A szellőztetés télen is nagyon fontos, így nemcsak a lakás levegőjének minőségét tudjuk javítani, hanem a páratartalmat is befolyásolhatjuk. Mire figyeljenek a krónikus légúti betegek a téli időszakban? Hogyan hat a páratartalom a tüneteikre? Erről kérdeztük dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyászt, a Tüdőközpont orvosát.

A sípoló légzés sokszor ijesztő, de meglehetősen gyakori tünet, ami számos ok miatt kialakulhat. Dr. Hidvégi Edit PhD, a Tüdőközpont – Prima Medica gyermek- és felnőtt tüdőgyógyásza nem csak a jellemző okokat sorolta fel az asztmától az allergiás reakciókig, de arra is felhívta a figyelmet, hogy az sem mindegy, kilégzéskor vagy belégzéskor jelentkezik a magasabb vagy mélyebb hangú sípolás.

A köhögés a légúti védelem része, azt jelzi, hogy a légutakba valami olyan anyag, idegentest került, amelyet a szervezet ezzel próbál meg onnan eltávolítani.

Ne vegyük félvállról, ha a szénanáthás tünetek mellett köhögés is jelentkezik! Ez akár a légúti allergia mellett kialakult asztma miatt is lehet. Dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, mit tegyünk ilyen esetben.

A köhögés, tüsszögés és nátha lehet légúti fertőzés következménye, de okozhatja allergia és allergiás asztma is. Dr. Tárnok Ildikó allergológus, tüdőgyógyász, az AllergiaKözpont orvosa elmondta, mit tehetünk a tünetek ellen.

Hogyan tároljuk az asztma gyógyszereket utazás közben és mit tegyünk, ha kimaradt egy adag?

Az elmúlt hetekben meglepően erős viharok vonultak végig hazánkon, amelyek nem csak a villámcsapás miatt jelenthetnek veszélyt. A viharasztma nevű jelenségre főként 2016-ban figyelhettünk fel, amikor több, mint 9000 ember került sürgősségi osztályra súlyos asztmás tünetek miatt egy nagy vihar következtében Ausztráliában. De vajon miért súlyosbodhatnak az asztmás tünetek éppen bizonyos időszakok viharai alatt, és miért veszélyeztethetik különösen azokat, akiknek nem jól karbantartott betegségük van? Dr. Potecz Györgyi, a Tüdőközpont tüdőgyógyásza, allergológus.

A nyári melegben csak egy gombnyomás és máris kellemesen hűvös levegő árasztja el a lakást, vagy az autót és nincs ez másként a munkahelyi környezetben, de a bevásárlóközpontokban sem. A légkondicionálók elterjedésével azonban egyre gyakoribbá válnak az általuk okozott szövődmények is.

Az asztma az egyik leggyakoribb krónikus, nem fertőző betegség, ami több mint 260 millió embert érint a világon. Az asztma világnapját, ami a Világmozgalom az Asztmásokért (GINA) nevű szervezet kezdeményezésére jött létre, minden évben május első keddjén tartják.

A lisztérzékenység ma Magyarországon már minden századik embert érinti. Bár egyre többet beszélünk róla, még mindig rengeteg tévhit és félreértés kering körülötte. A május 18-i lisztérzékenyek világnapja kapcsán a Budai Egészségközpont szakembere segít tisztázni a legfontosabb kérdéseket.

Az amerikai elnökhöz és az egészségügyi miniszterhez is eljuttatná az autizmus okaival és kezelésével kapcsolatos szakértői anyagot Tóth Zoltán kutatócsapata. Donald Trump a napokban adott ki rendeletet egy bizottság létrehozására, amelynek feladata lesz az Egyesült Államokat sújtó egészségügyi válság kiváltó okainak kivizsgálása és kezelése. A testület elsőként az olyan gyermekkori krónikus betegségekre, állapotokra összpontosít, mint az autizmus, az ADHD, az allergia, az asztma, az autoimmun betegségek, a zsírmájbetegség és az elhízás.

Az asztma krónikus légúti betegség, amely bár nem gyógyítható, de megfelelő gyógyszeres kezeléssel és gondozással a betegek számára tünetmentes élet biztosítható. A páciensek gyógyszeres kezelése fenntartó és akut rohamoldó készítményekkel történik - tudtuk meg dr. Potecz Györgyitől, a Tüdőközpont tüdőgyógyász, allergológus orvosától, aki szerint a rohamoldó készítmények túlzott használata megfelelő betegedukációval kerülhető el.

Vajon a várandósság alatti étrendi megszorításokkal, a potenciálisan allergizáló élelmiszerek elhagyásával csökkenthető a magzat későbbi allergiakockázata? Sok elavult és káros tévhit kering a témával kapcsolatban – mutat rá Dr. Balogh Ádám, az Allergiaközpont csecsemő- és gyermekgyógyász, allergológus és klinikai immunológus szakorvosa, aki szerint az allergén prevenció szemlélete gyökeresen megváltozott az elmúlt évtizedben.

Magyarországon több tízezer ember szenved rheumatoid arthritisben, amit legtöbben csak reumaként ismerünk. Az alattomos betegség előrehaladott állapotban nemcsak a mozgást teszi fájdalmassá, hanem a fekvést is, jelentős életminőség-romlást okozva ezzel a pácienseknek. A nők körében háromszor olyan gyakran fordul elő, mint a férfiaknál, a kor előrehaladtával pedig a betegség egyre gyakoribb. A kezeletlen esetekben a várható élettartamot akár 10 évvel rövidíti, ráadásul nagy terhet ró az egészségügyi ellátórendszerre is. A tünetek minél korábbi felismerése létfontosságú, a klasszikus kezelési módok mellett pedig erősen ajánlott az életmódváltás.

Az inhalációs terápiák légúti betegségekben való alkalmazása már régóta ismert. Dr. Somogyi Éva, a Tüdőközpont gyermektüdőgyógyász, csecsemő- és gyermekgyógyász szakembere szerint a só tisztítja a tüdőt, a hörgőket, segít a váladék oldásában, és így kiegészítő terápiaként az asztmás gyermekek kezelésében is jótékony hatású lehet.

Az allergiás rhinitis a felső légutak krónikus gyulladásos betegsége, amely a gyermekek 45 százalékánál allergiás asztmává fejlődik. Az Allergy című szaklapban megjelent tanulmány eredményei szerint a korán megkezdett allergénspecifikus immunterápia segítségével hatékonyan csökkenthető az asztma kialakulásának a kockázata, és a kezelési költségek is jelentősen mérsékelhetők. Dr. Moric Krisztinát, az Allergia Központ allergológus és klinikai immunológus, fül-orr-gégész szakemberét kérdeztük a gyermekek allergénspecifikus immunterápiájáról.

A gyertyák kellemes dekorációs kiegészítői otthonainknak, melyeket a karácsony közeledtével egyre gyakrabban lobbantunk lángra, ezzel is emelve az ünnep fényét. Dr. Potecz Györgyi, az Allergiaközpont tüdőgyógyász, allergológus szakembere szerint azonban az illatgyertyák jelentős mértékben hozzájárulhatnak a beltéri levegőszennyezéshez, és légúti irritációt is kiválthatnak az arra érzékenyeknél.

Az asztma kezelésének célja, hogy a beteg tünetei megszűnjenek, a személyre szabott kezelést alkalmazva a betegsége ne befolyásolja az életminőségét. Ha azt is gondoltuk eddig, hogy a gyakori köhögő roham, vagy nehézlégzés természetes, az Amerikai Járványügyi Hivatal (CDC) egy olyan jelre hívja fel a figyelmet, amely esetén semmiképp ne halogassuk a soron kívüli orvosi vizsgálatot!

Szánkózás, korcsolyázás, síelés, hóember építés, hógolyózás – a téli, hűvösebb hónapok számtalan lehetőséget kínálnak arra, hogy ne a négy fal közé zárkózva töltsük az évnek ezt az időszakát. A fizikai aktivitás és a hideg levegő miatt azonban a téli szabadtéri sportok külön odafigyelést igényelnek az asztmások esetében, mivel ez a két tényező súlyosbíthatja a tüneteiket. Arról, hogy mire fontos figyelni, dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyászt, a Tüdőközpont orvosát kérdeztük.

A télies reggelek, a hideg és ködös, párás levegő nem kedvez az asztmás betegeknek. A fűtési szezonban emellett a lakásokban is megemelkedhet a páratartalom. Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa elmondta, hogy ez asztma esetén több okból is gondot jelenthet.

Otthonunk páratartalmát számos tényező befolyásolhatja, például a kinti hőmérséklet, a nyílászáróink anyaga, hogy milyen gyakran szellőztetünk, vagy hogy mennyire fűtünk. Felnőttek számára az ideális relatív páratartalom a lakásban 40-60 százalék között van, a gyerekszobában pedig 60-70 százalékos páratartalom ajánlott.

A macskák a világ legnépszerűbb társállatai közé tartoznak. Az állatok által kiváltott allergiák közül azonban a macskaallergia a leggyakoribb, és az allergiás asztmás esetek harmada is kedvenc doromboló négylábúinkhoz köthető. Megoldást jelenthet ilyen esetben egy hipoallergén cica? – tettük fel a kérdést dr. Augusztinovicz Monikának, az Allergiaközpont allergológus, klinikai immunológus és fül-orr-gégész szakorvosának.

„Csúnyán köhög” – panaszolják aggódva a szülők, amikor náthás és napok óta köhögő gyermekeikkel felkeresik az orvost. Dr. Mezei Györgyi, a Tüdőközpont gyermektüdőgyógyász, allergológus és klinikai immunológus szakorvosa arra hívja fel a figyelmet, hogy a vírusfertőzésekkel együtt járó köhögés 3-4 hétig is fennállhat.

Az asztmát sokan csak az asztmás rohammal azonosítják: a beteg hirtelen befullad, nem kap levegőt, zihál, inhaláló készülékre van szüksége, amitől jobban lesz. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa, az asztmának ennél sokkal több arca van, változatos tünetei miatt pedig gyakran valóban csak későn, a valódi asztmás roham bekövetkezésekor kerül diagnosztizálásra.

A hűvösebb őszi időjárás miatt egyre több időt töltünk zárt, fűtött terekben, ahol az allergiás betegek tünetei is fokozódhatnak. Az otthonainkban kialakuló allergiás tünetekért elsősorban a poratka és a penészgomba, ritkábban a lakásban tartott állat felelős – mondja dr. Augusztinovicz Monika, az Allergiaközpont allergológus, klinikai immunológus és fül-orr-gégész szakorvosa, aki öt igen gyakori allergénforrásra hívja fel a figyelmet.

A rendszeres mozgás az asztmás gyermekek számára is rendkívül fontos. A mindennapos testnevelésórákkal kapcsolatban azonban számtalan kérdés merülhet fel az érintett szülőkben. Hogyan illeszthető be biztonságosan a rendszeres mozgás egy asztmás gyermek életébe, és mikor lehet szükség a testnevelésórák alóli felmentésére? Dr. Somogyi Éva, a Tüdőközpont szakorvosa válaszolt a felmerülő kérdésekre.

Nyáron mindent hajlamosak vagyunk kicsit lazábban venni, és ez sajnos az olyan krónikus betegségek kezelésére is igaz, mint az asztma. Emiatt a nyári időszakban rendszerint megnő a sürgősségi ellátást, kórházi kezelést igénylő asztmás esetek száma. A Children’s Hospital Colorado orvosai arra figyelmeztetnek, hogy a felírt gyógyszereket akkor is az előírtaknak megfelelően kell szedni, ha a gyermek jól van, hiszen a tünetmentesség csak így tartható fenn.

A kánikula különösen megviselheti azokat, akik a tüdőt érintő tartós megbetegedésben szenvednek. Miért követel nagyobb óvatosságot a forró nyár a COPD-s és asztmás betegektől? A kérdésre dr. Potecz Györgyi a Tüdőközpont tüdőgyógyász, allergológus szakembere válaszolt.

Asztmás gyereknél a szülők elsősorban a növekedésbeni elmaradás és a hormonális hatás miatt aggódnak, de sokan vannak, akiket a szájüregben jelentkező helyi mellékhatások zavarnak, és persze sok a bizonytalanság, hogy a szteroid használat és a magas vérnyomás, cukorbetegség kialakulása összefügg-e. Ezekkel kapcsolatban azonban tudnunk kell, hogy a legtöbb mellékhatás csak nagy adagban és huzamosabb ideig alkalmazott szteroidok miatt alakul ki.

Az asztmában szenvedők gyakran számolnak be az időjárási változásokkal összefüggésben tüneteik rosszabbodásáról. A hideg levegő, a szeles időjárás, vagy a túlzottan párás levegő egyaránt kedvezőtlen hatással lehet az alapbetegségre, de a nyári hónapokban is súlyosbodhat az asztma. Ilyenkor megemelkedik az allergének száma a levegőben, sok betegnél a pollenek belélegzése is súlyosbítja a tüneteket.

A krónikus légúti betegséggel élők mindennapjait megnehezíti a hőség, a száraz meleg vagy épp a párás levegő.

A légzőgyakorlatok növelik gyermekünk koncentrációképességét, támogatják érzelemszabályozását, csökkentik a stressz negatív hatásait, emellett pedig rehabilitációs céllal is alkalmazhatjuk őket. Dr. Somogyi Éva gyermektüdőgyógyászt, csecsemő- és gyermekgyógyászt kérdeztük arról, miként segíthetnek ezek a technikák az asztmás gyermekek életminőségének javításában.

Az asztma kezelése során ún. fenntartó terápiaként elsődlegesen inhalációs szteroidokat használnak, a hatóanyagok így belégzéssel jutnak el a tüdőbe. A beteg tünetei azonban csak akkor fognak javulni, ha a belégző eszközt megfelelően használja. A gyakori hibákra dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Tüdőközpont főorvosa hívta fel a figyelmet.

A statisztikai adatok azt mutatják, hogy az asztma előfordulása növekvő tendenciát mutat. Az esetek többségében az asztma tünetei már a gyermekkorban megjelennek. Dr. Somogyi Éva gyermektüdőgyógyászt, a Tüdőközpont orvosát a betegség tüneteiről kérdeztük.

Az időjárás változásai befolyásolhatják az asztmás tüneteket. Esős, párás időben, de nagy hőségben is fokozódhatnak a panaszok, illetve allergiás asztma esetén a pollenkoncentráció miatt is erősödhetnek a tünetek. Ha azonban az elmúlt időszakban gyakrabban tapasztalja a tüneteket és emiatt sűrűbben használja a rohamoldó készítményeket, elképzelhető, hogy a kezelési tervet kell módosítani. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Tüdőközpont főorvosa elmondta, milyen egyértelmű jele van annak, hogy a személyre szabott kezelés nem megfelelő, azon változtatni kell.

Asztma, gyakori megfázás, idült hörghurut esetén jelentős javulást ígér a Buteyko-módszer, amelynek hatására javul a szervezet vér- és oxigénellátása.

Előfordulhat, hogy a korábban tünetmentes asztma rosszabbodik, a panaszok kiújulnak, fulladás érzés, nehézlégzés, köhögés jelentkezik. Nem mindig jelent megoldást ilyen esetben, ha a gyógyszerek adagolásán változtat a kezelőorvos. A fokozódó panaszok oka ugyanis nemcsak az asztma, hanem egyéb fennálló betegségek is lehetnek. Dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa elmondta, hogy melyik az a két gyakori kórkép, amely az asztmához társultan jelentkezhet.

Sok a félreértés az antibiotikum és az asztma gyógyszerek együttes szedését illetően. Ezzel kapcsolatban dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa adott felvilágosítást.

Miközben tudjuk, hogy az egészség a legdrágább kincs, a felmérések szerint Magyarországon a lakosság 25 százaléka él nedves, rosszul szellőző otthonokban. Vagyis minden negyedik ember lakása nedves, rosszul szellőző, akár penészes. A nedves környezet 40 százalékkal növeli az asztma és a légzőszervi betegségek kialakulásának esélyét. A felnőtt lakosság 5 %-a szenved asztmás megbetegedésben.

A tüdő aktuális állapotát, az úgynevezett kilégzési csúcsáramlást, azaz a PEF (peak expiratory flow) értéket légzésfunkciós vizsgálattal lehet mérni. A rendelőben végzett vizsgálat mellett erre ma már az otthonunkban is van lehetőség. Az asztma világnapján, a krónikus légúti betegség kezelésével kapcsolatban dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Tüdőközpont főorvosa elmondta, hogy miért hatékonyabb az asztma terápia, ha otthoni légzésfunkciós készüléket is használunk.

Előfordulhat, hogy megfeledkezünk a rendszeres gyógyszerszedésről. Mit tegyünk, ha kimarad néhány alkalom, pótoljuk-e és ha igen, hogyan az elfeledett gyógyszert?

A fűzfára, pázsitfűfélékre, lóromra és csalánra allergiásoknál jelentkezhetnek a jellegzetes szénanáthás tünetek. Sorra vesszük a legfontosabb tényeket, mit tehetünk, hogy enyhítsük a kellemetlenségeket, illetve hogyan kezelhetjük az allergiás asztmát.

Szánkózás, korcsolyázás, síelés, hóember építés, hógolyózás – a téli, hűvösebb hónapok számtalan lehetőséget kínálnak arra, hogy ne a négy fal közé zárkózva töltsük az évnek ezt az időszakát. A fizikai aktivitás és a hideg levegő miatt azonban a téli szabadtéri sportok külön odafigyelést igényelnek az asztmások esetében, mivel ez a két tényező súlyosbíthatja a tüneteiket. Azt, hogy mire kell figyelni, arról a Tüdőközpont orvosa tájékoztat.

A Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának szervezésében online folytatódik tovább a Semmelweis Egészség Napok programsorozat, melynek november 26-i alkalmán a tüdőt érintő betegségekről és ezek terápiájáról hallhatnak előadásokat az érdeklődők.

A WHO kutatása alapján évente 4,2 millió haláleset írható a légszennyezés számlájára. Ennek fő okozója a levegőben lévő, szálló por (PM10), ózon (O3) és nitrogén-dioxid (NO2). Amennyiben a por felszívódik a tüdőben, gyulladásos folyamatot indíthat el, melynek egyik következménye az asztmás és a szív- érrendszeri megbetegedések számának növekedése.

Az esős, párás időben sokan küzdenek a légszomj érzésével. Az időjárás mellett több oka is lehet, ha nem tudunk annyi levegőt belélegezni, amennyit szeretnénk. Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, gasztroenterológus, a Tüdőközpont orvosa összefoglalta, milyen tünetek esetén forduljunk mindenképp orvoshoz.

A napi elfogyasztott kalóriamennyiség követésétől kezdve, a lépésszámlálón át a rendszeres folyadékfogyasztásra figyelmeztető alkalmazásokig, az okostelefonok sokoldalúan használhatók egészségünk védelmében. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Tüdőközpont főorvosa egy olyan lehetőségre hívja fel a figyelmet, amivel krónikus légúti betegként javíthatunk életminőségünkön.

Az Allergiás, Asztmás és Immunológiai Megbetegedések Amerikai Kollégiumának (ACAAI) Annals of Allergy, Asthma and Immunology című szaklapjában megjelent tanulmány szerint a túl kevés és esetenként a túl sok alvás is negatív hatással lehet az asztmával élő felnőttekre.

A nem megfelelő inhalációs gyógyszerhasználat, az allergének, vírusinfekciók, elhízás és stressz fokozott kockázatot jelentenek asztmában.

(hirdetés) Magyarországon a gondozás alatt álló, felnőtt asztmás betegek száma, nagyjából 300.000-re tehető. A betegség kezelésének alapja a belélegezhető, úgynevezett inhalált kortikoszteroidok alkalmazása. Ezek olyan gyulladásgátló gyógyszerek, amelyeket légzési rendellenességek és a hörgőkben zajló krónikus gyulladás kezelésére használnak. A jelen járványügyi helyzetben mégis sok asztmás beteg önkényesen abbahagyja az orvosa által előírt terápiát, nem számolva ennek súlyos következményeivel.