Hirdetés

Diszlexia

A beiskolázás kapcsán beszéltünk már a tanulási zavarokról, azok közül a diszkalkuliáról. A következő hetekben nézzük végig a tanulási zavarok megjelenési formáit, tüneteit, majd a lehetséges terápiákat, mozgásterápiákat. A diszkalkulia után jöjjön most a diszlexia.

Hirdetés
Hirdetés

Mi a diszlexia?

A diszlexia a nyelvvel, a beszéddel és az olvasástanulással kapcsolatos részképesség-zavar. Fő tünete az olvasási képesség elmaradottsága az életkor, iskolázottság és intelligencia alapján elvárható szinttől. Problémát okozhat a betűk, szavak, és számok felismerése, leírása, a leírt betűket felcserélhetik, vagy ellenkező irányban olvashatják. Az olvasott szöveget nehezen, és hibásan idézik vissza, lényegét nem tudják visszaadni.

Mi okozhatja?

A hetvenes évek óta zajló kutatások arra utalnak, hogy a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar és esetleg a diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia oka az idegrendszeri fejlődés során általában egyéves kor előtt gátlás alá kerülő csecsemőkori primitív reflexek (kereső-szopó reflex, tenyérreflex, Moro-reflex, stb.) egy részének rendellenes fennmaradásában kereshető.

Diszlexia fajtái:

  • fejlődési
  • szerzett

A fejlődési diszlexia kialakulásáért örökletes okok, a születés során szerzett apró károsodások vagy egy baleset következményei a felelősek. Okozhatja az idegrendszer részleges fejletlensége is.

Diszlexia

A szerzett diszlexia esetén a részképesség-zavart a környezeti tényezők, lelki okok okozzák. Ekkor a diszlexiának biológiai oka nincs, az idegrendszerben nincs sérülés, a diszlexiát például érési késés, az olvasástanítás során elkövetett módszertani hiba vagy hátrányos szociális helyzet idézi elő. A diszlexia oka lehet még a vizuális kultúra túltengése és az összezavart lateralitás (balkezesek átszoktatása). A szerzett diszlexiát másodlagosnak is nevezik.

Tünetei:

A diszlexia tüneteit Meixner Ildikó az alábbiakban foglalja össze:

Olvasásban, írásban jelentkező tünetek:

  • lassú olvasási tempó
  • szövegértési nehézségek
  • az olvasás hibái:
  • betűtévesztések,
  • betűkihagyások,
  • szótagkihagyások
  • betűk megfordítása, betűsorrend megfordítása
  • elővételezések: a szó különböző betűi közül kettő hasonlóvá válik
  • rossz kombinációk alkotása
  • ismétlések
  • összeolvasási nehézségek
  • az olvasás megtagadása

A beszédben megnyilvánuló tünetek:

  • megkésett beszédfejlődés, pöszeség gyakori előfordulása korábbi életszakaszban
  • szegényes szókincs
  • szómegtalálási nehézségek
  • mondatalkotás egyszerűsége
  • szövegemlékezet gyengesége

Magatartásban jelentkező tünetek:

Másodlagosan fellépő magatartásproblémákra kell gondolni, amit a sok kudarc idéz elő a gyermeknél, és aminek nagyon sok megnyilvánulási formája lehetséges:

  • agresszivitás
  • visszahúzódás, gátlásosság
  • kompenzáló magatartás, bohóckodás, nagyfokú merészség
  • védekezési és kitérési mechanizmusok

Egyéb tünetek:

Az egyéb területeken jelentkező tünetek már óvodáskorban felhívó jellegűek lehetnek, amire érdemes fokozott figyelmet fordítani.

  • fejletlen ritmusérzék
  • ügyetlen finommozgások, grafomotorium fejletlensége
  • dominanciazavarok, balkezesség
  • tér- és időbeli tájékozódás gyengesége
  • hallási figyelem gyengesége ép hallás mellett
  • figyelem, emlékezet területén jelentkező problémák

A diszlexiás gyermekek esetében a tünetek halmozottan fordulnak elő, ha a szülő, vagy a pedagógus ezeket tapasztalja, mindenképpen szakemberhez kell fordulni.

A diszlexia vizsgálata összetett, pszichológus, logopédus valamint gyermekpszichiáter vagy gyermekneurológus szakorvos bevonásával történik. A megfelelő diagnózis felállításához intelligenciavizsgálat szükséges, hiszen a diszlexiát átlagos vagy átlag feletti intellektus esetén állapítják meg. (IQ > 85 ). Természetesen átlag alatti intelligenciával rendelkező gyermekek, vagy tanulásban akadályozott gyermekek körében is előfordulhatnak tipikus diszlexiára utaló tünetek, de ilyen esetekben ezt másodlagos problémának tekintik.

Ha már korán, az óvodáskorban felmerül a diszlexia veszélyeztetettség gyanúja, meg lehet kezdeni a terápiát játékos formában. A fő hangsúlyt a mozgásra, énekre, rajzra helyezve. Olyan játékok, melyek indirekt módon fejlesztik a figyelmet, emlékezetet, nagymozgásokat, finommotorikát, beszédet és egyéb területeket, melyek mind-mind az iskolai tanulás alapjait képezhetik.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend