A rizs a búza után az emberiség legfontosabb növényi tápláléka, a világ összes konyhaművészetének fontos alapanyaga. Ismerkedjen meg a különböző rizsfajtákkal, gyógyító hatásaikkal és tápanyag-tartalmukkal!

Több mint 40000 fajtája ismert. Vásárolhatunk basmati rizst Indiából, arborio-fajtát Olaszországból, pálcikarizst Japánból...

Táplálkozástani szempontból a barna rizs a legértékesebb, hiszen rendkívül magas a rost-, a komplex szénhidrát és a B-vitamin-tartalma. Mindemellett egy olyan vegyület is található benne, amely a koleszterinszint csökkenését eredményezi, ezért szív-védő élelemnek is tekinthető. A barnarizs külső borítása - azaz korpa része - tartalmaz egy vegyületet, melynek neve oryzanol. Ez az anyag váltja ki a vérkoleszterin szint csökkenését. Louisana állam egyetemén vizsgálatot végeztek, melyben arra keresték a választ, hogy a rizskorpa milyen mértékben képes a koleszterinszintet csökkenteni. A vizsgált személyek napi 100g rizskorpát fogyasztottak három héten át. A felmérés végén a vér-koleszterinszint átlagban 7 százalékkal, ezen belül a káros LDL-koleszterin-szint 10 százalékkal csökkent.

Rákmegelőzés

Mivel a barna rizsnek kifejezetten magas a rosttartalma, ezért képes a bélperisztaltikát gyorsítani, a széklet mennyiségét növelni, a mérgező bomlástermékeket megkötni, a belekből kiüríteni. Nem csupán a vastagbél rosszindulatú elváltozásait lehet rizsfogyasztással megelőzni, hanem az emlőrák előfordulási gyakorisága is csökkenthető.

A magyarázat az, hogy a barnarizs rostanyaga megköti a béltraktusban lévő női nemi hormont, így a vérben keringő ösztrogénszint lecsökken. Ausztrál és kanadai kutatások eredménye szerint napi 28 g rost 38 százalékkal csökkenti az emlőrák kialakulásának kockázatát.

Rizsfajták

Vajon mi a különbség a barna, a fényezett és a vadrizs között? A hántolatlan rizsszemet nevezik barna rizsnek, vagy más néven cargorizsnek, amely szürkés színét a külső rétegről - ezüsthártyától - kapja. Ez a hártya takarja az endospermiumot (a mag belső tápláló szövete) és a csírát. A barna rizs korpatartalma 3 százalék, csírát 4 százalékban, míg endospermiumot 93 százalékban tartalmaz. A pelyvátlanított - fényezett - rizs rosttartalma lényegesen kevesebb, emellett vitaminokban is szegényebb.

Az alábbi táblázat összefoglalja a hántolt és hántolatlan rizs közötti összetételbeli különbségeket.

Barna rizs (100g)                                         Fényezett rizs (100g)

Rost (mg)                                          2,4                                     1,4

Nátrium (mg)                                   3                                         6

Kálium (mg)                                     250                                    112

B1-vitamin (microgramm)               480                                    90

B2-vitamin (microgramm)               91                                       60

B6-vitamin (microgramm)               670                                    15

Biotin (mg)                                       12                                      1,4

Foszfor (mg)                                     325                                    90

Kalcium (mg)                                   23                                      8

Magnézium (mg)                             157                                    13

Energia (kcal)                                  379                                    346

A rizs 86-90 százalékban szénhidrátot, 7-9 százalékban fehérjét, a szervezet számára nélkülözhetetlen aminosavakat - methionint és lizint - tartalmaz.

A vadrizs - más néven indián rizs - előnyös tulajdonsága a kedvezően magas aminosav-tartalomban és B-vitamin-összetételben rejlik. Az észak-amerikai Nagy Tavak sekély vizű partjain honos rizsfajtát USA-ban az 1950-es évek óta termesztik, ekkor ismerték fel táplálkozás-élettani jelentőségét. Lignán nevű anyagtartalmánál fogva a csontritkulás megelőzésében is szerepet játszik, mivel az ösztrogénhormonnal megegyező anyagcserehatást vált ki.