Hirdetés
Ha fáj a hólyag...

Ha fáj a hólyag...

Gyakran kell vizelnie? Erős hólyagtáji fájdalmai vannak? Akik a fenti két kérdésre igennel válaszolnak, azoknak nagyon nehéz az élete. Egy apró fiziológiai történés, ami másnak fel sem tűnik, számukra gyötrelmes. Sokszor évekig-évtizedekig vándorolnak orvostól orvosig, amíg diagnosztizálják náluk a hólyagfájdalom-szindróma nevű kórt, ami pedig – az általános hiedelemmel szemben –jól kezelhető! Szakértőnk dr. Lovász Sándor urológus, a Nemzetközi Hólyagfájdalom Szindróma Kutatóközpontok Szervezetének (ESSIC) tagja.

Hirdetés
Hirdetés

A húgyhólyag nyálkahártyáját normális esetben egy speciális nyákbevonat védi a vizelet maró hatásaitól. Ha ez a nyákbevonat itt-ott hiányzik, akkor a vizelet közvetlenül irritálja a húgyhólyag fájdalomérző idegvégződéseit, ami rettenetes kín a betegnek. Az irritált terület hegesedve gyógyul. Ha ez az állapot sokáig kezeletlenül fennáll, akkor lassanként a hólyag zsugorodása is bekövetkezhet: a betegnek még gyakrabban kell majd kimennie. Ezt hívja az orvosi nyelv hólyagfájdalom-szindrómának (ma már nem használatos latin nevén: interstitialis cistitisnek).

Élet a hólyag fájdalmával

A hólyagfájdalom-szindrómával nagyon nehéz együtt élni. Amint kicsit is telítődik a hólyag, a beteg szúró, csípő érzést tapasztal. Ha a hólyagja már össze is zsugorodott, akkor elképzelhető, hogy már csupán az eredeti űrtartalom tizedét tudja befogadni! A betegnek tehát nagyon gyakran ki kell mennie üríteni, egy éjszaka alatt akár 10-15 alkalommal is. Elképzelhető, hogy a szenvedő betegek mennyire képesek kipihenni magukat éjszaka, milyen mértékben képesek teljesíteni a munkahelyükön…

Ha fáj a hólyag...

Egyesek még ülni is alig bírnak a fájdalomtól, sőt, sok érintett nő számára a szeretkezés is fájdalmas: ahogyan a húgyhólyagban, úgy a húgycsőben is érintett lehet a nyálkahártya, a hüvely közelsége miatt pedig az aktus során a húgycső fala nyomódásnak van kitéve. Gyakran előfordul, hogy a betegek elveszítik az állásukat, tönkremegy a családi életük. Hosszú éveken keresztül orvostól orvosig vándorolnak: látja őket háziorvos, nőgyógyász, urológus, ideggyógyász, pszichológus. A szakemberek gyakran elsősorban hólyaghurutra, prosztata-megnagyobbodásra, nőgyógyászati problémákra vagy éppen pszichés eredetre gyanakodnak. Mint dr. Lovász Sándor mondja, nem egy olyan pácienssel találkozott, aki már az öngyilkosságot fontolgatta…

Okok

Az orvostudomány mai állása szerint a szindróma pontos oka még nem ismert. Egyesek genetikai eredetre gyanakodnak, míg mások azt figyelték meg, hogy a kór gyakran társul autoimmun megbetegedésekkel (ilyen például a reumatoid artritisz, a lupusz vagy a sclerosis multiplex). Az is feltűnt, hogy a betegek kórelőzményében gyakran szerepel hólyaghurut: vajon az vezetett a hólyagfájdalom-szindrómához? A szakértők ma már úgy gondolják, éppen fordítva van: előbb jön létre a nyálkahártya sérülése, és ez hajlamosít aztán a baktériumok megtelepedésére is a hólyag nyálkahártyáján.

Magyarországon még nincs központi nyilvántartás arról, hogy hány embert érint a hólyagfájdalom-szindróma. Az amerikai statisztikák azt mutatják, hogy 100 ezer lakosból mintegy 200 ember szenved ebben a kórban. Ez az adat hazai viszonylatban 20 ezer embernek felel meg. A betegek 80-90 százaléka nő. A kór éppúgy felbukkanhat harminc- vagy nyolcvanéves korban is, de azért jellemzően a menopauza időszakát nehezíti még tovább. Egyes vélemények szerint a valóságban a férfiaknál is sokkal gyakoribb ez a betegség, csak az ő esetükben a panaszokat legtöbbször tévesen prosztata-eredetűnek gondolják. Az érintettek gyakran felesleges prosztataműtéten is átesnek!

Diagnózis

A hólyagfájdalom-szindrómát nem könnyű felismerni, diagnosztizálni, mert a laborvizsgálatok nem mutatnak számottevő eltérést. Sok orvos esik abba a hibába, hogy hólyaghurutra gondolva antibiotikum-kezelésbe kezd, holott nem igazolt a baktériumok jelenléte.

Ha gyakori vizelés és erős hólyagfájdalmak mellett kizárható a baktériumok okozta hólyagfertőzés, akkor hólyagfájdalom-szindrómára kell gyanakodni!

Ilyenkor további célzott vizsgálatok vezethetnek a betegség felismeréséhez.

Hólyagtükrözés. Húgycsövön keresztül egy cisztoszkóp nevű eszközzel feltöltik a hólyagot steril folyadékkal, amíg el nem érik a 70 cm-es vízoszlopnyomást. Közben folyamatosan ellenőrzik a hólyag belső felszínét, hogy látnak-e a betegségre jellemző vérzéses foltokat vagy fekélyeket. Ezek észlelése esetén biztos a diagnózis.

Ballonos hólyagtágítás. A hólyagtükrözésénél megbízhatóbb az a módszer, amikor a hólyagban egy ballont töltenek fel folyadékkal, amíg a ballon körül mért nyomás a 70 vízcm-t el nem éri. A nyomást 5 percig tartják fenn, majd a ballont hirtelen leengedve eltávolítják. Az ezt követően végzett cisztoszkópos vizsgálat során pontosan láthatóvá válnak a hólyagfájdalom szindrómára jellegzetes vérzéses beteg területek.

Kezelés

Szájon át szedett gyógyszerek. Korábban a leginkább elfogadott kezelési mód a szájon keresztül szedhető gyógyszerek adása volt (gyulladáscsökkentők, fájdalomcsillapítók, antidepresszánsok, szteroidok, allergiaellenes szerek vagy ezek kombinációi), amelyekkel csak igen mérsékelt eredmények érhetők el, és sok a gyógyszerek mellékhatása is.

Helyi készítmények. Az utóbbi évek egyik nagy felismerése, hogy a hólyag beteg nyálkahártyájához nagyobb koncentrációban jutnak el a közvetlenül a hólyagba fecskendezett anyagok, amelyek itt hatékonyabbak, míg távoli, nem várt mellékhatásaik ritkábbak és enyhébbek. Kiemelendő a cink-hyaluronát sóoldata, amely a védő felszíni nyákbevonatot telepíti vissza a hólyagba.

Műtét. Tartósabb eredményt hozhat a beteg hólyagnyálkahártya-területek „leégetése”. Ekkor tulajdonképpen az összes kóros nyálkahártyarész elpusztul, majd lelökődik, lehetőséget adva arra, hogy a felület regenerálódása már az ép területekről induljon meg, s az így képződő új nyálkahártya már egészségesebb lehessen. Az égetés során a beteg nyálkahártya-területeken nagyobb számban jelenlévő fájdalomérző idegvégződések is elpusztulnak, ezzel magyarázható a tartós panaszmentesség.

A műtétet altatásban vagy gerinc-érzéstelenítésben végzik, így az teljesen fájdalmatlan. Az urológus húgycsövön keresztül, endoszkópos eszközzel végzi a beavatkozást, 45-szörös nagyításban, nagy felbontású képernyőn, HD minőségben követ. A pontszerű, szivárgó vérzés helyét nagy frekvenciás, elektromos árammal, ívkisüléssel égeti le.

A betegnek összesen egy napig kell katétert viselnie. Az operáció után hetente kétszer, majd fokozatosan ritkuló időközönként a nyálkahártya regenerációját elősegítő gyógyszert (cink-hyluronat) fecskendeznek a hólyagjába.

Gondolni kell rá!

Mint szakértőnk hangsúlyozza, a hólyagfájdalom-szindróma egy jól kezelhető betegség. Ezért nagyon fontos, hogy ha negatív vizeletlelet mellett a két fő tünetet tapasztaljuk (gyakori vizeletürítés és fájdalmas hólyag), kezdjünk erre gyanakodni, és minél előbb forduljunk urológus szakorvoshoz! Igaz, a terápia nem szünteti meg az okokat, de lassítja a kór előrehaladását, és jó életminőséget biztosít. A panaszmentes pisilés, a pihentető éjszakák, a fájdalom nélküli szex: másnak mindez természetes, a betegeknek pedig maga a visszakapott élet.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend