Lüktető fejfájással, kóvályogva ébredni vagy bicegve járni-kelni a lakásban – ismerős lehet azoknak, akik érzékenyek a frontokra. Kint az idő még változatlan, ám az ő szervezetük már azt jelzi, hogy mi lesz fél-egy nap múlva.

Felezhető-e a kapszula és a kúp? Hogyan készítsünk szuszpenziót? Hol és hogyan kell tárolni a gyógyszereket? Miként adagoljuk megfelelőn a tablettákat? Dr. Sebők Szilvia főgyógyszerész ezekre a kérdésekre is választ ad a Semmelweis Egyetem legújabb, a gyógyszerek előkészítéséről, adagolásáról és tárolásáról szóló oktatóvideójában.

A tükör néha könyörtelen. Egy-egy fáradt reggelen az ember hajlamos megijedni az első ránctól, és azonnal a legújabb csodakrém után nyúlni. A bőrápoláspiac ma már hatalmas, tele ígéretekkel: feszesség, ragyogás, fiatalosság – mintha csak néhány csepp elixír választana el bennünket a tökéletes arcbőrtől. Van azonban egy tényező, amit semmilyen szérum nem tud ellensúlyozni: a dohányzás.

Az Alzheimer-kór és a demencia világszerte egyre több embert érint, és Magyarországon is súlyos népegészségügyi kihívást jelent. A korai felismerés, és a terápiás terv mielőbbi kidolgozása a legfontosabb lépés ahhoz, hogy a betegek minél tovább megőrizhessék önállóságukat és életminőségüket, hívja fel a figyelmet Prof. Dr. Kamondi Anita, a Liv Duna Medical Center és a Brain Health Kft. Neurokognitív programjának orvosszakmai vezetője.

„A férfi szívéhez a gyomrán át vezet az út” – tartja a mondás, nem mindegy azonban, hogy milyen állapotban van az a gyomor. Ha egy férfi társaságban felhozza, hogy gyakran ég a gyomra, sokan legyintenek: „ugyan, csak erős a pörkölt”. Pedig a valóság az, hogy a reflux nagyjából minden ötödik felnőttnél jelentkezik, és a súlyos szövődmények kockázata férfiaknál magasabb. A vastagbélrák pedig még mindig túl sok családot érint Magyarországon: minden nap vannak új diagnózisok, miközben a szűrés és az időben végzett vizsgálat tényleg életeket ment. A jó hír? A legtöbb panasz megelőzhető vagy időben kezelhető, ha figyelünk a jelekre, és nem „tűrünk erőből”.

Bár Magyarországon európai összehasonlításban is kiemelkedő a HIV-ellátás színvonala, és államilag finanszírozott a hozzáférés a korszerű terápiákhoz, még mindig magas a későn kiszűrt betegek aránya, és alacsony a szűrési hajlandóság – mutattak rá a Pro Infectologia Alapítvány szakértői a Dél-pesti Centrumkórházban az AIDS World Day alkalmából tartott sajtótájékoztatón.

Bár nem lehet egyértelműen megmondani a testtartásból, hogy ki milyen munkát végez, de ha nem kompenzáljuk mozgással, sporttal a munkánkból adódó mozgásszervi problémákat, akkor a gyógytornász nagy eséllyel ránézésre tudja, hogy ülve vagy állva dolgozunk-e. Aszimmetrikus testtartásban gazdag például az anyaság, amely szülés előtt és után is járhat hátfájdalmakkal. Farkas Ildikó, a Duna Medical Center gyógytornásza elmondja, miben hasonlítanak az ápolók és a rakodók panaszai, és hogyan mozgassák át testüket az édesanyák.

Az egyik legtitokzatosabb szervünk a máj. Főként hallomásból tudjuk, hogy miért fontos vigyáznunk rá, hiszen ha megbetegszik, megsérül, az egész szervezetünk óriási bajba kerül. Dr. Andrási Péter belgyógyászt arra kértük, segítsen megkülönböztetni a májjal kapcsolatos hiteket, tévhiteket.

Magyarországon a felnőttek 16-20 százaléka, a 60 éven felüliek több, mint fele magas vérnyomás betegségben szenved, ám sokan alig tudnak valamit a problémáról. Tény, hogy a magasvérnyomás-betegségre való hajlam közel 40 százalékban meghatározott a génekben. De az, hogy ez felnőttkorban meg is jelenjen, erősen függ azoktól a kockázati tényezőktől, amelyek jórészt az akaratunktól függenek. Ilyenek a dohányzás, a stressz, mozgásszegény életmód, a koleszterinszint, a fokozott sófogyasztás, illetve a cukorbetegség.

Akkor fejtik ki legjobban a hatásukat a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek, ha lefekvés előtt veszik be őket - ezt állapította meg egy nagyszabású, hosszú távú kutatás, amelynek eredményeit a European Heart Journal folyóirat közölte.