Hirdetés
Aktiválódó idegi pályák

Aktiválódó idegi pályák

Elgondolkodtató, hogyan képes az ember komplex feladatokat végrehajtani, akár stresszes állapotban is. Hogyan alakítják az érzelmek és az emlékek a mindennapi életben maradás képességét? A választ épp csak most kezdik megérteni, a titok az agy rejtett kapcsolataiban rejlik.

Hirdetés
Hirdetés

A Koppenhágai Egyetem BRIC kutatóközpontjának új csoportvezetője, Roger Pocock úttörőmunkájában fejti ki az organizmusok figyelemre méltó képességét arra, hogy aktiválják a látens idegi kapcsolatokat stresszes feltételek között. Valószínű, hogy ezek a pályák részét képezik egy menekülő válasznak, mely lehetővé teszi az állatok számára, hogy érzékeljék a környezetüket, és viselkedésükkel alkalmazkodjanak kedvezőtlen feltételekhez is. A tanulmány a Nature Neuroscience című folyóiratban jelent meg.

Az emberi agy több milliárd idegsejtet tartalmaz, melyek trilliónyi kapcsolatot építenek fel egymás közt, így nagyon bonyolult a viselkedést az egyes neuronok szintjén tanulmányozni. Ezért a Pocock laboratórium egy mikroszkopikus féreg, a Caenorhabditis elegans egyszerű idegrendszerét vizsgálta, hogy modellezhessék, miként módosítja a környezetünk a génfunkciót, az idegi keringést és a viselkedést. A C. elegans segítségével, melyben csak 302 idegsejt található, Dr. Pocock beazonosított egy rejtett idegpályát, mely megváltoztatja az érzékelést stresszhelyzetben. Ez a munka felfedte, hogy az alacsony oxigénszint által okozott stresszhatás fiziológiás érzékelése aktiválja a rejtett idegpályákat, mely magában foglalja a szerotonin és a neuropeptid Y receptor modulátorokat.

Ez a munka arra utal, hogy a hypoxiával, szerotonin- és neuropeptid-jelzésekkel járó mechanizmusok szintén módosítják a viselkedést az emlősöknél. Valójában a hypoxiás stressz serkenti a szerotonin és a neuropeptid termelődését az emlősök agyának bizonyos területein, bár ennek funkcionális megjelenéséről még keveset lehet tudni. Roger Pocock a cikkhez a kísérleteket a Columbia Egyetemen végezte el New Yorkban, ahol kutatóként dolgozott, mielőtt Dániába utazott.

Az új eredmények korábban már megjelentek a Nature Neuroscience-ben. Értékes kutatómunkája ezen a területen tette lehetővé, hogy a BRIC-nél csoportvezetőként alkalmazzák."Ezek, és a környezet-gén-idegsejt interakciók határterületének kutatásai remélhetőleg lehetőséget biztosítanak arra, hogy jobban megértsük, miként birkózhatunk meg a folyamatosan változó világ és az üzleti élet stresszével" - mondta Roger Pocock. Ahogy Charles Darwin maga is megmondta: "Az ember azonban egy féreg."

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend