Az alultápláltság kockázatai
Az elhízás egészségügyi kockázatairól nagyon sokat hallunk, az alultápláltság veszélyeiről szinte alig. Pedig az alultáplált belgyógyászati betegeknél – egy friss svájci kutatás szerint – 20 százalékkal csökkenthető a halálozási arány táplálkozásterápiával.
Az alultápláltságról viszonylag kevés szó esik, ami kezeletlenül megnöveli a halálozás kockázatát. Már gyakran a kórházba kerüléskor alultápláltak a betegek, ami a betegfelvételnél a kórlapjukra is rákerül. Az alultápláltság (orvosi megnevezéssel: malnutríció) előfordulása a kórházban fekvők között 4-ből 1, az idősek és a daganatos betegek között 3-ból 1 személyt érinthet!
A hozzátartozók is segíthetnek a megelőzésben
Bizonyos akut vagy krónikus betegségek fogyással járnak, de ez a testtömegvesztés zömében izomtömegvesztést jelent, ami akár 70 százalék is lehet a teljes elvesztett testtömegnek. A vázizom ilyen mértékű csökkenése pedig kedvezőtlenül hat a gyógyulási esélyekre, mert megnövelheti a szövődmények kialakulásának kockázatát és a kórházi tartózkodás idejét. Az idősek és a nyelési nehézséggel küzdők (például súlyos agyvérzést követően, vagy az intenzív osztályos gépi lélegeztetés utáni időszakban) különösen esendők, ezért náluk még nagyobb hangsúlyt kell fordítani a megelőzésre és a kezelésre.
„A beteg vagy a hozzátartozó is tud segíteni az alultápláltság megelőzésében úgy, hogy önszűréssel felméri a kockázatot és gyanú esetén jelzi azt az orvosnak – tanácsolja Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) elnöke. – Az önszűrést kórházakban és az idősek otthonában is rendszeresen elvégzik, de bárki egyszerűen megteheti önmaga is. Fontos is lenne, mert alultápláltság esetén erre szakosodott kollégáimnak mielőbb, ideális esetben már megelőző jelleggel el kell kezdeniük a kezelést, a kiegészítő táplálást, a roborálást, azaz a táplálkozásterápiát.”
Az alultápláltság kezelésének szintén három szintje:
1. Segítségnyújtás a táplálkozásban: idős, elesett, gyenge betegeknél a hozzátartozó, a gondozó vagy az ápoló segíthet az étkezéseknél.
2. Dietetikai tanácsadás: dietetikus segítségével növelhető az energia- és tápanyagbevitel, pl. személyre szabott étrenddel, az ételek dúsításával, nyelési nehézség esetén az ételek állagának módosításával.
3. Orvosi felügyeletet igénylő táplálásterápia: gyógyszertárban kapható tápszerekkel és szükség esetén táplálást segítő eszközökkel.
Az MDOSZ ajánlása a három lépésben történő önszűrésre:
1. A testtömeg mérése: mérje rendszeresen testtömegét és viszonyítsa ezt a testmagasságához az ún. BMI értékének kiszámolásával. (BMI = testtömeg (kg) / testmagasság (m2)
2. A fogyás mértékének követése
3. Az elfogyasztott táplálék mennyiségének követése
Kapcsolódó írások
