November 1-től kötelező alkalmazni az élelmiszerekben és étrend-kiegészítőkben nem vagy csak korlátozással felhasználható növények és egyéb élettani hatású anyagok listáját – hívta fel a figyelmet a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ). A korábban szakmai útmutatásként működő lista előírásait így a gyártók és forgalmazók sem kezelhetik puszta ajánlásként. A listán olyan, élelmiszer-kiegészítő termékekben gyakran alkalmazott szerek is szerepelnek, mint a melatonin, ashwaganda (vagy álombogyó), CBD, barátcserje, illetve az aloe vera is.

A változtatást a FEOSZ, a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács, valamint a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesülete közösen kezdeményezte. A három szervezet azért fordult az egészségügyi tárcához, mert álláspontjuk szerint a korábbi szabályozás nem biztosította a kockázatos összetevők felhasználására vonatkozó korlátozások teljes körű érvényesítését.

Eddig nem volt kötelező betartani a listát

A tudományos tanácsadó testület 2017 óta teszi közzé az úgynevezett negatív listát. Ezen olyan növények, növényi részek és egyéb élettani hatású anyagok szerepelnek, amelyek felhasználása közegészségügyi kockázatot jelenthet, ezért élelmiszerekben egyáltalán nem, vagy csak meghatározott korlátozások mellett javasolt az alkalmazásuk.

A lista korábban szakmai útmutatásként szolgált, önmagában nem rendelkezett kötelező jogi erővel. A FEOSZ szerint egyes piaci szereplők emiatt figyelmen kívül hagyták a felsorolt tiltásokat és határértékeket, veszélyeztetve a fogyasztók biztonságát. A hatósági fellépés lehetőségei ezen a területen korlátozottak voltak, az ágazati önszabályozás pedig csak részleges eredményt hozott.

Más területeken már korábban is léteztek kötelező előírások. Az étrend-kiegészítőknek például tilos betegségmegelőző vagy gyógyító hatást tulajdonítani, és szabályozott az alkalmazható vitaminok, illetve ásványi anyagok köre is.

Novembertől a forgalomba kerülő termékekre is kötelező

A változást az Országos Népegészségügyi Intézetről szóló, október 29-én megjelent 323/2026. kormányrendelet hozta el. Ennek 14. paragrafusa rögzíti, hogy az intézet tudományos tanácsadó testületet működtet az élelmiszerekben és étrend-kiegészítőkben felhasználni kívánt növényi és egyéb, táplálkozási vagy élettani hatású anyagok értékelésére.

A testület feladata a nem vagy csak korlátozással alkalmazható anyagok listájának összeállítása és folyamatos frissítése. A listát az intézet a honlapján teszi közzé, előírásai pedig november 1-től kötelezőek a forgalomba kerülő élelmiszerekre és étrend-kiegészítőkre. A teljes lista - cikkünk megjelenésekor hatályos állapotában - ezen a linken letölthető.

A szabályozás így a vitaminokon és ásványi anyagokon túl más összetevők felhasználásánál is kötelező korlátokat állít. A változás az étrend-kiegészítők mellett minden olyan élelmiszert érint, amelyben a listán szereplő anyagokat alkalmaznák.

Mit tartalmaz az étrend-kiegészítő tiltólista?

A negatív lista rengeteg olyan anyagot tartalmaz, amelyek gyakori összetevői jelenleg forgalomban lévő étrendkiegészítőknek. A Pénzcentrum rendszeresen foglalkozott azzal, hogy milyen étrend-kiegészítőkkel vív szélmalomharcot éppen a gyógyszerészeti intézet (akár OGYÉI, akár NNGYK, akár OGYI a neve aktuálisan). Rengeteg olyan széles körben alkalmazott termék ellen folytattak harcot, amit széles körben használ a lakosság: a jobb alvás érdekében melatonint vagy ashwagandha-tablettát szedhetünk, a migrénre ott a CBD-olaj, öregedés ellen pedig újabban állati placentát tartalmazó készítmények is megjelentek a polcokon.

Régóta tiltólistás a barátcserje, aranyvessző, vagy máriatövis, de a teafa és az orbáncfű is. A 2024-ben megjelent EU-s ajánlás is 13 összetevő - a kumarin (növényi készítményekben), a kurkumin (kurkumakészítményekben), a közönséges orbáncfű, a teafa esszenciális olaj (Melaleuca illóolaj), a melatonin, a piperin, a p-szinefrin (citruskészítményekben), a triptofán, a poloskavész, a maca, az indiai szent bazsalikom, a királydinnye és az ashwagandha - alkalmazását korlátozná vagy tiltaná étrend-kiegészítőkben.

Hiszen attól, hogy egy gyógynövény külsőleg alkalmazva hasznos, elfogyasztva lehet nagyon káros is.

Ezt viszont a betegek és a gyártók sem veszik feltétlenül figyelembe. Más esetekben, mint pl. a kurkuma tartalmú étrendkiegészítőknél az okoz kockázatot, hogy ezek túl nagy hatóanyagban tartalmazzák az adott anyagot, ami befolyásolhatja egyes gyógyszerek hatásár - ettől veszélyessé válik a szedésük.

2026-ban az NNGYK (november 1-től OGYI) számos étrend-kiegészítőt vetetett le a polcról béta-alanin tartalom miatt is, de akadt királydinnye, fürtös poloskavész, vagy lepketapló gomba tartalmú szer is a boltokban. A gyógyszerészeti intézett ezen az oldalon teszi közzé a forgalombahozataltól eltiltott termékek folyamatosan frissülő listáját.

Forrás: Pénzcentrum