Egyes gyógynövények és illóolajok baktériumellenes hatása olyan kifejezett, hogy azt a gyógyászatban is kihasználják.

Az elmúlt évtizedekben általánossá vált, hogy a baktériumok okozta fertőzések kezelésére antibiotikumot kell szedni. A sok esetben indokolatlanul szedett antibiotikumoknak azonban számos negatív következménye van; gyógyszermellékhatásokkal kell számolni, és terjed a bakteriális rezisztencia. Egyre több az antibiotikumokra nem reagáló, úgynevezett rezisztens baktérium.

Amint fény derült az antibiotikumok (túlzott) alkalmazásának árnyoldalaira, a kutatók egyre nagyobb érdeklődéssel fordultak azokhoz a természetes módszerekhez, amiket az antibiotikumok előtti időkben alkalmaztak a baktériumok okozta fertőzések kezelésére. Számos szerről bebizonyosodott, hogy valóban hatásos eszköz a baktériumok elleni harcban.

Mutatjuk, hogy melyek azok a természetes szerek, amik szerepet kaphatnak a baktériumok elleni harcban. Felhívjuk ugyanakkor a figyelmet arra, hogy ezek a szerek nem helyettesítik azokat a „hagyományos” antibiotikumos kezeléseket, amiket az orvos – a beteg állapota alapján ‒ elrendel.

Gyömbér – elpusztítja a szájüregi baktériumokat

Kevesen gondolnák, hogy a gyömbér több mint egy egzotikus fűszer. A gyömbér olyan módon változtatja meg a nyál összetételét, hogy egy, a nyálban található mikrobaellenes hatású anyag (ún. hipotiocianát) szintje akár a háromszorosára is nő. Mindez különféle, a szájüregben lévő kórokozó elpusztításához vezethet, azaz a gyömbérnek köszönhetően már a behatolási kapunál, a szájüregben megsemmisülhet számos kórokozó.

Fokhagyma – bélfertőtlenítő hatással

Évszázadokra visszanyúlóan alkalmazzák a fokhagymát – nemcsak fűszerként, hanem gyógynövényként is. A jellegzetes ízű hagyma a baktériumok elleni háború ígéretes eszköze, ugyanis a hatóanyagai különféle kórokozók ellen bizonyulnak hatásosnak, így például a Salmonella-baktériumok és a különféle fertőzéseket kiváltó Escherichia coli (E. coli) ellen is. Érdemes tehát alkalmanként fokhagymával dúsítani az ételeket.

Édes „antibiotikum” – a méz

A mézet már az ókorban is használták sebek, hegek kezelésére – pakolásként, kötszerek alatt. A hosszú évszázadokra visszanyúló gyakorlatot ma már tudományos eredmények is alátámasztják: a méz sikerrel használható égési sérülések, nehezen gyógyuló bőrsérülések, aknés és ekcémás bőrpanaszok gyógyítására. A méz baktériumellenes hatását sokan a hidrogén-peroxid-tartalmának tulajdonítják, de valószínűsíthető, hogy abban a méz egyéb összetevői is szerepet kapnak. Meglepő, hogy egyes méztípusok akár 60 baktériumtípussal szemben is hatásosnak bizonyulnak.

Baktériumellenes illatkavalkád: a szegfűszeg, a fahéj, a borsmenta, az oregánó, a teafa és a rozmaring olaja

Nem lenne teljes a baktériumellenes természetes anyagok listája, ha arról lemaradnának a különféle illóolajok. Sok illóolaj baktériumellenes hatásmechanizmusa az antibiotikumokéhoz hasonló. A teafaolajnál például azt mutatták ki, hogy az illóolaj hasonló változásokat idéz elő az E. coli baktériumon, mint az egyik legismertebb antibiotikum, a penicillin. Az illóolajok – feltételezhetően ‒ több támadásponttal rendelkeznek, egyidejűleg gátolva a baktériumok több létfontosságú struktúráját; és nagy valószínűséggel ennek köszönhető az, hogy az illóolajok azok ellen a baktériumok ellen is hatásosak lehetnek, amik az antibiotikumokra már nem reagálnak, mert azokkal szemben rezisztenciát mutatnak.

Mikrobiológiai kísérletek alapján sorba rendezték az illóolajokat baktériumellenes hatásuk erőssége szempontjából. Azt találták, hogy a szegfűszeg- és a fahéjolaj igen jól „teljesít”, esetükben az antibakteriális hatás erősnek mondható. Ezeket követik a listán a következő illóolajok: a borsmenta-, az oregánó-, a teafa-, illetve a rozmaringolaj.

A baktériumellenes hatású illóolajok alkalmazást nyernek a bőrfertőzések kezelésében, a rosszul gyógyuló, felülfertőződött sebek kezelésében, a garattáji és fogászati gyulladásos fertőzések megelőzésében/kezelésében, illetve a gyomor- és bélrendszert érintő bakteriális fertőzések kivédésében, orvoslásában.

Az illóolajok baktériumellenes hatásának ismeretében nem meglepő, hogy az imént említett illóolajok számos olyan patikaszerben megtalálhatók, ahol az illóolajok biztosította kellemes illat mellett az illóolajok baktériumellenes hatását is szeretnék kiaknázni; így például a szájöblögetőknél, gargarizálószereknél, szopogató tablettáknál, fogkrémeknél, ecsetelőknél, krémeknél vagy kenőcsöknél.

Dr. Harsányi Mária
szakgyógyszerész

A cikk a Patika Tükör októberi számában jelent meg. Keresse minden hónapban a patikákban!