Veszélyes vesegyulladás

Veszélyes vesegyulladás

A vesegyulladás nagyon kellemetlen betegség. És veszélyes is, hiszen ha többször visszatér, akár a vesefunkció is beszűkülhet vagy károsodhat. Ezért kell nagyon odafigyelni a húgyúti fertőzések megfelelő kezelésére! Dr. Gombos Évát, a Heim Pál Gyermekkórház nefrológus főorvosát kérdeztük.

A vesegyulladás alapvetően kétféle módon alakulhat ki: felszálló módon, az alsó húgyúti fertőzések továbbterjedésével, vagy a véráram útján. A felszálló fertőzés a gyakoribb, különösen nőknél.

Felszálló fertőzés

Az alsó húgyutak fertőzései többféle területet is érinthetnek: a húgycsövet, a hólyagot vagy a húgyvezetékeket. A húgyúti fertőzéseket a nők betegségének tartják. Igaz, hogy ritkábban férfiaknál is előfordulhat, ám a húszas éveikben járó nőknél valóban 50-szer gyakoribb, mint a férfiaknál! Ez elsősorban abból az anatómiai adottságból fakad, hogy a nők húgycsöve egyrészt sokkal rövidebb (2,5-4 centiméter), mint a férfiaké, másrészt jóval közelebb is található a végbélhez.

Veszélyes vesegyulladás

A fertőzéseket gombák, vírusok, de leggyakrabban baktériumok (tipikusan az E. coli) okozzák, amelyek a húgycső körüli területről, a végbélből vagy a hüvelyből juthatnak be a húgyutakba.

A hólyaghurut tipikus tünete a gyakori, sürgető vizelési inger, az ennek ellenére csekély mennyiségű vizelet, a kellemetlen, szúró érzés a hólyag tájékán (sokszor a vizeletürítés alatt vagy után is), valamint a sötétebb, rossz szagú, esetleg véres vizelet.

Fertőzés a vérárammal

A véráramon keresztül történő fertőzés ritkább. A vérerek a vesébe szállítják azokat a salakanyagokat, amelyeket annak ki kell választania. Ám bizonyos esetekben a vérrel együtt baktériumok is eljuthatnak a vesébe, ott megtelepedhetnek és gyulladást okozhatnak. Ebben az esetben a vese általában egy előzetes, úgynevezett kapunyitó fertőzés – például mandula- vagy fülgyulladás, nőgyógyászati fertőzés – után, másodlagosan fertőződik meg.

A vesegyulladás tünetei

Mint szakértőnk mondja, a köznyelvben gyakran tévesen használjuk a vesemedence-gyulladás kifejezést, hiszen nem csupán a vesemedencéről, hanem az egész veseállomány gyulladásáról van szó. Ez egy nagyon kellemetlen betegség. A tünetek korosztályonként változhatnak, de a legjellegzetesebb panaszok felnőtteknél a következők: sárgás, sápadt bőrszín, láz, deréktáji vagy tompa hasi fájdalom, gyakori, esetleg fájdalmas vizelés, levertség, gyengeség, ritkán vérvizelés. A gyulladás miatt megduzzadt vese okozta tompa nyomást eleinte nehéz megkülönböztetni a lumbágó okozta panaszoktól vagy a gerincközeli izmok görcsétől.

Diagnózis

A vesegyulladás diagnózisában elsődleges jelentőségű a vizeletvizsgálat. Mint dr. Gombos Éva hangsúlyozza, nagyon fontos a helyesen kivitelezett vizeletvétel. Ehhez a betegnek meg kell mosakodnia, majd a középsugaras vizeletet felfognia egy pohárban. Azért nem szabad, hogy a kezdeti vizeletsugár kerüljön a pohárba, mert azzal először különféle váladékok ürülhetnek ki. A korrekt módon levett vizeletet célszerű tenyésztésre laborba küldeni, hogy az orvos megbizonyosodjon a kórokozók típusáról.

Jelentősége van a vérvételnek is, amely alapján a gyulladásos értékeket és a vesefunkciót határozzák meg. Előfordulhat ugyanis, hogy korábbi, nem diagnosztizált, esetleg tünetmentes húgyúti fertőzések eredményeképpen vagy a kevés folyadékfogyasztás miatt a vesefunkció beszűkült.

Veszélyes vesegyulladás

A hasi ultrahangra azért van szükség, hogy kiderüljön, nem anatómiai ok áll-e a háttérben. Ilyen lehet például az üregrendszeri tágulat, az egyik oldalon megkisebbedett vese vagy a húgyvezeték-tágulat, esetleg a húgyrendszer bármely területén található kő. Fontos ismerni ezeket az úgynevezett fenntartó okokat, mert ezek hajlamosíthatnak a visszatérő vesegyulladásra.

Kombinált ügy

A nefrológusok kombinált fertőzésnek nevezik a húgyúti infekciók bizonyos típusait. Módosíthatja a kezelést például, ha valamilyen, fent említett anatómiai eltérés áll a háttérben. Kombinálttá teszi a fertőzést a cukorbetegség is. Ha azt mondjuk, a vizelet jó táptalaj a kórokozók szaporodásához, a cukros vizelet még inkább az! Fokozott figyelmet érdemlő tényezők az immunológiai betegségek és bizonyos gyógyszeres (például szteroidos) terápiák is. Kiemelt fontosságú a terhesség is, hiszen a növekvő magzat nyomása miatt előfordulhat, hogy kitágul a húgyvezeték, és pang benne a vizelet, ami kedvez a kórokozók szaporodásának. Férfiaknál hasonló pangást idézhet elő a prosztatamegnagyobbodás az összenyomott húgyvezetéknek a szűkület fölötti részében.

Kezelés

Ha a tünetek alapján megalapozott a vesegyulladás gyanúja, akkor már a kórokozó-tenyésztés eredményének ismerete nélkül, az orvosi tapasztalatok alapján is érdemes elkezdeni az antibiotikus kezelést, mert különben minden nappal fokozódik annak veszélye, hogy egy komolyabb gyulladás, majd hegesedés alakul ki. Ha nem muszáj, nem kell túl széles spektrumú szert választani, csak olyat, ami „éppen elegendő” hatásfokkal bír, hogy elkerüljük az antibiotikum-rezisztencia kialakulását. Ha aztán megérkezik a tenyésztéses lelet, szükség szerint lehet korrigálni az antibiotikus kezelést.

Az antibiotikus kezelésnek legalább 10 napig kell tartania. Ha azonban kombinált gyulladásról van szó, akkor további 10 napos, vagy akár több hetes, úgynevezett profilaktikus, azaz megelőző kezelésre van szükség. Ha szükséges, az orvos vizeletfertőtlenítő és gyulladáscsökkentő szert is felír. A gyógyulást elősegíti a bő folyadékbevitel is. Kiegészítő kezelésként és a visszatérő infekciók megelőzésére használhatunk gyógynövényes készítményeket.

Figyelem! Előfordulhat, hogy a vesegyulladás első napjaiban a beteg annyira rosszul van, hogy sem táplálékot, sem gyógyszert nem tud magához venni! Az ilyen betegnek kórházban a helye, ahol gondoskodnak a megfelelő (intravénás) folyadékpótlásról és antibiotikus kezelésről.

Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek