A demencia ugyanolyan népbetegség, mint a szívbetegségek vagy a rák, ám a társadalom és a kormányzat is jóval kevesebb figyelmet fordít rá. Magyarországon több mint negyedmillió ember küszködik szellemi képességeinek elvesztésével. A WHO adatai szerint a demens emberek kevesebb mint felének betegségét diagnosztizálják, ráadásul azt is sokszor későn veszik észre – derült ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) konferenciáján. A szakértők szerint komplex programra van szükség annak érdekében, hogy javuljon a helyzet.

A home office egyik nagy hátránya az lehet, hogy otthoni körülmények közt nem elég ergonomikus a munkaállomás, vagyis nem megfelelő széken, asztalnál, rosszul beállított gépnél, rossz tartással ülünk napi 6-8 órát. Mi ilyenkor a teendő, és mire kell figyelnünk?

Az emberi anyagcsere egyévesen jár csúcsra, 60 éves kortól romlik - állapította meg a témában készült legnagyobb szabású kutatás.

A nyugalmi pulzust legoptimálisabban reggel, még az ágyban mérhetjük, hiszen ekkor valószínűleg kipihent állapotban vagyunk. Leginkább a nyaknál és a csuklónál érdemes kitapogatni a szívverést, ahol vékony a bőr. Ha már kitapintottuk a pulzust, nézzünk egy másodpercmutatós órát, és számoljuk a szívveréseket pontosan egy percig. Az is megfelel, ha csak 30 másodpercig számolunk és ezt az értéket szorozzuk meg kettővel.

A magas koleszterinszint az esetek zömében csak a következményeivel hívja fel magára a figyelmet, azonban a szem körül látható jelei is lehetnek. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa a kezelés kiemelt jelentőségéről beszélt.

A férfiak szervezetében jelentkező tápanyaghiányos állapotok rengeteg folyamatba beleszólnak, többek közt ezek tehetőek felelőssé az egyre gyakoribb terméketlenségi problémákért is. De hogyan kapcsolódik ez a hajhulláshoz? Úgy, hogy mindkét esetben a tápanyagellátottságban keresendő a megoldás, ráadásul mindkettőbe beleszólnak a férfi nemi hormonok is, de sajnos a helyzet nem ennyire egyszerű.

Magyarországon először készült olyan átfogó, országos vizsgálat, ami 11 év hazai betegadatainak elemzésével vihet közelebb a szív-érrendszeri betegségek, a krónikus vesebetegség és a 2-es típusú cukorbetegség összefüggéseinek megértéséhez és ezen keresztül az egyik legnagyobb egészségügyi kihívás kezeléséhez.

A kisebb konyhai balesetektől kezdve az anyajegy eltávolításon, a császármetszésen, a nyaralás vagy sportolás közben szerzett sebeken, a kutyaharapáson és az égési sérüléseken át a súlyos balesetekig számtalan módon megsérülhetünk, amelyek aztán maradandó hegeket okozhatnak. Legalább egy heget szinte mindannyian szerzünk életünk során. Ma már szerencsére rengeteg olyan lehetőség van, amivel jelentősen javíthatunk a különböző típusú hegek állapotán, és így alig láthatóvá válhatnak. Dr. Seffer András Gergely, a Budai Egészségközpont (BEK) plasztikai- és kézsebésze osztja meg a legfontosabb tudnivalókat a hegekről és azok kezelési, illetve korrekciós lehetőségeiről.

A derékfájdalom azon panaszok egyike, amelyet szinte mindenki megtapasztal az élete során. Sokféle tanács létezik a kellemetlenségek enyhítésére, közülük talán a leggyakrabban a „CORE” izmok (ez a törzsizmok gyűjtőneve) erősítése kap aránytalanul nagy figyelmet, azt sugallva, hogy ezzel a módszerrel megszüntethető a fájdalom. De valóban ennyire egyszerű lenne? Erre a kérdésre kereste a választ Olosz József, a sherlockrehab.hu vezető gyógytornásza. 

Koszorúér-betegségen a koszorúerek érelmeszesedését, illetve az ennek kapcsán kialakult kórképeket – többek közt szívritmuszavart, szívelégtelenséget, szívinfarktust - értik a szakemberek. A kezelés alapját az orvos által rendelt gyógyszerek, esetleg a sztent beültetés jelenti, de dr. Jenei Zsigmond Máté, a Kardioközpont kardiológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy mindez csak a megfelelő életmóddal együtt érhet el tartós eredményt.