Hirdetés
A visszérbetegségről

A visszérbetegségről

Sokan csupán esztétikai problémának tartják a kitágult visszereket. Pedig a megduzzadt vénák az egészségünket is veszélyeztetik! A visszérbetegségről dr. Szeberin Zoltán érsebészt, a Semmelweis Egyetem Érsebészeti Klinikájának adjunktusát kérdeztük.

Hirdetés
Hirdetés

Bizonyos adatok szerint ma a világ ötven év feletti népességének mintegy fele, hazánk lakosságának 20-30 százaléka szenved visszérbetegségektől. Ez az arány ráadásul évről évre nő. Jó hír, hogy a probléma megelőzhető, illetve előrehaladása lassítható. Rossz hír viszont, hogy akinél már fiatalkorban jelentkeznek a visszérproblémák, az számolhat azzal, hogy a helyzet idővel rosszabbodik. Ezért is fontos, hogy tisztában legyünk a visszérbetegség jelentőségével, felismerjük a tüneteit, és minél hamarabb forduljunk orvoshoz!

Vénarendszer

Visszereknek vagy vénáknak azokat az ereket hívjuk, amelyek az oxigénben szegény, szén-dioxidban gazdag elhasznált vért szállítják a szövetekből a szív felé. A lábban megkülönböztetjük a bőr alatt elhelyezkedő felületes és az izmok között futó mélyvénás rendszert.

Ezeket a létrafokokhoz hasonló, úgynevezett perforans ágak kötik össze. A mélyvénás rendszer kiürülését az alsó végtag izmainak járás, sportolás közben történő összehúzódása segíti elő. A működésben lévő izmok "kipumpálják" a vért a vénákból, az erek billentyűi pedig segítik az áramlás irányítását.

A mélyvénák kitágulása igen veszélyes lehet, hiszen - anélkül, hogy feltűnő lenne és fájdalmat okozna - trombózis és embólia kialakulásához vezethet.

Trombózis és embólia

A mélyvénás trombózis leggyakrabban a lábat érinti, de előfordulhat a karban vagy a kismedence vénáiban is. A trombus egy vérrög, amely az érpálya valamelyik szakaszán keletkezik, és ott megtapad.

Jellemző tünet lehet, hogy a végtag vastagabb az ellenoldalinál, meleg tapintású, sötétebb, enyhén lilás elszíneződésű, nyomásérzékeny, és mozgatásra feszülő fájdalom jelenik meg benne. Ám előfordul, hogy a trombózis kevésbé jellegzetes tünetekkel jelentkezik, például a duzzanattal vagy fáradtságérzéssel, amely a láb felpolcolásával megszűnik.

A visszérbetegségről

Nagyon fontos, hogy felfigyeljünk ezekre a tünetekre, és ismeretlen eredetű végtagduzzanat esetén azonnal forduljunk orvoshoz. Ugyanis könnyen bekövetkezhet a mélyvénás trombózis legnagyobb veszélye, a tüdőembólia. A trombusból leválhat egy rög - amelyet immár embólusnak hívunk -, s ami a vérárammal a tüdőbe jutva elzárhatja annak egyik erét.

A mögöttes területen rendszerint elhal a tüdőszövet, és tüdőinfarktus keletkezik. Erre nehézlégzés, mellkasi szúró fájdalom, néha láz, esetleg vérköpés figyelmeztethet, de lehet tünetmentes is - utóbbi sajnos gyakran perceken belül halált okoz.

Visszérbetegség

Amit a köznyelvben visszérbetegségnek hívunk, az a felületi visszérrendszer betegsége. Ha a mélyvénás rendszer elzáródik, a megnövekedett nyomás kitágítja a felületes vénarendszert, így a végtag vénás vérének nagyobb része ezen keresztül áramlik. A felületes vénák fala kitágul, megnyúlik, az erek kanyargóssá válnak, kötélszerűen megvastagodnak.

Ezeket a beteg vénaszakaszokat hívjuk másodlagos visszértágulatoknak. Ennek létrejöttéhez egyébként nem feltétlenül szükséges a mélyvénás rendszer elzáródása. Különböző rizikótényezők (dohányzás, terhesség, túlsúly, családi hajlam, daganatos betegségek, ülő-, illetve álló munka végzése) hatására szintén kitágulhatnak a visszerek, amelyekben a billentyűk sem tölthetik be megfelelően a funkciójukat.

Cikkünk a következő oldalon fiolytatódik!

Már nem képesek elzárni az ér keresztmetszetét, s a vér visszafelé (is) folyik. Így tovább romlik a billentyűk állapota, és az ér még tovább tágul. A tág, kanyargós erek hajlamosak a visszérgyulladásra, ami nagyon kellemetlen, vérrögösödéssel, pirosodással, fájdalommal járó betegség. Gyógyulása lassú - attól függően, hogy milyen hamar fordulunk orvoshoz egy-két, de akár öt-hat hetet is igénybe vehet.

A vénás oldalon kialakuló emelkedett vérnyomás a hajszálérhálózatot is megterheli, s azon keresztül a környező szövetekre is áttevődik. Ez idézi elő a végtag duzzanatát, a szövetekben felhalmozódó vizenyőt, más néven ödémát. Egyéb panaszok is jelentkezhetnek, mint például a nehézláb-érzés, a kellemetlen, feszítő fájdalom, a lábikragörcs. A visszérbetegség olyan súlyos szövődménnyel is járhat, mint a fekély: ilyenkor a bőr barnásan elszíneződik, viszket, és ekcémás jellegű elváltozás jön létre rajta.

Életmód

Nagyon fontos, hogy időben forduljunk orvoshoz. Mivel a probléma esztétikai része a nőket jobban zavarja, ők többnyire hamarabb felkeresik a szakembert. A fiatalkorban észlelt, kezdeti tünetek szerencsére könnyen kezelhetőek, megfelelő terápiával pedig megelőzhető, hogy időskorra súlyosbodjon a helyzet.

Enyhe panaszok esetén a doktor többnyire még csupán életmódváltást javasol. A rendszeres testmozgás aranyat ér! Nem csupán azért, mert megelőzi az elhízást, amely a visszérbetegség egyik kockázati tényezője. A visszerek puha falú csövek. Ha ezeket a megfeszülő és elernyedő izmok révén pumpáló hatások érik, edzettebbek lesznek.

Minden sport, amely megmozgatja az alsó végtag izmait, nagyon jó, segíti az erek munkáját, az izmok, a kötőszövetek és a bőr vérellátását. Ha ülőmunkát végzünk, időnként álljunk fel és sétáljunk egy kicsit. Ha állva dolgozunk, néha ülve vagy fekve pihenjünk egy kicsit. Létezik olyan speciális torna is, amely a súlycsökkentés mellett kifejezetten érerősítő elemeket is tartalmaz.

Ereink védelmében a természet patikájához is fordulhatunk segítségért. Egyes növényi hatóanyagok - táplálék-kiegészítők vagy krémek formájában - hatékonyan alkalmazhatók a panaszok megelőzésére vagy kiegészítő kezelésére.

Harisnya

A kompressziós harisnya viselése is melegen ajánlott. A kompressziós kezelés lényege, hogy a kitágult felületes vénás rendszerből a mélyvénás rendszer felé tereli a vért, így tehermentesíti a bőr alatt húzódó vénás hálózatot, és az ödémát is csökkenti. A speciális harisnya sűrű szövésű, rugalmas anyagból készül. Felhúzva szorosan a lábra feszül, összenyomja a bőr alatti vénákat, ezáltal segítve azok kiürülését.

A különleges szövésnek köszönhetően nagyobb nyomást fejt ki a bokánál, mint a magasabb területeken, s ez a nyomás felfelé haladva fokozatosan csökken. Így segíti elő a vér szív felé történő továbbítását.

Nagyon fontos, hogy a harisnyát reggel még a komolyabb mozgás megkezdése előtt húzzuk fel! Nem szabad ugyanis, hogy a harisnya akkor szorítsa el a visszereket, amikor a vér már belezúdult a tág vénákba. A még nem kitágult ereket kell kissé elszorítani!

A harisnya gyógyászati segédeszközként mindenki számára elérhető, ráadásul ma már egyre nagyobb választékban - különféle hosszúságban és színben - kapható.  Létezik kifejezetten kismamák számára kifejlesztett harisnya is, amelyet (különösen az ötödik-hatodik hónaptól) célszerű megelőzésképpen is viselni.

Gyógyszer és műtét

Ha a tünetek súlyosabbak, az orvos gyógyszeres kezelést indít. Ez önmagában nem oldja meg a problémát, csupán a panaszokat enyhíti. A gyógyszerek hatásmechanizmusa azon alapul, hogy erősítik az érfalak izomzatát, ezáltal megakadályozzák, hogy a kitágult erekből folyadék lépjen ki az érfalon keresztül - ez ugyanis duzzadást okozhat.

Az injekciós, illetve a lézeres kezelés hajszálvisszeresség (seprűvénák) esetén ajánlott, amely különösen a nőket zavarja.

Ezzel az eljárással az adott kisérben megállítják az áramlást, azon a területen tehát megszűnik a keringés, így a kék csík nem látszik többé.

Ha a fenti megoldások már nem bizonyulnak elegendőnek, vagy ha az előrehaladott tágulás már a nagyobb ereket is érinti, akkor az orvosok műtétet javasolnak. Ilyenkor eltávolítják a fő visszérágat és az oldalágakat. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy azon a területen egyáltalán nem áramlik majd a vér. A visszerek hálózata olyan, mint egy folyó holtág-rendszere. A lábunkban rengeteg visszér van, amelyek átveszik az eltávolított erek szerepét.  Korábban gyakran torzító hegek maradtak a műtétek után, ma már csak kis metszéseket ejtenek, amelyek alig hagynak maradandó nyomot. A műtét az esetek kilencven százalékában megszünteti a panaszokat.

A visszeres fájdalom otthoni kezelése :

  • A gyulladt, fájdalmas érszakaszra kenjünk gyulladáscsökkentő, visszerekre ható krémet.

  • Fáslizzuk be a fájó lábat a lábujjak tövétől térdig vagy combközépig.

  • Jegeljük a beteg területet a fáslin keresztül naponta többször, 10-15 percig.

  • Ne lógassuk a lábunkat! Fekvő helyzetben polcoljuk fel, ülve pedig tegyük fel egy székre!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend