Természetes jelenség: az izzadás
Van, aki a nyári nap melege nélkül is rendszeresen verítékezik. Ha ez extrém fokúvá válik, mindenkinek terhes és kényelmetlen. Nyáron a szokásosnál is több folyadékot veszíthet miatta szervezetünk. Az alábbiakból néhány természetes izzadság-gátló ötletet meríthetnek. A verítékezés, bár rendkívül kellemetlen, mégis nagyon fontos folyamat, hiszen segít fenntartani szervezetünk ideális, 37 fokos hőmérsékletét.
Ha ennél magasabbra szökik, fejfájásunk, hányingerünk lehet, szédülhetünk, súlyosabb esetben pedig hőgutát kaphatunk. Hogy ezt elkerüljük, a bőrben és az agytörzsben található hőérzékelő sejtek azonnal aktiválódnak, és fokozzák a hőleadást segítő verítékezést. Nem is tudjuk, hogy legalább 2 millió verejtékmirigyünk van; elsősorban a tenyéren, a lábon és a hajlatokban. Egy átlagos napon 1,5 liter folyadékot izzadunk ki, különösen forró napokon pedig óránként 0,7 liter verítéket választ ki bőrünk. A veríték 99,5%-a víz, a többi ásványi sókból, zsírsavakból és különféle anyagcseretermékekből, salakanyagokból áll.
Az izzadság elpárologtatásához hőenergiára van szükség, tehát hűt. Hogy a vér és az általa ellátott szövetek se melegedjenek túl, a vér jó része a bőr kapillárisaiba áramlik, hogy ott lehűlhessen.A két legfontosabb szabály a bő folyadékfogyasztás és a könnyű, szellős és természetes alapanyagú ruhák viselete. A nedvszívó alapanyagú ruhák megakadályozzák, hogy a bőr állandóan nyirkos legyen, és hogy rajta a baktériumok és a gombák könnyen megtelepedjenek.
Ha valaki kevesebbet iszik, csak hogy ne izzadjon, súlyos hibát követ el, hiszen a keringése hamar összeomlik: előbb csak fejfájás, szédülés, később azonban izomgörcsök és akár eszméletvesztés is jelentkezhet. Tehát meleg nyári napokon legalább 2-2,5 liter folyadékot kell meginni: ásványvizet, gyógyteákat, hígított gyümölcsleveket, limonádét.
Ami őseink számára még csalogató és szexuálisan izgató illatnak számított, az ma már kellemetlennek tűnik. A verejték általában szagtalan, a verítékmirigyek mellett található faggyúmirigyek váladéka azonban az épp elfogyasztott élelmiszerektől (hagyma), a kiválasztásra kerülő salakanyagoktól (tejsav, zsírsavak) függően jellegzetes illatú. Ráadásul a bőrön található mikroorganizmusok hatására tovább bomlik, és az így keletkező bomlási termékek már csípős, szúrós, kellemetlen szagot áraszthatnak. Az alábbi egyszerű módszerekkel enyhíthetünk ezen:. 2-3 csésze langyos vagy hideg zsályatea enyhíti a verítékezést. Hasonlóan jó a diólevél és az izsóp is; ezeket elsősorban külsőleg, lemosásra vagy fürdőhöz használjuk.
Néhány órán keresztül egy kellemes langyos vagy hideg vizes lábfürdő is enyhíthet a verítékezésen - különösen akkor, ha 1-2 evőkanál almaecetet vagy friss citromlevet is teszünk hozzá. A gombásodást grépfrút-magkivonat vagy teafaolaj hozzáadásával védhetjük ki vagy kezelhetjük.
A gyógyszertárakban és a drogériákban egyre több speciális nedvszívó, izzadásgátló és fertőtlenítő hatású lábhintőpor és -spray kapható. Szinte valamennyi alapanyaga az alumínium-klorid, amely szűkíti a verejtékmirigyek pórusát, ezáltal csökkenti a verejtékezést. Ehhez még különféle baktériumölő és illatanyagokat adnak. Ezek valójában csak helyi hatást fejtenek ki, tartósan nem befolyásolják az egész szervezet verejtékelválasztását.
Egyes izzadásgátló készítményekben természetes alapanyagú illóolajokat használnak illatosításra; némelyik ezek közül már önmagában is fertőtlenítő és frissítő hatású: borsmenta-, citrom-, grépfrút-, zsálya-, boróka-, ciprusolaj. A felsorolt illóolajakat természetesen használhatjuk önállóan vagy néhányat összekeverve belőlük lemosásokhoz és fürdőkhöz egyaránt. Ilyenkor egy fél kádnyi vízhez 5-10 csepp olajat keverjünk - kevés mézet vagy tejet is adjunk hozzá, hogy könnyebben elkeveredjen és felszívódhasson.
A vegetatív idegrendszer stabilizálására és a hőháztartás megedzésére kiválóan alkalmas a minden nap rendszeresen alkalmazott hideg-meleg zuhany, vagy a heti egyszeri szaunázás.
A fokozott verítékezés hátterében állhat azonban valamilyen hormonális vagy vegetatív idegrendszeri funkciós zavar is. Ha annak ellenére, hogy eleget, esetleg többet is eszik, mégis fogy, rendkívül feszült, hevesen dobog a szíve, erősen izzad - és nincs klimaktériumban! -, feltehetően pajzsmirigy-túlműködése van. Egyes fertőző betegségek (vírusinfekció, tbc) is állhatnak a fokozott izzadékonyság hátterében, különösen, ha ezt még láz, hőemelkedés, levertség stb. is kíséri. Időnként a daganatos betegségek egyik melléktünete az indokolatlan - főleg éjszakai - izzadás. Amennyiben tehát a fokozott verejtékezés a szokásostól eltérő módon és mértékben jelentkezne, feltétlenül forduljon orvosához.
Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek
