Úgy fáj a lábam!

A visszeres láb megnehezíti a mindennapokat, a fájdalom mellett, esztétikai vonzata is van. Olvasói levelünk és válaszunk itt olvasható.

2017.05.17

Tisztelt Patika Tükör!

Kellemetlen problémám van, azért fordulok Önökhöz tanácsért, mert szerintem elég sok korombeli nő küzd hasonló kellemetlenséggel. Harmincas éveim végén jöttek ki az első visszerek a lábamon, és ma már mindkét vádlimon annyira kidagadnak az erek, hogy nem hordok mást, csak nadrágot. Egyszerűen cikinek érzem, ha szoknyát kell felvennem, nem esztétikus a látvány, pedig nagyon szívesen öltöznék én is olyan csinosan, mint más nők. Szerencsére komoly fájdalmaim egyelőre nincsenek, bár estére nagyon nehéznek érzem a lábaimat. Van esetleg valami javaslatuk, mit tehetnék?

Köszönettel és üdvözlettel

Csongrádi Réka (43)

Kedves Réka,

valóban jól sejti, rengetegen küzdenek hasonló problémával hazánkban, a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság szerint az aktív népesség 35 százalékát, míg a nyugdíjas korúak több mint felét érinti a visszeresség.

A betegség jellemzője, hogy a vénabillentyűk működése sérül, az erek veszítenek rugalmasságukból, illetve az izompumpa nem dolgozik megfelelően. Emiatt a vér pangani kezd, így az erek kitágulnak. Bár az állapot sokszor genetikai okokra vezethető vissza, a túlsúly és a mozgásszegény életmód is közrejátszik a kialakulásában, illetve a panaszokat létrejöttében. Az ülő- és az állómunka csak tovább ront a helyzeten. Dr. Sepa György érsebész szerint az érfal erősítése és a keringés javítása a fő cél az ilyen állapotokban, ezáltal megakadályozható a kitüremkedő, kanyargós erek megjelenése, illetve az állapot gyors romlása.

A problémával mielőbb orvoshoz kell fordulni, hiszen minél korábban felismerik a lábpanaszok kiváltó okát, és minél korábbi szakaszban kap megfelelő kezelést (vénaerősítő gyógyszereket, kenőcsöket, krémeket) a beteg, annál inkább meggátolható a súlyos szövődmények kialakulása. A fájdalmat patikában vény nélkül kapható kenőcsökkel, illetve kompressziós harisnya viselésével enyhítheti.

A rendszeres mozgást mindenképp tanácsos beépíteni életébe. Mivel a visszértágulatokra megnövekedett vénás nyomás jellemző, ezért kerülendőek az olyan sportok, melyek jelentős fizikai terheléssel járnak. Ilyenek például a súlyzós, izomépítős edzések, de ha mégis emellett dönt, feltétlenül húzzon kompressziós harisnyát. A legelőnyösebb mozgásforma az úszás, a sík terepen való séta vagy enyhébb kocogás, illetve a kerékpározás lenne, mivel mindhárom segít a vénás pangás megszűntetésében, az izompumpa fokozásában. Ez utóbbi főleg az úszás előnye, ráadásul ekkor a hideg víz össze is szűkíti az egyébként kitágult ereket, és a vízen való úszás kiiktatja a gravitáció okozta káros hatást, hozzájárulva ezzel a vénás visszaáramláshoz.

Ha már előrehaladottabb az állapota, a rendszeres mozgás sem szünteti meg a kellemetlenségeket, ekkor komolyabb beavatkozásra lehet szükség. Hajszálerek kialakulása esetében a szkleroterápia jelenthet gyors segítséget, mely során egy vékony tű segítségével egy speciális oldatot fecskendeznek az adott érbe, így a benne lévő vér megalvad, majd kompressziós kezelés hatására a vénák falai összetapadnak, majd felszívódnak. Kisebb visszértágulatokra a radiófrekvenciás kezelés is megoldást nyújthat. A terápia során egy vékony tűn keresztül alkalmazott nagyfrekvenciájú rezgés (4 MHz) által kiváltott hőhatás roncsolja az erek falát, így azok összezáródnak, és a bennük lévő vér hirtelen megalvad, sejtjei szétesnek. A módszer csupán minimális fájdalommal jár, ráadásul kezelés után kompressziós harisnya viselésére sincs szükség, ezért akár nyári melegben is elvégezhető. A visszértágulatok műtéti kezelése szintén jó eredményt hoz, ma már altatás és vágás nélkül végzik, helyi érzéstelenítésben, amely sokkal kíméletesebb, mint a hagyományos visszérműtét.

Mielőbbi jobbulás kívánunk!

A Patika Tükör csapata