A Hallás Világnapja apropóján különösen aktuális feltenni a kérdést: tényleg „csak halkabban beszélnek” körülöttünk – vagy mi nem hallunk jól? Az Eurostat EHIS adatbázis szerint 2023-ban Magyarországon a felnőttek 15-20 százalékánál kimutatható valamilyen fokú halláscsökkenés – vagyis minden ötödik ember nem hallja tisztán a beszédhangokat. A probléma mégis gyakran hónapokig-évekig „észrevétlen” marad: sokan a környezetet hibáztatják, inkább a tévét hangosítják fel, vagy egyszerűen elbagatellizálják a jeleket. Pedig a hallás romlása nem csak kényelmetlenség: kihat a kapcsolatokra, a munkára, a biztonságérzetre – és időben lépve ma már látványosan javítható.

Magyarországon évente 25 ezer kórházon kívüli szívmegállás történik, és még mindig előfordul, hogy ezekben az esetekben senki nem kezd újraélesztésbe. Pedig a hirtelen szívmegállást követő 3-5 percen belül megkezdett beavatkozás jelentősen növeli a túlélési esélyt. A Magyar Resuscitatiós Társaság 25 éve dolgozik azon, hogy ez megváltozzon: ma kezdődő jubileumi kongresszusán a szakmai program mellett egy esztergomi iskolában tart tömeges újraélesztés-oktatást 500 diáknak.

A mutálás időszaka átlagosan 12 és 17 éves kor között lezajlik. Ha a beszédhang változása ennél hosszabb időt vesz igénybe, javasolt szakemberhez fordulni. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa elmondta, hogyan kezelhető a kamasz számára kellemetlen állapot.

Csecsemőkorban még a legegyszerűbb nátha is komoly aggodalmat válthat ki belőled, hiszen kisbabád közérzete és nyugalma pillanatok alatt felborulhat. Szülőként fontos feladat, hogy megértsd a felső légutak védelmi szerepét, és időben közbelépj, mielőtt egy banális orrdugulás tartós fennállása komolyabb szövődményekhez vezetne.

A tavasz beköszöntével végre kiszabadulhatunk a lakásból, gyerekek és felnőttek egyaránt. Persze, csakis akkor, ha a kisebbek nem nagyon fáradtak, levertek, esetleg már megint betegek. Ezekre a tünetekre nem árt odafigyelni, mivel D-vitamin hiányt is jelezhetnek, amit nem szabad félvállról venni! A témában dr. Tar Attila a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusa van a segítségünkre.

Hogyan verjük át a zöldségeket, gyümölcsöket zsigerből kerülő gyerekeket?

Kevés dolog kelt olyan gyorsan pánikot a családban, mint amikor a gyerek vakarózni kezd, és felmerül, hogy fejtetűről lehet szó, nem csupán korpáról. A legjobb, ha kicsit megnyugszunk, és néhány egyszerű megfigyeléssel megpróbáljuk kizárni a fertőzés lehetőségét. Amennyiben pedig gyanús, hogy fejtetű okozza a tüneteket, szintén nem kell pánikba esni, hanem minél előbb érdemes szakemberhez fordulni és megkezdeni a megfelelő kezelést.

A digitális világ ma már a gyerekkor természetes része. A kérdés nem az, hogy jelen van-e, hanem az, hogyan tudjuk biztonságossá, támogatóvá és gyerekbaráttá tenni – hangsúlyozza az UNICEF Magyarország, amely a Biztonságos Internet Nap (Safer Internet Day) alkalmából elindította új, digitális szülőséggel foglalkozó tudásbázisát.

A csecsemők és kisgyermekek füle gyakran sok fülzsírt termel, ám ez nem ad okot az aggodalomra. Dr. Holpert Valéria, a Gyermekgyógyászati Központ fül-orr-gégész, foniáter szakembere szerint a fülzsírral alapvetően nincs teendőnk, a fültisztító pálcákat pedig semmiképp ne használjuk a gyermek fülének tisztítására.

Laktózérzékenység esetén a tejcukrot nem tudja megfelelően megemészteni a szervezet, ami emésztőszervi tüneteket okoz. Magyarországon a felnőttek közel harmadánál okoz panaszt a tejtermékek fogyasztása, ám még mindig sok mítosz övezi a laktózintoleranciát. Dr. Hidvégi Edit, a Gasztroenterológiai központ gasztroenterológus, gyermekgyógyász, gyermek- és felnőtt tüdőgyógyász szakembere segítségével hat gyakori tévhitet tisztázunk.