors hanyatlással jár, mely az agykéreg pusztulásában is kimutatható. Az Alzheimer betegség memóriaromlással, magatartásváltozással, a kognitív funkciók beszűkülésével, elbutulással járó kórkép, melyet orvosi szóhasználatban demenciának neveznek, (de mentia = mentális funkció nélkül). Az Alzheimer-kórt először 1906-ban Alois Alzheimer német ideggyógyász írta le egy 51 éves, memóriazavarban szenvedő nőbetege kapcsán.

A szívritmusban jelentkező változások legtöbb formája ártalmatlan és kezelést sem igényel, de dr. Jenei Zsigmond Máté, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa szerint a kivizsgálás bizonyos esetekben mégis fontos. De vajon miért kell ismernünk a tünet hátterét, ha maga a panasz elmúlt? Melyek a sürgős ellátást igénylő helyzetek? Mikor van szükség kezelésre, és melyek ennek az összetevői? Összegyűjtöttük a legfontosabb válaszokat.

A saját lakás, a saját autó és általában a saját tulajdon iránti erős elköteleződés továbbra is meghatározza a magyar háztartások gondolkodását, miközben a mindennapi fogyasztás egyre nagyobb része már előfizetéses modellre épül: zenét, filmet, digitális szolgáltatásokat és szoftvereket is havi díjért veszünk igénybe. Ezt a szemléletet ülteti át - egyelőre csak néhány nyugat-európai és tengerentúli piacon létező gyakorlathoz hasonlóan - a Vision Express, amely Magyarországon is bevezeti a szemüveg-előfizetés konstrukcióját.

Január elején minden az életmódváltásról, a megfelelő táplálkozás és rendszeres testmozgás jelentőségéről szól. Amiről azonban kevesebb szó esik, hogy a nem megfelelő terhelés vagy rosszul megválasztott eszközök és hibásan elvégzett feladatok extrém módon terhelik meg az ízületeket. Rövid távon sérülést, hosszú távon fájdalmat, panaszokat és akár maradandó károsodást is okozva.

Idén január 19-25. között rendezik meg az európai méhnyakrák-megelőzési hetet, melynek kapcsán a Budai Egészségközpont emlékeztet: a HPV nem csak „női téma”, hanem párkapcsolati és közegészségügyi kérdés. Miközben a fókusz gyakran a méhnyakrákon van, a vírus mindkét nemet érinti, és a védekezés sikere azon is múlik, hogy a párok együtt gondolkodnak-e szűrésről és oltásról.