Hirdetés
Gőzölgő kávé, illatos tea - a koffeinről

Gőzölgő kávé, illatos tea - a koffeinről

Amikor a frissen főzött kávé, egy finom tea aromáját élvezzük, vagy amikor forró csokoládét szürcsölgetünk, koffein kerül a szervezetünkbe. Koffeint - természetes alkotóként - több mint hatvanféle növény levele, magja, gyümölcse tartalmaz. A legfontosabb közülük a kávé- és a kakaóbab, a kóladió és a tealevél.

Hirdetés
Hirdetés

Az emberiség évszázadok óta ismeri őket, fogyasztásuk azonban csak az utolsó évtizedekben vált tömegessé. Úgy tartják, hogy a tea leveléből már i. e. 2737-ben Sen Nung kínai császár részére kitűnő illatú teát készítettek. A kávé őshazája Afrika; a kávéivás kultúráját az araboktól vettük át, a csokoládéval az azték uralkodó, Montezuma ismertette meg a spanyolokat.


A koffein élénkíti a szellemi tevékenységet

Nemcsak kellemes aromájuk, kitűnő ízük miatt fogyasztjuk a kávét vagy a teát, hanem azért is, mert enyhe, a központi idegrendszert stimuláló hatásuknak köszönhetőEn csökkentik a fáradtságérzést és az álmosságot, javítják a memóriát, növelik a fizikai teljesítményt, csökkentik a reakcióidőt, és javítják mind a vizuális, mind az akusztikus éberséget. Nagyobb mennyiségben azonban már nem érvényesül a frissítő hatás, nyugtalanságot, ingerlékenységet, izgatottságot, szívdobogást, remegést idézhet elő.

Gőzölgő kávé, illatos tea - a koffeinrőlEgy bizonyos határon túl, ha a szervezet kimerült, már a koffeintől sem várható élénkítő hatás; a teljesítőképesség ilyenkor már nem növelhető.


Mennyi koffeintartalommal számoljunk?

mennyiség koffein

  • presszókávé: 0,5 dl           65-120 mg
  • hosszú kávé: 2 dl              90-180 mg
  • koffeinmentes kávé: 2 dl     3-4 mg
  • tea:              2 dl              20-90 mg
  • kóla:             1 l               80-120 mg
  • csokoládé:    3 dkg            10-30 mg

A koffein mennyisége függ a termék fajtájától, és az elkészítés módjától.


A szervezetben kifejtett hatását befolyásolja

  • az elfogyasztott mennyiség
  • a fogyasztás gyakorisága
  • az egyén anyagcseréje
  • koffein iránti érzékenysége.

A koffein gyorsan felszívódik, serkentő hatása már negyedóra elteltével mutatkozik; nem rakódik le a szervezetben, körülbelül 3-4 órán belül kiürül.

A koffein tágítja a szív és a vese ereit, élénkíti a szívműködést és fokozza a vizelet-elválasztást. Hasi ereket szűkítő hatása miatt az étkezést követően fogyasztott koffeintartalmú ital csökkenti ugyan az emésztés okozta bágyadtságot, de rontja az emésztést.

Egyéni érzékenység

Gőzölgő kávé, illatos tea - a koffeinrőlRendszeres kávéfogyasztás esetén - általában - nagyobb mennyiség is jól tolerálható, akik viszont nem isznak gyakran kávét, azok hamarabb éreznek élénkítő hatást, és kisebb mennyiség is adverz tüneteket okozhat. Akiknél a koffein álmatlanságot okoz, azok a délutáni órákban már ne fogyasszanak koffeintartalmú italt. Vannak, akik egyetlen csésze kávétól is izgatottak lesznek, szívdobogást és más kellemetlen tüneteket éreznek. Ne fogyasszanak koffeintartalmú italokat, akiknek gyomorfekélyük vagy refluxbetegségük van, és azok sem, akiknek sok a gyomorsavuk, mert a koffein fokozza a gyomorsavelválasztást, ami nyálkahártya-izgalmat, és fájdalmat okozhat.

A megszokott, koffeintartalmú italok elvonása enyhe fejfájást, levertséget, tompultságot okozhat. Ez az állapot azonban csak átmeneti, néhány nap alatt elmúlik. Jobb, ha az elvonás fokozatosan történik.

Az utóbbi évtizedekben a kutatók érdeklődése arra is kiterjedt, hogy van-e a koffeinbevitelnek egészségügyi kockázata.

Szív- és érrendszeri betegségek

A '80-as években összefüggést mutattak ki a túlzott koffeinbevitel és a coronaria betegség között. Ezekről a vizsgálatokról azonban azt tartják, hogy nem vették figyelembe a dohányzás, az étrend és az életmód más kockázati tényezőinek hatását.

A Harward Egyetem kutatói 45 589, 40-75 éves ember bevonásával végzett, egyéb kockázati tényezőkkel (zsírbevitel, dohányzás, szérumkoleszterin stb.) is számoló követéses vizsgálata szerint a koffeinbevitel nem növelte szignifikánsan a coronaria betegség és az agyvérzés előfordulását.

A több mint 80 ezer nővérre kiterjedő vizsgálatban (Nurses Health Study) is arra az eredményre jutottak, hogy nem mutatható ki összefüggés a koffeinbevitel és a coronaria betegség között.

A koffeinbevitel és a magas vérnyomás közötti kapcsolatról eltérőek a vélemények. Van, aki határozott vérnyomásemelő hatásúnak találta, míg mások nem mutattak ki semmiféle összefüggést. Arról is beszámoltak, hogy közvetlenül a fogyasztás után vérnyomás- és pulzusszám-emelkedés mutatkozik, 2-3 óra elteltével viszont mind a vérnyomás, mind a pulzusszám csökken. Az emelkedés mértéke nem haladja meg a fizikai aktivitásnál megszokott mértéket. Mindebből az következik, hogy az egyéni érzékenységnek döntő szerepe lehet a kérdés megítélésében. Az egyik nagy intervenciós vizsgálatban (Multiple Risk Factor Intervention Trial MRFIT) 1997-ben arra az eredményre jutottak, hogy nincs a koffeinbevitelnek sem szisztolés, sem diasztolés vérnyomás emelő hatása.


Csontritkulás

Régebben nagyobb kalciumfelszívódást csökkentő, illetve kalciumürítést növelő hatást tulajdonítottak a koffeinnek. Úgy gondolták, hogy egy csésze kávé körülbelül 100 mg-mal emeli meg a kalciumszükségletet. 1994-ben az optimális kalciumbevitelről Washingtonban (National Institutes of Health, NIH) rendezett konszenzuskonferencia megállapítása szerint a - feltehetően - aktív transzport csökkenés 1-2 evőkanál tejjel ellensúlyozható.

A koffeinbevitelnek - megfelelő mennyiségű tej- és tejtermékfogyasztás mellett - nincs csontsűrűséget csökkentő hatása.


Rák

Éveken keresztül úgy gondolták, hogy összefüggés mutatható ki bizonyos rosszindulatú daganatok és a koffeinbevitel között. Több, különböző centrumban végzett kutatás nem tudott ilyen összefüggést igazolni.

13 kutató csoport, több ezer egyénre kiterjedő vizsgálatát elemezve megállapítható, hogy a kávé és tea fogyasztása nem növelte az emésztőtraktus, a vastagbél, a végbél, a hasnyálmirigy, az epehólyag stb. és a húgyutak rosszindulatú daganatainak a kockázatát.


Terhesség

7 éves követéses vizsgálatban önbevallás alapján figyelték 1550 várandós anya koffeinbevitelét, és mérték az újszülött születési súlyát, hosszát és fej-körfogatát. Az utódok mozgás- és szellemi fejlődését 8 hónapos, 4 és 7 éves korban vizsgálták. A terhesség elején a várandós anyák átlag koffeinbevitele 193mg/nap volt, a terhesség második felétől ez a mennyiség 153 mg/napra csökkent. Megállapították, hogy a koffeinbevitel nem befolyásolta sem az újszülött súlyát, hosszát, illetve a fejkörfogatát, sem a gyermekek fizikai és szellemi fejlődését.

A táplálkozási szakemberek szerint, a koffeintartalmú italok, élelmiszerek a kiegyensúlyozott táplálkozás keretében, mérsékelt mennyiségben fogyasztva nem jelentenek egészségügyi kockázatot.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend