A Parkinson-kór kezelése nem csupán egészségügyi kérdés, hanem egyre erősödő társadalmi-gazdasági kihívás világszerte, így Magyarországon is. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) által szervezett szakmai konferencia előadásai rávilágítottak: a betegség gyorsan romló munkaképességgel, jelentős ápolási és szociális terhekkel, valamint egyre növekvő esetszámmal jár. A modern terápiák és a korai beavatkozások ugyanakkor évekkel hosszabbíthatják meg az aktív, önálló életvitelt, ami nemcsak a betegek és családjaik, hanem a teljes társadalom számára is meghatározó.

Az Alzheimer-kór és a demencia világszerte egyre több embert érint, és Magyarországon is súlyos népegészségügyi kihívást jelent. A korai felismerés, és a terápiás terv mielőbbi kidolgozása a legfontosabb lépés ahhoz, hogy a betegek minél tovább megőrizhessék önállóságukat és életminőségüket, hívja fel a figyelmet Prof. Dr. Kamondi Anita, a Liv Duna Medical Center és a Brain Health Kft. Neurokognitív programjának orvosszakmai vezetője.

A nőknél jóval magasabb a demencia kockázata, mint a férfiak esetében. A demenciában szenvedő személyek mintegy hetven százaléka nő. Egy elmélet szerint azért nagyobb a nőknél a demencia, az Alzheimer-kór kockázata, mivel a menopauza szakaszában csökken az ösztrogéntermelés.

Mesterséges intelligencián alapuló, az Alzheimer-kór korai felismerését lehetővé tevő szűrési platformot fejlesztenek 15 ország tudományos, üzleti és klinikai szervezeteinek részvételével az Európai Unió Horizon Europe programjának támogatásával - tájékoztatta az együttműködés magyar tagja, a szegedi Pharmacoidea Kft. az MTI-t.

Az Alzheimer-kór az agysejtek pusztulásával járó visszafordíthatatlan folyamat, amely miatt beszűkül a gondolkodás és visszafordíthatatlanul romlik az emlékezőképesség. Szeptember 21-én tartják az Alzheimer-világnapját.

Elfelejti a neveket, időpontokat, olykor a legegyszerűbb kifejezések sem jutnak eszébe, és az is előfordul, hogy lehetetlen helyekre tesz tárgyakat? A memória zavarai számos okból kialakulhatnak, és sokféleképpen jelentkezhetnek.

A szaglásvesztés egy nagyon kellemetlen jelenség, amelynek lehet olyan banális oka, mint egy megfázás, de akár egy súlyosabb kórkép, például Parkinson- és Alzheimer-kór egyik tünete is lehet az anosmia, mások mellett. Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa arról beszélt, mi lehet a kivizsgálás menete, és mikor érdemes a fül-orr-gégészeti kivizsgálás után neurológushoz fordulni.

Az Alzheimer-kór nem más, mint a demencia egyik típusa. Ez egy olyan degeneratív agyi állapot, amely nemcsak memóriavesztést, hanem a kognitív funkciók jelentős csökkenését okozza, és végezetül az agyi funkciók már egyáltalán nem megfelelően és nem rendeltetésszerűen működnek. A kutatási eredmények azonban arra mutatnak rá, hogy ezek a degeneratív elváltozások elkerülhetők, és ily módon akár az Alzheimer-kór kialakulását is megelőzhetjük. Mutatjuk is, mi szükséges ehhez.

A társadalom elöregedésével egyre többeknél válik realitássá az Alzheimer-kór, ami a demencia egyik fajtája. Ez a betegség nagy terhet ró a családokra és az egészségi ellátó rendszerre, ezért is lehetséges, hogy szinte hetente jelennek meg új kutatási eredmények a témában. Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa, pszichiáter, infektológus az Alzheimer Világnap alkalmából ezen kutatásokból válogatott és felhívta a figyelmet arra is, milyen fontos a betegség korai felismerésére épülő kezelés.

Egy új megközelítéssel próbálják kezelni és esetleg oltással megelőzni az Alzheimer-kórt brit és német tudósok.

Egyebek mellett az Alzheimer- és a Parkinson-kór, a demencia, a sclerosis multiplex, valamint az epilepszia kezelése is hatékonyabbá válhat egy most záruló, három hazai intézmény együttműködésével négy éven át zajló kutatási program eredményeinek köszönhetően - derül ki a Pécsi Tudományegyetem MTI-hez eljuttatott közleményéből.

Vizsgálni fogják a vírusbetegségekre és a Parkinson-kórra használt szer, az amantadin alkalmazását a Covid-19 gyógyításában a kelet-lengyelországi Lublin városában működő klinikai kórházban, valamint hat más lengyel gyógyintézményben.

Az Alzheimer-kór némiképp kakukktojásnak számít a memóriazavarral járó kórképek között, mivel rendkívül gyors hanyatlással jár, mely az agykéreg pusztulásában is kimutatható. Az Alzheimer betegség memóriaromlással, magatartásváltozással, a kognitív funkciók beszűkülésével, elbutulással járó kórkép, melyet orvosi szóhasználatban demenciának neveznek, (de mentia = mentális funkció nélkül). Az Alzheimer-kórt először 1906-ban Alois Alzheimer német ideggyógyász írta le egy 51 éves, memóriazavarban szenvedő nőbetege kapcsán.

Szeptember 20-án tartották az Alzheimer-kór világnapját. A betegség az agysejtek pusztulásával járó visszafordíthatatlan folyamat, amely miatt beszűkül a gondolkodás és visszafordíthatatlanul romlik az emlékezőképesség.

A Parkinson az Alzheimer-kór után a második leggyakoribb degeneratív idegrendszeri megbetegedés. Tünetei közé tartozik a remegés, a lassú mozgás és a merev izomzat. Nagy-Britanniában a becslések szerint nagyjából minden 500. embert érinti a betegség. A közép-skóciai Perthben élő Joy Milne \"képessége\" azonban változást hozhat a betegség kiszűrésében.

Bonyolultabb kockázati tényezők felismerésére is alkalmas új számítógépes módszerrel vizsgálták az Alzheimer-és és az időskori demencia kialakulásának kockázatát az ELTE és a Semmelweis Egyetem kutatói, akik eredményeiket az Archives of Gerontology and Geriatrics című folyóiratban publikálták.

Áttörést ért el az Alzheimer-kór esetén jelentkező epilepszia diagnosztizálásában egy magyar kutatócsoport. Az epilepsziás működészavar korai kezelése lassíthatja az Alzheimer-kór tüneteinek romlását, és hozzájárulhat a betegek életminőségének megőrzéséhez is.