Aviofóbia: azaz a repülésiszony rejtélye

Aviofóbia: azaz a repülésiszony rejtélye

Mennyire keserítheti meg a nyaralás élményét a repüléstől való félelem, azaz az aviofóbia névre keresztelt állapot, és hogyan csökkenthetjük mértékét?

Bár a statisztika szerint a repülőgép a legbiztonságosabb közlekedési eszköz, az utazók nagy része mégis szenved a repülés okozta félelemtől és szorongástól.

A fóbia kialakulásáért főleg saját negatív fantáziánk a felelős (elképzeljük a katasztrófát), amely természetellenes, kiszolgáltatott, bezárt helyzetünkből kezdi meg a lehető legkreatívabb munkát. Pszichológusok szerint azok az emberek, akik vezető egyéniségek nagyobb számban éreznek félelmet a repülés alatt.

Negatív élmény, vagy egy hozzánk közel álló rossz tapasztalata is kiválthatja a fóbiát. Vannak egészen extrém esetei is ennek a pszichikai állapotnak, amikor valaki már napokkal előtte rosszul van és a felszállásnál, a repülőn tünetei fokozódnak. A legextrémebb eset, ha valaki annyira szorong, hogy inkább egyáltalán nem repül.

Tudatos praktikákkal lehet dolgozni a félelem csökkentésén, esetleg a tünetek teljes megszüntetésén (az extrém esetekben azonban érdemes lehet pszichológus segítségét kérni, mivel elképzelhető, hogy a fóbia kialakulásának hátterében más problémák húzódnak meg, mint szimplán egy katasztrófa rémképei).

Aviofóbia: azaz a repülésiszony rejtélye

Néhány tipp a félelem csökkentésére

  • Próbáljunk a célpontra koncentrálni. Az esetek többségében valamilyen izgalmas, pozitív okból repülünk (nyaralás, üzleti lehetőség, család-, barátlátogatás). Gondoljunk a helyszínre, a szeretteinkre, képzeljük el, hogy már ott/velük vagyunk.
  • Figyeljünk a légzésre. Ha azt érezzük, szaporodik a légzésünk, erősen összpontosítsunk a helyes ritmus visszaállítására. Ez leköti a figyelmünket és visszaállít egy nyugalmi állapotot.
  • Találjunk elfoglaltságot az utazás idejére. Olvassunk el egy könyvet, magazint, amit régóta tervezünk, de a mindennapokban nem jut időnk rá.
  • Ismerjük meg a repülőgépek működési elvét. Ha legyőzzük félelmünket annak erejéig, hogy a szakirodalomban utána járjunk kicsit mélyebben, hogy miért marad a gép levegőben és milyen okok álltak a nagyobb katasztrófák hátterében, láthatjuk majd, hogy nem pusztán a véletlenek összjátéka miatt történt a baleset, hanem emberi mulasztás miatt is.
  • Természetesen lehet az a válaszunk, hogy ez utóbbi nem vigasztaló, ha pont azon a gépen ülünk, viszont láthatjuk majd, hogy műszakilag is, és emberi felkészültségben is valóban olyan fejlett a repülőipar, hogy a baleset esélye annyi, minthogy most ebben a pillanatban belénk csapjon egy villám.

A probléma okát kell megkeresni

Sokan nyugtatókkal és alkohollal próbálják enyhíteni feszengésüket, azonban ezeknek a szereknek hatása átmeneti segítséget nyújt csak (továbbá a magasság és a szárazabb levegő miatt hatásuk gyengülhet, egyes esetekben pedig erősítheti a tüneteket). Ajánlott a probléma mélyére hatolni és gyökerestül megszüntetni azt.

Ne hagyjuk, hogy utazási lehetőségeinket tönkretegye, megkeserítse ez a bosszantó fóbia és nyugodtan bízzunk a statisztikákban, amelyek szerint semmivel sem vagyunk nagyobb biztonságban más közlekedési járműveken, mint a repülőn, még ha azok a földön vannak is.

Az aviofóbia lehetséges tünetei

A tünetek megfelelnek a pánikbetegségnél fellépő tüneteknek:

  • a tenyerek és a homlok hideg verejtékezése („jeges rémület”),
  • rettegés, szorongás, pánikroham,
  • összeszűkülő gyomor érzése,
  • hányinger, hányás, hasmenés,
  • szapora szívverés (esetenként extrém magas pulzusszám),
  • kapkodó légzés (amely akár a hiperventilációig is fokozódhat),
  • légszomj,
  • erős vizelési inger.


Jó tudni: a repülőgép utolsó öt sorában ülni a legbiztonságosabb a statisztikák szerint.

A cikk a Patika Tükörben jelent meg. Az egészség- és életmódmagazint keresse a gyógyszertárakban!

Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek