A felnőttkori feledékenység megnehezítheti a munkavégzést és a mindennapi teendők hatékony elintézését, de negatív hatással lehet a társas kapcsolatokra is.

A demencia ugyanolyan népbetegség, mint a szívbetegségek vagy a rák, ám a társadalom és a kormányzat is jóval kevesebb figyelmet fordít rá. Magyarországon több mint negyedmillió ember küszködik szellemi képességeinek elvesztésével. A WHO adatai szerint a demens emberek kevesebb mint felének betegségét diagnosztizálják, ráadásul azt is sokszor későn veszik észre – derült ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) konferenciáján. A szakértők szerint komplex programra van szükség annak érdekében, hogy javuljon a helyzet.

A mérsékelt kávé- és teafogyasztás összefügghet az agyvérzés és a demencia kockázatának csökkenésével - állapította meg egy új tanulmány, amelyet a The Guradian ismertetett.

Az Alzheimer-kór és a demencia világszerte egyre több embert érint, és Magyarországon is súlyos népegészségügyi kihívást jelent. A korai felismerés, és a terápiás terv mielőbbi kidolgozása a legfontosabb lépés ahhoz, hogy a betegek minél tovább megőrizhessék önállóságukat és életminőségüket, hívja fel a figyelmet Prof. Dr. Kamondi Anita, a Liv Duna Medical Center és a Brain Health Kft. Neurokognitív programjának orvosszakmai vezetője.

Jelentősen javítható az életminőség és növelhető a várható élettartam, ha időben elkezdődik a demencia kezelése. Ehhez azonban az szükséges, hogy időben felismerjük és helyén kezeljük az első tüneteket – figyelmeztet dr. Balázs Nóra neurológus.

A nőknél jóval magasabb a demencia kockázata, mint a férfiak esetében. A demenciában szenvedő személyek mintegy hetven százaléka nő. Egy elmélet szerint azért nagyobb a nőknél a demencia, az Alzheimer-kór kockázata, mivel a menopauza szakaszában csökken az ösztrogéntermelés.

Az Alzheimer-kór az agysejtek pusztulásával járó visszafordíthatatlan folyamat, amely miatt beszűkül a gondolkodás és visszafordíthatatlanul romlik az emlékezőképesség. Szeptember 21-én tartják az Alzheimer-világnapját.

A túlzott kávéfogyasztást az agytérfogat csökkenésével és az időskori elbutulás (demencia) kockázatának növekedésével hozta összefüggésbe a témában készített eddigi legnagyobb tanulmány.

Egy új kutatás szerint a mesterséges intelligencia első hallásra képes lehet kiszúrni a betegséget, még a klasszikus tünetek megjelenése előtt. Bár a módszer még gyerekcipőben jár, áttörést hozhat a korai felismerésben.

Elfelejti a neveket, időpontokat, olykor a legegyszerűbb kifejezések sem jutnak eszébe, és az is előfordul, hogy lehetetlen helyekre tesz tárgyakat? A memória zavarai számos okból kialakulhatnak, és sokféleképpen jelentkezhetnek.

Egy új kutatás szerint az övsömör elleni védőoltás drámaian csökkentheti a demencia kialakulásának kockázatát. A Stanford Egyetem tudósai által végzett vizsgálat kimutatta, hogy a beoltott idősek körében 20 százalékkal alacsonyabb a betegség kialakulásának esélye - írja a Daily Mail.

Az Alzheimer-kór nem más, mint a demencia egyik típusa. Ez egy olyan degeneratív agyi állapot, amely nemcsak memóriavesztést, hanem a kognitív funkciók jelentős csökkenését okozza, és végezetül az agyi funkciók már egyáltalán nem megfelelően és nem rendeltetésszerűen működnek. A kutatási eredmények azonban arra mutatnak rá, hogy ezek a degeneratív elváltozások elkerülhetők, és ily módon akár az Alzheimer-kór kialakulását is megelőzhetjük. Mutatjuk is, mi szükséges ehhez.

Az idegtudomány egyre több bizonyítékot talál arra, hogy a kreatív tevékenységek nemcsak örömforrást jelentenek, hanem serkentik az agyműködést, új idegpályákat hoznak létre, és hozzájárulnak a kognitív képességek megőrzéséhez. A nemzetközi Agykutatás Hete évről évre más-más agykutatással kapcsolatos témával segít megismertetni az emberi agy működését. Az idei téma az agy és a művészet: kreativitás az elmében.

A hangszeren játszás csökkentheti a demencia kialakulásának kockázatát - derült ki egy ikerpárok bevonásával készített tanulmányból, amely azt mutatta, hogy az ikerpár zenélni tudó tagjánál egyharmaddal kisebb valószínűséggel jelentkezett időskori emlékezetvesztés.

A családi kórtörténet ellenére is csökkenti a demencia, vagyis az elbutulás esélyét az egészséges életmód egy új tanulmány szerint.

A társadalom elöregedésével egyre többeknél válik realitássá az Alzheimer-kór, ami a demencia egyik fajtája. Ez a betegség nagy terhet ró a családokra és az egészségi ellátó rendszerre, ezért is lehetséges, hogy szinte hetente jelennek meg új kutatási eredmények a témában. Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa, pszichiáter, infektológus az Alzheimer Világnap alkalmából ezen kutatásokból válogatott és felhívta a figyelmet arra is, milyen fontos a betegség korai felismerésére épülő kezelés.

A demencia egy krónikus, progrediáló betegség, de a romlás üteme egyénenként változó. Minél előbb fordul orvoshoz az érintett, annál hatékonyabb lesz az életmód-változtatás és a gyógyszeres kezelés eredménye. Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ pszichiátere, gondozóvezető főorvos arra hívta fel a figyelmet, hogy sokszor a személyiségváltozás előbb jelentkezik, mint a memóriazavar.

A kezeletlen magas vérnyomás számos problémát okozhat azáltal, hogy hosszútávon szűkíti és merevebbé teszi az ereket. Dr. Petróczy Natália, a Kardioközpont belgyógyásza, magas vérnyomás specialista az úgynevezett vaszkuláris demencia jelenségére és az összetett kezelés jelentőségére hívta fel a figyelmet.

A kertészkedés a demencia gyógyszeres kezelésének hatékony kiegészítője és alternatívája lehet, mindez azért is fontos, mert az átlagéletkor kitolódásával a demencia korunk népbetegsége lesz – derül ki a Semmelweis Egyetem új tanulmányából. A vizsgálatban a zöldterápia hatására javult az ún. kognitív, vagyis a gondolkodás, az információfeldolgozás, valamint az érzékszervek és az agy közötti összehangolt működés zavaraival küzdő idős betegek egyensúlya, a szellemi funkciók állapotát is jelző lépéstempója, emellett a betegek szívesebben vettek részt más közösségi tevékenységekben is.

A Parkinson-kór névadója James Parkinson angol orvos és természettudós, aki 1755-ben ezen a napon született – nevéhez fűződik a vezető tünetek leírása. A világnap alkalmából dr. Balázs Nóra PhD, a Budai Egészségközpont neurológus szakorvosa osztotta meg a legfőbb tudnivalókat a világszerte nagyjából 10 millió embert érintő betegségről.

A mostani tanulmány, amely 36 évre kiterjedően vizsgálta az alanyok egészségi állapotát, kimutatta, hogy a mindössze egyetlen enyhe traumás agysérülést (agyrázkódás) elszenvedett embereknél 17 százalékkal nagyobb valószínűséggel alakult ki demencia, és a betegség kockázata minden egyes újabb agysérüléssel és a sérülések súlyosságával tovább nőtt.

Az öregedési folyamatban kiemelt szerepet játszó CDKN2A gén hasonló aktivitási mintázatot mutat a kutyák szöveteiben, mint az emberekében az ELTE kutatóinak legújabb vizsgálata szerint. Így a gén alkalmas lehet a biológiai életkor pontos becslésére, valamint egyes, öregedéssel kapcsolatos betegségek kialakulásának előrejelzésére a kutyák esetében is.

Brit kutatók mesterséges intelligencián alapuló rendszert tesztelnek, melyről úgy vélik, egyetlen agyi felvétel alapján egy nap alatt képes diagnosztizálni a demenciát.

Nagyobb valószínűséggel lesz súlyosabb lefolyású a Covid-19 betegség azoknál az embereknél, akiknek szervezetében jelen van egy demenciakockázatot növelő génmutáció - állapították meg brit szakemberek.

Az időskori demencia témáját érzékeny humorral feldolgozó művet, Florian Zeller Az apa című darabját mutatják be szombaton Valló Péter rendezésében a Vígszínházban.