A tavasz beköszöntével végre kiszabadulhatunk a lakásból, gyerekek és felnőttek egyaránt. Persze, csakis akkor, ha a kisebbek nem nagyon fáradtak, levertek, esetleg már megint betegek. Ezekre a tünetekre nem árt odafigyelni, mivel D-vitamin hiányt is jelezhetnek, amit nem szabad félvállról venni! A témában dr. Tar Attila a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusa van a segítségünkre.

Hogyan verjük át a zöldségeket, gyümölcsöket zsigerből kerülő gyerekeket?

Kevés dolog kelt olyan gyorsan pánikot a családban, mint amikor a gyerek vakarózni kezd, és felmerül, hogy fejtetűről lehet szó, nem csupán korpáról. A legjobb, ha kicsit megnyugszunk, és néhány egyszerű megfigyeléssel megpróbáljuk kizárni a fertőzés lehetőségét. Amennyiben pedig gyanús, hogy fejtetű okozza a tüneteket, szintén nem kell pánikba esni, hanem minél előbb érdemes szakemberhez fordulni és megkezdeni a megfelelő kezelést.

A digitális világ ma már a gyerekkor természetes része. A kérdés nem az, hogy jelen van-e, hanem az, hogyan tudjuk biztonságossá, támogatóvá és gyerekbaráttá tenni – hangsúlyozza az UNICEF Magyarország, amely a Biztonságos Internet Nap (Safer Internet Day) alkalmából elindította új, digitális szülőséggel foglalkozó tudásbázisát.

A csecsemők és kisgyermekek füle gyakran sok fülzsírt termel, ám ez nem ad okot az aggodalomra. Dr. Holpert Valéria, a Gyermekgyógyászati Központ fül-orr-gégész, foniáter szakembere szerint a fülzsírral alapvetően nincs teendőnk, a fültisztító pálcákat pedig semmiképp ne használjuk a gyermek fülének tisztítására.

Laktózérzékenység esetén a tejcukrot nem tudja megfelelően megemészteni a szervezet, ami emésztőszervi tüneteket okoz. Magyarországon a felnőttek közel harmadánál okoz panaszt a tejtermékek fogyasztása, ám még mindig sok mítosz övezi a laktózintoleranciát. Dr. Hidvégi Edit, a Gasztroenterológiai központ gasztroenterológus, gyermekgyógyász, gyermek- és felnőtt tüdőgyógyász szakembere segítségével hat gyakori tévhitet tisztázunk.

Minden szülő tudja, hogy ha közösségbe jár a gyermeke, akkor 2-3-szor gyakrabban betegszik meg valamilyen fertőzésben, tipikusan felső légúti fertőzésben, mintha otthon lenne. A különféle bakteriális és vírusos kórképek rizikója csökkenthető, ha a gyermek gyakran mos kezet, kellő mennyiségű alvással támogatja az immunrendszerét, illetve ha a fertőző beteg gyerekeket nem viszik közösségbe.

A koszmó a fejbőr pikkelyes jellegű hámlása, a seborrheás bőrgyulladás enyhe formája. Ez a rendkívül makacs elváltozás főként az újszülötteknél és csecsemőknél alakul ki, és egyes gyermekek hajlamosabbak lehetnek rá – mondja dr. Karászi Viktória, a Gyermekgyógyászati Központ bőrgyógyásza, aki szerint kitartó, türelmes kezeléssel meg lehet szabadulni ettől az elsősorban esztétikai problémát jelentő, kellemetlen elváltozástól.

Szülőként mindig odafigyelünk a gyermekeink egészségére, ellenőriztetjük a fogaikat, orvoshoz visszük őket, ha betegek, gondoskodunk az egészséges táplálkozásukról. De mi a helyzet a bőrükkel? A gyermekek bőre érzékeny és számos kockázatnak van kitéve, a napsugárzás okozta károsodástól kezdve a kiütéseken át az anyajegyekig, amelyek idővel változhatnak. Mikor érdemes tehát először anyajegyszűrésre vinni a gyerekeket, és milyen jelek esetén van szükség a mielőbbi vizsgálatra? Dr. Karászi Viktóriát, az Anyajegyszűrő Központ – Prima Medica bőrgyógyászát kérdeztük a témáról.

Január 27-e a Szülői Mentális Egészség Világnapja. Ezzel a témával érdemes és fontos foglalkozni, mivel a szülők lelki egészsége az egész család jólléte és teljesítménye szempontjából meghatározó.