A petefészekrák az egyik legnehezebben felismerhető nőgyógyászati daganatos megbetegedés: tünetei sokszor nem jellegzetesek, és jelenleg nincs olyan népegészségügyi szűrővizsgálat, amely a tünetmentes nők körében megbízhatóan kimutatná a betegséget. Ezért különösen fontos a figyelmeztető tünetek ismerete, a tartós vagy visszatérő panaszok megfelelő kivizsgálása és az időben megkezdett betegút.

A betegség korai tünetei könnyen összetéveszthetők más, gyakori panaszokkal. A tartós puffadás, hasi vagy kismedencei fájdalom, korai teltségérzet, illetve a vizelési vagy székelési szokások megváltozása önmagában számos más állapothoz is kapcsolódhat. Emiatt a tünetek sokszor hosszabb ideig észrevétlenek maradhatnak, vagy más okoknak tulajdoníthatják őket. Éppen ezért fontos, hogy a tartós vagy visszatérő panaszok esetén megtörténjen az orvosi kivizsgálás, és az egészségügyi ellátásban is megfelelő figyelem jusson a lehetséges figyelmeztető jelek felismerésére.

„A petefészekrák esetében különösen nagy kihívást jelent, hogy a kezdeti tünetek sokszor általánosak, és más betegségekhez is hasonlíthatnak. Ezért fontos, hogy a tartós vagy visszatérő panaszok esetén azok hátterét megfelelően kivizsgálják. A kockázati tényezők ismerete, a tünetek megfelelő értékelése és az időben megkezdett kivizsgálás mind hozzájárulhat ahhoz, hogy a betegség felismerése ne késlekedjen” – mondja dr. Máté Szabolcs a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika főorvosa, a Nőgyógyászati Onkológiai és Daganatsebészeti Osztály vezetője, szülész-nőgyógyász szakorvos.

A korai felismerés nem egyetlen vizsgálaton múlik. Fontos szerepe van a tünetekkel kapcsolatos tudatosságnak, az egészségügyi szakemberek megfelelő tájékozottságának, a korszerű diagnosztikai lehetőségeknek és annak is, hogy a gyanút követően a beteg minél gyorsabban eljusson a szükséges vizsgálatokhoz és szakellátáshoz. A petefészekrák elleni küzdelemben ezért a kutatás és a korszerű kezelések mellett az edukáció és a betegségről szóló hiteles párbeszéd is fontos szerepet kap. Egyre több innovatív gyógyszervállalat köteleződik el a daganatellenes kutatások mellett; köztük az AbbVie is nagy hangsúlyt fektet e terület fejlesztésére.

„A petefészekrák esetében nemcsak az orvostudománynak, hanem mindannyiunknak van szerepe abban, hogy a betegség nagyobb figyelmet kapjon. Fontos, hogy beszéljünk a tünetekről, a felismerés nehézségeiről és az érintettek valós tapasztalatairól, mert a megfelelő információ időben való elérése sokat számíthat. Szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy a petefészekrákról nyíltabban és hitelesebben beszéljünk, és a betegség ne maradjon láthatatlan azok számára, akiket érint” – mondja Javier Aracil Corma, az AbbVie adriai és magyarországi ügyvezetője.

A petefészekrák az egyik leghalálosabb, nőket érintő daganatos megbetegedés Európában, mégis a háttérbe szorul., Míg a női egészségügy más területei a kidolgozott stratégiáknak és a nagyobb társadalmi figyelemnek köszönhetően előreléptek, a petefészekrák továbbra is háttérbe szorul – ennek pedig súlyos ára van. Globális viszonylatban is Európát sújtja leginkább a petefészekrák: 2022-ben itt volt a legmagasabb a megbetegedések és a halálozások aránya2, ráadásul az érintett nők alig 40 százaléka éli meg a diagnózist követő ötödik évet2.

A számok mögött mindig emberi történetek vannak

A petefészekrákról szóló közbeszédet gyakran statisztikák, túlélési adatok és orvosi eredmények határozzák meg. Ezek fontosak a betegség megértéséhez, ugyanakkor nem mutatják meg, mit jelent a diagnózis a mindennapokban, milyen bizonytalanságokkal és változásokkal szembesülnek az érintettek.

Ezt a személyes oldalt állítja középpontba Gáldi Vinkó Andrea fotóművész új fotósorozata, a „Csend anatómiája”, amely a művészet eszközeivel keresi a választ arra, mi rejlik a kórlapokon és leleteken szereplő számok és adatok mögött. A művész a Sorry I Gave Birth I Disappeared But Now I’m Back című sorozatáért elnyerte a rangos brit Kraszna-Krausz Könyvdíjat.

Az új sorozat célja, hogy közelebb hozza a petefészekrák valóságát, és láthatóvá tegye azt is, amit a statisztikák önmagukban nem tudnak megmutatni: az érintettek tapasztalatait, érzéseit és mindennapi küzdelmeit.

A fotósorozatot a Semmelweis Egyetem Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet aulájában állítják ki. A kezdeményezés a művészet nyelvén keresztül szeretné erősíteni a figyelmet a betegségre, és párbeszédet kezdeményezni annak felismeréséről, diagnosztikájáról és az érintettek tapasztalatairól.

A kezdeményezés szakmai és társadalmi partnere a Mályvavirág Alapítvány, amely a nőgyógyászati daganatokkal kapcsolatos edukációval és az érintettek támogatásával foglalkozik. Az alapítvány az érintettek bevonásával kapcsolódik a projekthez, és részt vesz abban is, hogy a petefészekrákkal kapcsolatos hiteles információk minél több nőhöz eljussanak.

A női egészségvédelem három meghatározó hazai szereplője összefogásának köszönhetően a petefészekrákról szóló párbeszéd mostantól – az egészségügyi tájékoztatáson túl – a művészet eszközeivel is közelebb kerülhet a nagyközönséghez.

A kezdeményezés megvalósulását az AbbVie támogatja.

Ez a tájékoztatás kizárólag általános információs célú, és nem helyettesíti az orvosi diagnózist, kezelést vagy az egészségügyi szakemberekkel való személyes egyeztetést.