Hirdetés
Füst nélkül, szabadon

Füst nélkül, szabadon

A világon minden tizedik másodpercben, Magyarországon pedig minden huszadik percben meghal valaki egy olyan betegség következtében, amely összefüggésbe hozható a dohányzással! Évente a világon csaknem ötmillió, hazánkban pedig mintegy 28 ezer haláleset írható egyértelműen a dohányzás számlájára. Becsült adatok alapján az érintettek 8-10 százaléka, azaz évente több mint 2300 személy a passzív dohányzás miatt veszíti életét! Megéri?

Hirdetés
Hirdetés

A dohányzás káros hatásaival többnyire még a dohányosok is tisztában vannak. Mégsem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a következő betegségek leggyakoribb előfordulásáért a káros füstölés tehető felelőssé: szívizominfarktus, agyvérzés, alsóvégtagi érszűkület, tüdőrák, szájüregi és ajakrák, emlőrák, veserák, petefészek- és prosztatarák, hörgőgyulladás.

Füst nélkül, szabadon

A dohányzás hátráltathatja a fogamzást, impotenciát okozhat, szerepet játszhat az időskori vakság kialakulásában és a csontritkulás egyik rizikófaktora.


Mennyit dohányzunk?

Jelenleg a magyar emberek több mint 30 százaléka dohányzik. Ez azt is jelenti, hogy többet füstölünk az európai uniós átlagnál, ami 27 százalék. Sajnos úgy tűnik, egyelőre nem számolhatunk a dohányzás visszaszorulásával, sőt akár további terjedésére is készülni kell, hiszen közelmúltbeli felmérések szerint a 16-18 éves középiskolás tanulók több mint harmada heti rendszerességgel dohányzik - egy részük nagy valószínűséggel máris napi dohányosnak tekinthető.


Mi van a cigiben?

Az égő cigarettában mintegy négyezerféle vegyület keletkezik. A bűzrúd tartalmaz többek között vizet, nikotint, kátrányt, fémionokat és radioaktív összetevőket, míg a dohányfüstben egyebek mellett szén-monoxid, szén-dioxid, ammónia, hidrogén-cianid, kénhidrogén, rákkeltő szénhidrogének és nagy mennyiségű, igen kis méretű szálló por található. Főfüstnek nevezzük a cigaretta szívásakor beszippantott füstöt, míg mellékfüstnek hívjuk a két szippantás között keletkező és közvetlenül a levegőbe kerülő füstöt. Jó tudni, hogy a kétféle füst összetevői azonosak, tehát hatásuk is hasonló.

Függőség

Leszokni azért nem könnyű, mert egy ideig nikotinmegvonási tünetekkel kell megküzdenünk. Ez a nikotinfüggőség miatt van, amely a dohányos szervezetében alakul ki. (Ez a nikotin 22-es csapdája: eleinte nyugtató, stresszoldó hatását ismerjük, később viszont már hiányzik, és épp azért leszünk nyugtalanok, mert nem jutunk hozzá. Tehát rágyújtunk...) A leggyakoribb elvonási tünetek a következők: feszültség, nyugtalanság, türelmetlenség, idegesség, a koncentrálóképesség romlása, fejfájás, alvászavar, gyomor-bél rendszeri panaszok. Ezek néhány héttől néhány hónapig is tarthatnak, jelentkezésük hullámzó is lehet, ám fokozatosan enyhülnek.

Leszokás

A nikotinéhség különböző nikotinpótlókkal enyhíthető, amelyek nem a légzőszerven keresztül, hanem a bőrön vagy a szájnyálkahártyán át juttatnak nikotint a szervezetbe. Ezek nem okoznak olyan kellemes érzést, mint korábban a rágyújtás. A cigarettáénál kisebb nikotinszintet biztosítanak, amely azonban nem esik a kritikus szint alá, kiküszöbölve így a megvonási tüneteket. Így "pusztán" a rossz szokás abbahagyására lehet koncentrálni.

Az utolsó cigaretta elszívása után

  • 20 perccel: csökken a szívfrekvencia

  • 12 órával: a vér szén-monoxid-szintje a normálisra csökken

  • 2 nappal: javul az íz- és szagérzékelés

  • 3 nappal: csökken a szívinfarktus kockázata

  • 9 hónappal: az egykori dohányos anya már nem veszélyezteti születendő gyermekét

  • 5 évvel: a stroke előfordulása egy soha nem dohányzó ember kockázati szintjére csökken

  • 10 évvel: a tüdőrák kockázata mintegy feleakkorára csökken, mint egy dohányos esetében

  • 15 évvel: a szív- és érrendszeri betegségek kockázata egy nemdohányzóéval azonos

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend