Az ősz beköszöntével szervezetünk fokozott terhelésnek van kitéve. A hűvös, változékony időjárás, a kevesebb napsütés, valamint a stresszesebb életvitel mind hozzájárulhatnak az immunrendszer gyengüléséhez, amely fokozottan hajlamosíthat minket a betegségekre. Az őszi-téli időszakra való felkészülés során kiemelten fontos odafigyelni szervezetünk megfelelő tápanyagellátására, ezen belül a vasbevitelre is. A vashiány ugyanis negatívan befolyásolhatja közérzetünket, energiaszintünket és immunitásunkat, ezért különösen fontos időben felismerni és kezelni a problémát. A Budai Egészségközpont hematológusa, dr. Várkonyi Judit, PhD ehhez ad tanácsokat.

A kerti munkák számos olyan helyzetet teremthetnek, amikor kezünk valós veszélynek van kitéve. A balesetek megelőzése kulcsfontosságú, hiszen a kézsérülések hosszú távú következményei súlyosabbak lehetnek, mint azt gondolnánk.

November a férfi egészség hónapja - ez a kezdeményezés is jele a lassan lebomló társadalmi sztereotípiáknak, amelyek szerint az igazi férfi mindig erős, sosem panaszkodik és nem jár orvoshoz, hiszen a betegség gyengeség.

November 10. a NET (neuroendokrin daganatok) Világnapja. Ez a kevésbé ismert megbetegedés a szervezet-szerte megtalálható, hormontermelő sejtekből alakul ki, leggyakrabban az emésztőrendszerben, valamint a hasnyálmirigyben. A betegséget kísérő, gyakran nehezen azonosítható tünetek miatt a neuroendokrin daganatok jellemzően későn kerülnek felismerésre, ami rontja a kezelési lehetőségeket. A nemzetközi NET Világnap célja, hogy ráirányítsa a figyelmet ezekre a ritka betegségnek számító daganatokra, ezzel is elősegítve a korábbi diagnózist és a betegek hozzáférését a megfelelő ellátáshoz.

A Parkinson-kór a parkinsonizmus (vagy Parkinson szindróma) leggyakoribb formája, azonban míg a Parkinson-kór elsődleges oka a dopamint termelő idegsejtek degenerációja, addig a parkinsonizmus számos ok miatt kialakulhat, mint például toxinok, gyógyszer mellékhatások, a fejet érő trauma, más neurológiai rendellenességek. Dr. Füzesséry Judit, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa arról beszélt, hogy bár a tünetek döntően megegyeznek, a másodlagos parkinsonizmusnál más jellegű az elérhető oki terápia és tüneti kezelés is.

Először rendeznek nemzetközi léptékű vegán csúcstalálkozót Magyarországon. A Vegan Summit Budapestet november 22-én tartják. A program középpontjában a fenntarthatóság, az egészség és a tudatos életmód áll. A rendezvényen előadások, díjátadó, gasztronómiai élmények és több mint húsz ismert márka kiállítása várja a látogatókat. Tóth Enikő főszervező szerint a Summit hiánypótló kezdeményezés, amely lebontja a vegán életmód körüli sztereotípiákat.

A trombózis és az ebből adódó tüdőembólia az ágyhoz kötött vagy kórházi kezelésben részesülő, egyéb betegségekkel diagnosztizált páciensek körében az egyik leggyakoribb halálozási ok, a várandósság során pedig sajnos az anyai halálozások vezető oka. Vannak-e árulkodó jelei ennek a csendben, sokszor tünetmentesen kialakuló betegségnek? – erről kérdeztük Prof. Dr. Blaskó Györgyöt, a Trombózis- és Hematológiai Központ trombózis specialistáját.

Tízből kilenc magyar szerint a hiányos fogazat ma is stigmát jelent hazánkban, mert az „elhanyagoltság”, illetve „szegénység” benyomását kelti. Pedig a probléma korántsem marginális: a 35–44 éves felnőttek negyedének már hét foga hiányzik, a 65–74 évesek 15%-a pedig teljes fogatlansággal él. Egy friss kutatás szerint a foghiány nemcsak a mosolyt, hanem az étkezést, a beszédet és a társas életet is elveheti – a rögzített fogpótlás viszont mindezt visszaadhatja.

Sokan halálos ítéletként tekintenek rá, azonban társadalmi megítélése nem tükrözi a valóságot: a tüdődaganat korai diagnózis esetén ma már akár gyógyítható is lehet. Magyarországon a betegség előfordulása a férfiaknál egyértelműen csökken, a nőknél pedig lényegében változatlan, miközben a kezelési eredmények javultak. Egy friss felmérés alapján a hazai lakosság alapvetően támogatja is a tüdőrák-szűrést — a 40 év felettiek körében 10-ből 6 fő szerint rendszeresen részt kellene venni rajta—, mégis sokakat visszatart a félelem: 24% a súlyos diagnózistól, 21% a röntgensugárzástól tart.

Igaz, hogy a prosztatarákos esetek nagy része halálos kimenetű? Valóban gyorsan eljut a végstádiumba? Tényleg semmi okunk az aggodalomra, ha nincsenek tüneteink? Utánajártunk a prosztatarákhoz kapcsolódó veszélyes tévhiteknek és szakember segítségével tisztáztuk ezek igazságtartalmát.