Mikor a lélek kimerül, a test jelez

Mikor a lélek kimerül, a test jelez

A stressz-szindróma elsősorban a nőket érintő jelenség. Ők azok, akik természetükből adódóan hajlamosabbak többet rágódni egy-egy problémán, miközben az anya-, feleség-, és munkahelyi szerepekben való tökéletes helytállásra törekednek. Egyre többet hallunk stresszről, menedzser betegségekről, pánikrohamokról, de mi vár azokra, akik megmagyarázhatatlannak látszó tüneteikkel orvoshoz fordulnak és mi az, amit saját maguk is megtehetnek a gyógyulás érdekében?

A stressz a XX. és a XXI. század betegsége. Krónikus, megoldhatatlannak tűnő problémák életünk számos területén akadhatnak, legyen az munkahelyi konfliktus, családi gondok, vagy pénzügyi nehézségek.

A stressz-szindrómaként definiált állapot tünetei:

  • Nyak-, illetve fejfájás

  • Szívdobogásérzés

  • Izzadékonyság

  • Álmatlanság, a koncentrálóképesség csökkenése

  • Gyengeség

  • Gombócérzés a torokban

  • Szájszáradás

A fenti panaszokkal a betegek először a háziorvoshoz fordulnak. Az orvos aztán kezeli a tüneteket, vizsgálatok, szakorvosi kontrollok követik egymást. Mindannyian tapasztaljuk, hogy sokszor az egyik orvostól a másikhoz, ide-oda küldik a betegeket. Ez nem egyszerűen a szervezettség hiánya. Az orvostudományban lezajlott specializálódás (túlzott specializálódás) eredményeképpen ma már nem a beteget vizsgálják, hanem egyes szerveit. A helyzet azonban még ennél is rosszabb, mert a medikusok oktatásában évtizedekig tabutémának számított a lélek, a psziché kérdése, ezért a betegeknek meg kellett elégedniük az idegesség, jobb esetben a neurózis diagnózisával.

Prof. Balázs Csaba endokrinológus specialitásai a pajzsmirigy eredetű szemtünetek, az immun és endokrin rendszer kölcsönhatásainak vizsgálata és kezelése, a stressz szerepe az immun-allergiás és endokrin betegségekben. A  betegek gyógyításában alapvető fontosságúnak tartja a holisztikus szemléletet. A holisztikusnak nevezett orvoslás célja, hogy az embert egységnek tekintse, a lélek és test, s nem a szervek mechanikus egységének. Ebben a szemléletben nyilvánvaló, hogy a szervezet egy állandó helyzet, az u.n. homeosztázis (pl hőmérséklet) megőrzésére törekszik.

Mikor a lélek kimerül, a test jelez

A "homeosztázis" egy egyensúlyi állapot, amely alapvető az élet szempontjából

Stressz: a homeosztázis átmeneti zavara, amelynek helyreállítása a szervezet állandó feladata.

Stresszorok: a szervezet egyensúlyát veszélyeztető külső és belső tényezők

A stresszorok azonnali hatást gyakorolnak az idegrendszerre, mely a következő tünetekben nyilvánul meg: pupilla tágulat, csökkenő nyálelválasztás, szívdobogás, szapora légzés, csökkenő gyomor- és bélmozgás, a húgyhólyag elernyedése.

A folyamatos stressz és annak fel nem dolgozása előbb-utóbb megbosszulja magát, s a szervezet jelez. Az állandó nyugtalanság, a látszólag minden ok nélküli idegesség alvászavart okoz. A stressz és az alvászavar együtt a hormonháztartás felborulásához vezet. Franz Alexander a pszichoszomatikus orvoslás megalapítójaként tett szert világhírnévre.

A 7 klasszikus pszichoszomatikus betegség:

1. Peptikus fekély-gyomor-nyombélfekély: gyulladásos elváltozások a bélben

2. Colitis ulcerosa, Crohn-betegség (idült, fekélyes vastagbél-gyulladás)

3. Magas vérnyomás

4. Neurodermatitisz (krónikus, erős viszketéssel járó bőrbetegség)

5. Asthma bronchiale (krónikus légúti gyulladás)

6. Rheumatoid arthritis (izületi gyulladás)

7. Tirotoxikózis (pajzsmirigy hipertireózis) - Pajzsmirigy túltengés

Ma már a betegségek lényegesen szélesebb köréről (nemcsak az említett hétről) tudjuk, hogy a pszichoszomatikus kórképek sorába tartoznak - mondta el Prof. Balázs Csaba. Az elmúlt évtized egyik váratlan és nagy jelentőségű biológiai felismerése volt, hogy a korábban pszicho-neuro-endokrin- és az immunrendszer nemcsak kölcsönhatásban van egymással, hanem közös biokémiai jeleket használ. Ennek a közös "nyelvnek" a megfejtése a molekuláris biológia és genetika legújabb eredményeinek segítségével vált lehetségessé.

A pajzsmirigybetegségekről kimutatott, hogy jelentős részük autoimmun eredetű. Tehát nem egyetlen szerv, hanem a szervezet betegsége, vizsgálni és gyógyítani az egész embert kell(ene). Fontos az is, hogy a pajzsmirigy autoimmun betegségei gyakran más betegségekkel társulnak: szemészeti-allergiás- ideggyógyászati-, gyomor-bélrendszeri - szív és érrendszeri betegségekkel. Ennek jelentősége, hogy ezekre a társulásokra ritkábban gondolnak és külön-külön kezelik őket. Jellemző példát szolgált erre egyik betegünk, akit hosszabb időn át kezeltek szemészeti betegséggel és kiderült, hogy a háttérben autoimmun pajzsmirigy gyulladásos betegség húzódott meg.

Mikor a lélek kimerül, a test jelez

A beteg részletes kikérdezése során tudni kell, hogy milyen örökletes betegsége van és milyen egyéb betegségek (társulások). A vizsgálat, a kezelés egyben stresszoldó is kell, hogy legyen. Az emberi szó a legtöbbet árthat, de használhat is. Az első pillanattól kezdve az orvosnak nemcsak néznie, látnia is kell, nemcsak hallania, de megértenie is kell. Nem lehet azt mondani, hogy valakinek a betegsége kizárólag testi vagy pszichés jellegű. A testi betegségben szenvedőknek pszichés tünetei vannak, a testi betegségekhez pedig mindig társulnak lelki tünetek. Nagyon fontos, hogy az összefüggéseket kell keresni és megérteni a betegek tüneti között. Nem a laboratóriumi leletekkel kezdődik a kivizsgálás, hanem a beteggel. Az angol kifejezés szerint "mi betegek vagyunk nem laboratóriumi értékek" (We are patients not lab values!). Ezt jó lenne orvosnak és betegnek egyaránt megszívlelnie.

Stresszkezelés 6 pontban

A testi tünetek kezelésén túl törekedni kell a stresszállapot felismerésére és a stresszor megkeresésére.

1. Fel kell ismerni a változtatás szükségességét:

El tudjuk-e távolítani a stresszort? El lehet kerülni?

Tudjuk-e csökkenteni a stresszor behatásának idejét és erősségét?

Tudunk-e új célt kitűzni?

2. Csökkenteni kell a stresszre adott emocionális reakció intenzitását:

Nem reagálunk-e túlságosan?

Próbáljunk meg úgy tekinteni a stresszre, mint egy olyan helyzetre, amelyet meg kell oldani, s nem olyanra, amely le akar győzni! Ne kérdezzük: mi lett volna, ha?......

3. Meg kell tanulni, gyakorolni a stresszre adott fizikai és érzelmi reakció mérséklését:

Fizikai módszerek alkalmazása:

-mély lélegzés, izomlazítás

-zene terápia

-gyógyszer(ek), feszültségoldók

4. Erősíteni kell a test fizikai állapotát ("fit", edzett állapot):

- Mozgás: kerékpár, úszás, "jogging", séta stb.

- Dohányzás elhagyása, kávézás csökkentése

- Több, jobb, rendszeres alvás

5. Törekedni kell az érzelmi állapot stabilitására:

- Társasági kapcsolatok kiépítése, fejlesztése

- Reális célok kitűzése , önismeret, kerülni a frusztrációt

Forrás: Budai Allergiaközpont

http://www.allergiakozpont.hu/

Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek