Hirdetés

A refluxbetegség

Mi is a reflux? Betegség vagy tünet? Öröklődik vagy magunk is befolyásolhatjuk a kialakulását? A reflux szó szerint visszafolyást jelent, vagyis a gyomortartalomnak a nyelőcsőbe való visszaáramlását. A statisztikák szerint ma a nyugati társadalmak lakosságának 20–40 százaléka szenved ettől.

Hirdetés
Hirdetés

A táplálék a szánkból a nyelőcsőn keresztül jut a gyomorba. Ezt a folyamatot a nyelőcső jellegzetes, a falatot továbbító izommozgása, perisztaltikája is segíti. A nyelőcsövet borító nyálkahártya lúgos kémhatású. Ezt a nyál biztosítja: még akkor is, amikor éppen nem eszünk, szinte percenként nyelünk egyet. A nyelőcső és a gyomor határán egy néhány centiméteres záróizomgyűrű található. Ez alapvetően zárva van, és csak arra az időre nyílik meg, amíg az étel áthalad rajta a gyomorba.

Mi a reflux?

Akkor beszélünk refluxról, ha az említett alsó záróizom a rendeltetésével ellentétesen kinyílik, és az alulról ránehezedő hasűri nyomásnak engedve, fölfelé engedi a gyomortartalmat. A nyelőcsőbe kerülő gyomorsav – ez a nagyon agresszív sav – károsodást okoz a nyálkahártyán, ami gyomorégéssel és komoly, a szegycsont mögött érzett, maró fájdalommal jár. Szakértőnk tapasztalata szerint a sürgősségi osztályokon mellkasi fájdalommal jelentkező betegek 10–15 százaléka refluxos.

Enyhébb esetben a gyomorsav csupán a nyelőcső alsó szakaszát kezdi ki. Ha már gyulladás alakult ki, akkor refluxbetegségről beszélünk. A záróizom működése és a nyálkahártya állapota tovább romlik, a gyulladás pedig magasabbra terjed.

Súlyosabb esetben a visszaáramlás egészen a szájüregig jut, és savas felböfögést eredményez.

Az okok

A háttérben többféle ok is állhat. Van, akinél gyengébb a nyelőcső perisztaltikája. Akad, akinek eleve elégtelenül működik az alsó záróizma. Egyeseknek egy kicsit rövidebb a nyelőcső alsó, hasüregi szakasza, és így könnyebben enged az alulról jövő nyomásnak. (Ez az adottság örökölhető.)

A tünetek életmódbeli tényezőktől vagy bizonyos állapotoktól is függenek. A hasűri nyomást magunk is fokozhatjuk az elhízással, a fizikai munka bizonyos típusaival, de akár szűk ruházattal is. A várandósság is hasonló hatással jár. Mint mindent, a dohányzás a refluxot is kedvezőtlenül befolyásolja. A refluxos beteg ronthatja a helyzetét olyan élelmiszerek fogyasztásával, amelyek fokozzák a gyomor savtermelését vagy ellazítják a záróizmot. Arról se feledkezzünk meg, hogy a gyomorsav termelődésére ható legerősebb inger a gyomorfal feszülése, tehát az, ha teleesszük magunkat.

Fokozzák a savtermelést:

  • Kávé
  • Szénsavas italok
  • Paradicsom (sokaknál)
  • Citrusfélék

Ellazítják a záróizmot:

  • Csokoládé
  • Koffein
  • Alkohol
  • Mentol

Vizsgálatok

Ha a tünetek heti rendszerességgel jelentkeznek, érdemes felkeresni egy gasztroenterológust. A diagnózis pontos felállítására, illetve egyéb betegségek kizárására többféle diagnosztikus eljárás is rendelkezésre áll.

Az alsó záróizom gyengeségét egy, a gyomor és a nyelőcső határáig leengedett hajszálvékony szonda segítségével lehet kimutatni, amely a hasűri nyomást és a nyelőcső perisztaltikáját is méri. De pH-monitorozást is lehet végezni, hogy megtudjuk, milyen kémhatás uralkodik a nyelőcső alsó részén, illetve, hogy kiderüljön, hány savas „epizód” következik be ott 24 órán belül. A kivizsgálás része lehet a nyelőcsőröntgen is. A protonpumpa-gátló teszt során a beteg gyomorsav-termelődést gátló szert kap: ha a tünetei enyhülnek, akkor valószínűsíthető a reflux.

Kezelés

A terápia elsősorban gyógyszeres kezelést jelent. Korábban leginkább a savlekötő szereket alkalmazták, ezek azonban csupán semlegesítik a képződő savat, nem a gátolják sav újratermelődését. Ezzel szemben a protonpumpa-gátló szerek magát a gyomorsavtermelést gátolják, a savat termelő gyomorsejtek működésének befolyásolásával. Az orvos utasításainak betartásával és rendszeres kontroll mellett ezekkel a gyógyszerekkel a betegség jól kordában tartható.

Esetenként a műtét jelenti a megoldást, de csak akkor, ha a problémát az alsó záróizom gyengesége okozza. Az operáció során a gyomor felső részét mandzsettaszerűen odavarrják a nyelőcső köré, így erősítve a záróizom működését.

Reflux vagy asztma?

Ma már a gyerekeknél is egyre gyakoribb a reflux, többnyire a gyermekkori asztmának is ez az oka! Mivel a gyomorsav visszajut a nyelőcsőbe, onnan a gyermek könnyen belélegzi, ami a hörgők görcsét és a folyadék pangását, végső soron pedig légzési nehezítettséget okoz. A gyermekkori asztmára sokan legyintenek: „Majd kinövi a gyerek!”, ám jobb lenne ellenőrizni, nem reflux áll-e a háttérben, ami ráadásul a gyermek hallását és a fogait is ronthatja. Ha felmerül a reflux gyanúja, forduljunk a kicsivel gyermek-gasztroenterológushoz!

Néhány tipp reflux ellen

  • Délután 5–6 óra után lehetőleg már ne együnk!
  • Az étkezést követő néhány órában ne feküdjünk le és ne sportoljunk!
  • Emeljük meg az ágy fejét 15–20 centiméterrel (de ne csupán a párnákat halmozzuk fel!)
  • Ha az étkezések után (nem mentolos) rágógumit fogyasztunk, az a nyáltermelést fokozva segíti az emésztést és a savas hatás semlegesítését.
  • Az étkezés után megivott pohár víz segít eltávolítani a nyelőcsőbe jutó gyomorsavat.
  • Klasszikus házi praktika tejet itatni, szódabikarbonát vagy kekszet etetni a gyomorfájdalomra panaszkodó beteggel: ezek az élelmiszerek is hozzájárulhatnak a gyomorsav semlegesítéséhez.
  • Igyekezzünk kerülni a stresszt! A tartós feszültség, a szorongás fokozza a savelválasztást, ráadásul rontja a nyálkahártya védekezőképességét.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend