A gyermekkori stressz később is problémákat okozhat

A gyermekkori stressz később is problémákat okozhat

Sokkal nagyobb hatással van felnőttkori egészségünkre az, hogy milyen gyermekkorunk volt, mint azt bárki is gondolná.

Bár hajlamosak vagyunk abba a hitbe ringatni magunkat, hogy a gyermekeknek nincsenek komoly gondjaik, hiszen „csak” játszaniuk, tanulniuk, barátkozniuk, és ismerkedniük kell az őket körülvevő világgal, de valójában ugyanolyan komoly stressznek lehetnek kitéve a maguk módján, a maguk szintjén, mint mi felnőttek.

Nem csupán egy családtag halála, hanem akár egy testvér születése, a szülők új párkapcsolata, netán valamely családtag betegsége, műtéte, de még egy szeretett tanár távozása,vagy a barátok lemorzsolódása ishosszú hetekre, hónapokra komoly lelki feszültséget okozhat.

Stresszt eredményezhet a szülő is, mégpedig azzal, ha maga sem képes jól kezelni az életben a nehézségeket, a problémákat. A gyermek már a várandósság alatt észleli azt, ha az édesanyja szorong, nyugtalan – hiszen az anyai szervezet stresszhormonjait érzékelik. Később pedig átveszi a megoldási mintákat – vagy azok hiányát.

De soha ki nem nőhető trauma például az, ha egy gyermek erőszaknak volt kitéve, ha elhanyagolták vagy olyan családban nőtt fel, ahol például droghasználók a szülők, esetleg családon belüli erőszak vagy állandó családi viszályok vannak jelen.

A gyermekkori stressz később is problémákat okozhat

Szomorú kapcsolat

Az ilyen gyermekek egészsége felnőtt korban is magán viseli a gyermekkori stressz nyomait. Nekik például törvényszerűen magasabb a vérnyomásuk azokhoz a képest, akik ilyen traumák nélkül nőttek fel. Nem igaz persze, hogy minden magas vérnyomásos felnőttnek rossz gyermekkora lett volna, de szakértők szerint egyes szívbetegségekreés a kettes típusú cukorbetegségre való hajlam is magasabb azoknál, akik sok megrázkódtatáson estek át gyermekként.

Testvér, mint stresszforrás?

Meglepő lehet, de a kutatók azt is kimutatták, hogy a felnőttkori mentális állapotra a testvérek közötti állandósuló perpatvar is hatással van. Miközben a testvérek közti civakodás természetes, addig a veszekedés tárgyának jelentős egészségügyi hatása lehet. Azok a testvérek, akik jellemzően az egyenlőség vagy az igazságos magatartás miatt veszekedtek, nagyobb eséllyel éltek át mélyebb depressziót későbbi életük során; míg azok a testvérek, akik inkább a személyes terük miatt küzdöttek egymással, nagyobb eséllyel váltak szorongóvá vagy lett túl alacsony az önbecsülésük. A rosszabb testvéri kapcsolat pedig növeli a mély depresszió előfordulásának esélyét és a kedélyjavító gyógyszerek használatát felnőttkorban.

A depresszió, a szorongás, az alacsony önértékelés tartós stresszt képes okozni, - ez pedig a WHO szerint később kiégést okozhat, és jelentősen növeli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.A nyugtalan, feszültségekkel teli gyermekkor ugyanakkor felgyorsíthatja az immunrendszer öregedését is, így hatással lehet a fertőzésekkel szembeni ellenállóképességre is.

A gyermekkori stressz később is problémákat okozhat

A stressz jelei lehetnek gyermekkorban az alábbiak is:

- hányás, hasmenés vagy gyomorfájás

- hirtelen hízás vagy fogyás ok nélkül

- megváltozott magatartás, hazudozás, esetleg lopás, lógás az iskolából

- alvásproblémák, rémálmok

- gyakori fejfájás

- hajtépés, a saját testi épség veszélyeztetése

Mit tehetünk?

A legjobb, ha minden konfliktust megbeszélünk. Ne bagatellizáljuk el a problémáit, valóban hallgassuk meg a gyermeket, figyelemmel, együttérzéssel.Hagyjuk, hogy kibeszélje magából a nyomasztó gondolatait, félelmeit. Ha szükséges, forduljunk pszichológushoz!

Kéky Kira

 

Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek