A bőr alatti csomók általában nagy riadalmat keltenek, mivel az érintettek attól tartanak, hogy rosszindulatú daganatról van szó. Sajnos kizárni ezt a lehetőséget sem lehet, ám érdemes tudni, a rákon kívül még sok más állapot is kiválthatja ezt a problémát.

A cukorbetegség rizikófaktora és következménye is lehet a túlsúly, melytől a vércukor értékek helyreállításához a betegnek meg kell próbálni megszabadulnia. Azonban sokan komoly akadályokba ütköznek a fogyást illetően, és szomorúan konstatálják, hogy a súlycsökkenés elmarad.

A bélflóra állapotát elemző mikrobiom-tesztek gyakorlati hatékonysága ma még megkérdőjelezhető, a tesztekből nyert információ terápiás célokra még nem alkalmazható – hívja fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem. Az itthon is egyre népszerűbb vizsgálat idővel célzott kezelésekhez és diagnózisokhoz vezethet, ma azonban nem lehet csupán erre hagyatkozni, indokolt esetben szakorvosi és műszeres vizsgálat szükséges a bélhez köthető betegségek pontos diagnosztikájához, a probléma súlyosságának megállapításához és hatékony kezeléséhez.

A szívritmuszavar egy átfogó elnevezés, amelyen belül számos típust különböztetnek meg a kardiológusok. Dr. Müller Gábor, a Kardioközpont szakorvosa arról beszélt, hogy bizonyos ritmuszavarok felismeréséhez szükséges a hosszabb monitorozás, és megnevezte, milyen tünetekre kell felfigyelni, orvoshoz fordulni.

Az úgynevezett érelmeszesedés a szív koszorúereit is érintheti, ami egyáltalán nem veszélytelen jelenség, ugyanis növeli többek közt a szívinfarktus és a stroke kockázatát. De vajon hogyan lehet egy alapvetően hasznos anyag, a kalcium veszélyes is egyben, és vajon csak ennek az anyagnak a lerakódása vezethet-e a plakkok kialakulásához? Dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont kardiológusa, belgyógyásza válaszolt a kérdésekre.

A hatékony egészségügyi rendszer elképzelhetetlen az önkéntes véradók nélkül. Június 14-én, Karl Landsteiner, az AB0 vércsoportok felfedezőjének születésnapján ünnepeljük a véradók világnapját. Ennek apropóján osztott meg velünk öt információt a vértranszfúzió jelentőségéről dr. Halm Gabriella, a Trombózis- és Hematológiai Központ belgyógyász, hematológus szakembere.

A COPD-ben szenvedő emberek számára komoly terhet jelenthet betegségük, melynek mindennapi hatásait gyakran alábecsülik.1 Ha az ember légszomjjal küzd, az olyan tevékenységek, mint egy rövid lépcsőzés vagy egy bevásárlótáska cipelése, küzdelmessé válik. Még a rutinszerű tevékenységek is megterhelővé válhatnak, mivel a betegség fokozatosan súlyosbodik.

Az aszpirin alkalmazása jó ideje foglalkoztatja az orvostársadalmat és a pácienseket egyaránt, arra a kérdésre keresve választ, hogy vajon a rendszeresen szedett aszpirin hatékony-e a szív-érrendszeri betegségek megelőzésében, illetve a már bekövetkezett események kiújulásának megakadályozásában. Vajon mi most erről a hivatalos ajánlás? Ebben a kérdésben segített tájékozódni dr. Jenei Zsigmond Máté, a Kardioközpont belgyógyásza, kardiológus.

A ciszta egy levegőt, folyadékot vagy egyéb anyagot tartalmazó kerekded képlet, mely inkább felnőtteken alakul ki. Elsősorban szőrrel nem, vagy alig fedett testrészeken: az arc, a nyak és a törzs területén. Az esetek többségében jóindulatú, ám a cisztaképződés lehet a rosszindulatú elváltozás kezdeti szakasza is, ezért mindenképp javasolt orvosnak megmutatni. Aggasztó tünet lehet a fájdalom, diszkomfort érzés, berepedezés, vagy fertőzés, váladékozás.

Minden szívverés mögött a miocitáknak nevezett speciális izomsejtek munkája fedezhető fel. Amikor a sejtjeinknek több oxigénre van szüksége – például a fizikai aktivitás során -, az agy küld egy üzenetet a szívnek, hogy keményebb munkára „ösztönözze” a miocitákat. Ennek következtében a növekszik a percenkénti szívverések száma, vagyis emelkedik a pulzus.