A mellkasi fájdalom sokféle lehet. Gyakoriságát tekintve lehet állandó, vagy hullámokban jelentkező, jellegét tekintve pedig élesen nyilalló, szúrón, vagy tompán sajgó, nyomásra, vagy szorításra emlékeztető. Egy biztos, megjelenése mindig nagy rémületet okoz, mert többségünknek rögtön a szívroham jut róla eszébe.

Megdöbbentő eredménnyel zárult egy friss kutatás: ha a középkorú nők akár csak néhány percnyi nagyon intenzív mozgást végeznek mindennap, akár 45%-kal is csökkenthetik a jelentős szív-érrendszeri események, például a szívinfarktus bekövetkeztének rizikóját. Nagy Abonyi András, az Életmód Orvosi Központ mozgásterapeutája, gyógytornász beszélt a részletekről és azokról a további életmódbeli lehetőségekről, amelyek segíthetik a 40 felettiek megnövekvő egészségi kockázatainak csökkentését.

A finnek csak a “szegény ember gyógyszertárának” hívják, és most kutatók be is bizonyították, a szauna valóban jótékony hatással van egészségünkre.

A napokban beköszöntött hideg, szeles, fagyos idő mindenkinek megpróbáltatást jelenthet mind lelkileg, mind a fizikai veszélyeket, például az elcsúszást tekintve, a szívbetegeknek pedig még körültekintőbbnek kell lenniük télen. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa, mellkasi fájdalom specialista a hidegben jelentkező mellkasi fájdalom lehetséges okaira és a szívinfarktus télen növekvő kockázatára hívta fel a figyelmet.

Koszorúér-betegségen a koszorúerek érelmeszesedését, illetve az ennek kapcsán kialakult kórképeket – többek közt szívritmuszavart, szívelégtelenséget, szívinfarktust - értik a szakemberek. A kezelés alapját az orvos által rendelt gyógyszerek, esetleg a sztent beültetés jelenti, de dr. Jenei Zsigmond Máté, a Kardioközpont kardiológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy mindez csak a megfelelő életmóddal együtt érhet el tartós eredményt.

Sokan tapasztalhatják a sűrűn jelentkező szapora szívverés, a magas pulzus érzését, és nem kevesen küzdenek az alacsony vérnyomás okozta tünetekkel. De vajon lehet összefüggés a két érték közt? Okozhatja-e betegség a két jelenséget együtt? Milyen vizsgálatokra lehet szükség? Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta válaszolt a kérdésekre.

A magas vérnyomással kapcsolatban még mindig él az a tévhit, hogy mivel jellemzően nem okoz tünetet, nem is igényel kezelést. Holott, ha kezeletlenül marad, az évek, évtizedek alatt komoly rombolást képes véghez vinni az szívben és más szervekben a „csendes gyilkos”. Dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont – Prima Medica kardiológusa ezeket következményeket vette sorra.

A vér kóros zsírszintje veszélyes állapot, mivel gyakran tünetmentes marad, és sokszor csak véletlenül, például egy rutin laborvizsgálat során derül ki. A magas koleszterinszint és trigliceridszint hosszú távon olyan súlyos szövődményekhez vezethet, mint a szívinfarktus és a stroke. Ezért kiemelten fontos ismerni a lehetséges vérzsírfajtákat és azok kezelési módjait.

A magas vérnyomást általában az idősebbek betegségének gondoljuk, miközben a 20-40 éves korosztály nyolc tagja közül egy szintén ezzel a betegséggel él. De vajon mi lehet az oka annak, ha már ilyen fiatalon magas értékek alakulnak ki valakinél, és mindenképpen szükség van-e vérnyomáscsökkentőre akár már huszonévesen? Dr. Jenei Zsigmond Máté, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa adott választ a kérdésekre.

Bevallottan sokan félünk egy, a szívünket érő hirtelen „támadástól”. Nem felesleges az aggodalom, hiszen hazánkban 20.000 feletti az évenkénti infarktusok száma. Ám ha időben felfigyelünk a testünk motorjának meghibásodását jelző tünetekre, megelőzhető a nagyobb baj.

A statisztikák szerint az, aki mértékletesen fogyaszt alkoholt, hosszabb ideig él, mint az, aki teljesen absztinens.

Az állandó stressz hatása az agy mélyen fekvő régiójára kulcsszerepet játszik a szívinfarktus megnövekedett kockázatában - tárták fel amerikai kutatók a The Lancet című orvostudományi folyóiratban közzétett tanulmányukban.

A hideg, sápadt színű bőr, a zsibbadó, égő érzés a lábszárakban tipikus jele lehet az érszűkületnek, ami sokáig rejtve maradhat. Dr. Müller Gábor, a KardioKözpont szakorvosa szerint mindenképpen fontos orvoshoz fordulni, ha járáskor fájni kezd a lábunk, ugyanis az elhanyagolt érszűkület többek közt szívinfarktushoz, stroke-hoz is vezethet.

Egy kevésbé markáns tünet, egy fokozatosan jelentkező fájdalom elbizonytalaníthat bárkit, hogy szüksége van-e az azonnali orvosi ellátásra vagy sem. Most a szívinfarktus és az angina pectoris tüneteinek változatosságaira, és különbségeire hívjuk fel a figyelmet.

Máté 45 évesen, mellkasi fájdalmak és karzsibbadás miatt ment az orvoshoz, de néhány apróbb vizsgálat után hazaküldték, és életmódváltást javasoltak neki. Nem vette komolyan, továbbra sem lazított, a cigarettát nem tette le, és három hónap múlva szívinfarktussal vitték kórházba, katéterezni kellett. Az akut szakaszon most már túl van, épp itt az ideje, hogy változtasson életén. Szakértőinktől kértünk ismét segítséget, mit sportolhat, ehet, hogyan élhet, aki szív- és érrendszeri problémákkal küzd.

A szívelégtelenség, mint kifejezés bizonyára mindenki számára ismerősen hangzik, elvégre, sajnos elég gyakran találkozhatunk vele a mindennapok során. De vajon tudjuk-e mi rejlik valójában a tragikus halált, vagy legalábbis halálos betegséget sejtető elnevezés mögött?

Sokan ijednek meg a mellkasi fájdalomtól, és asszociálnak rögtön szívinfarktusra, azonban az esetek többségében nem a szív váltja ki. De mikor okozza a szív, és mikor kell mindenképpen kivizsgáltatni? Cikkünkből kiderül.

Egy-egy kevésbé intenzív tünet, lassabban kialakuló fájdalom elbizonytalaníthat bárkit, szükséges-e az azonnali orvosi ellátás vagy sem. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa a szívinfarktus és a stroke tüneteinek sokszínűségére és azok különbségeire hívta fel a figyelmet.

Az úgynevezett érelmeszesedés a szív koszorúereit is érintheti, ami egyáltalán nem veszélytelen jelenség, ugyanis növeli többek közt a szívinfarktus és a stroke kockázatát. De vajon hogyan lehet egy alapvetően hasznos anyag, a kalcium veszélyes is egyben, és vajon csak ennek az anyagnak a lerakódása vezethet-e a plakkok kialakulásához? Dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont kardiológusa, belgyógyásza válaszolt a kérdésekre.

Elsősorban a nőket érinti az úgynevezett megtört szív szindróma, vagyis a takotsubo cardiomyopathia. A főként nagy megrázkódtatások után jelentkező, szívinfarktusra hasonlító eseményre dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa hívta fel a figyelmet.

A szív- és érrendszeri betegségeknek két olyan kockázati tényezője is van, amelyek kívülről nézve nem láthatók, nem okoznak tüneteket, tehát csak szűréssel lehet észrevenni őket: a magas koleszterinszint és a magas vérnyomás. Ezek mindkét nemet érintik, tehát az ebből fakadó szívbetegségek is mindkét nemnél kialakulnak. De vajon mi a különbség a nők és a férfiak veszélyeztetettsége és a tünetek között?

Az tény és mindenki nagyon jól tudja, hogy a dohányzás rendkívül káros az egészségre. Nemcsak a szívbetegségek kialakulásáért tehető felelőssé, hanem a dohányzás számlájára írhatók a légzőszervi betegségek, a rákos megbetegedések, a szívinfarktus és a stroke is. Szerencsére nagyon sok olyan gyógynövény létezik, amely nagy segítségünkre lehet, ha éppen most tervezzük a dohányzás abbahagyását. Mutatjuk is, hogy milyen gyógynövényekre támaszkodhatunk az egyes elvonási tünetek csökkentésében, ha holnaptól nem szeretnénk többet dohányozni.

Azok közt, akik túléltek egy szívinfarktust, viszonylag nagy azoknak az aránya, akik néhány hónap után ugyanolyan életmódot élnek, mint a súlyos esemény előtt. Ennek pedig nem csak a „nagy megnyugvás” az oka, de az is, hogy nem mindenki tudja, mit és hogyan kellene tennie ahhoz, hogy megelőzhesse a második infarktust vagy más szív-érrendszeri eseményt.

Az érszűkület bármelyik érben kialakulhat a testben, és nagyon gyakori, hogy egyszerre több ér is érintett. A probléma nem csak lábfájdalommal járhat, akár stroke-ot, szívinfarktust is előidézhet! Hogy milyen tünetek jelezhetik az érszűkületet, ha az az alsó végtagokban alakul ki, arról dr. Kósa Évát, a Trombózis-és Hematológiai Központ angiológusát kérdeztük.

Fogunk-e valaha szívinfarktust vagy stroke-ot kapni? Az orvosok számos tényezőt figyelembe véve tudják mérlegelni a kockázatokat, de fontos is tisztában lennünk a fő kockázati tényezőkkel.

A XX. század orvos- és gyógyszerésztudományi felfedezései közül a legjelentősebbek közé sorolhatók a koleszterinszintet csökkentő sztatinok. A sztatinok a „rossz” koleszterin (LDL-koleszterin) szintjének a csökkentése révén 25-45 %-kal képesek visszaszorítani a szívinfarktus és a stroke kockázatát.

A megemelkedett szívinfarktusszám okai között van egyebek mellett a stressz, amelyet a rohanás, a vásárlás, a kialvatlanság okoz, valamint a túlzott alkoholfogyasztás és a nagyon sós ételek, mert ezek extra terhet rónak a keringésre.

Ha mindennapossá válik a használata, 15-30 percen belül megbízható eredményt adhat a kardiológusoknak a szívinfarktus diagnosztizálásában egy új vérvizsgálat, amelynek klinikai próbait svájci, olasz és spanyol kórházakban végezték.

Ízületi gyulladásra kifejlesztett gyógyszerrel először sikerült csökkenteni a szívroham és az agyvérzés kockázatát egy nagy szabású, hosszú időn át végzett vizsgálatban - számolt be róla a BBC hírportálja.

10 cikkből álló sorozatunkban megtudhatsz néhány érdekességet, többek között mi történik az aggyal pubertás idején, mi befolyásolja a súlyt a bevitt kalóriákon kívül, a nők hogy állnak a csokihoz és szexhez, mi lassítja az anyagcserét, mire jó a bölcsességfog, milyen sűrűn kell futócipőt cserélni. Íme a harmadik rész.