Székrekedésre: hogyan lehet segítségére a szilva?

Székrekedésre: hogyan lehet segítségére a szilva?

A szilva nemcsak fontos vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz, hanem székrekedés esetén is segítséget jelenthet, és közvetve hozzájárulhat bizonyos betegségek kockázatának csökkentéséhez. Hogyan, mikor és miért érdemes fogyasztani?

2024.02.01

Az érett termés gyümölcscukor (fruktóz) tartalma azonban nagyon magas, ami miatt a fruktózintoleranciában és fruktózmalabszorpcióban szenvedőknek le kell mondaniuk a fogyasztásáról.

Magas fruktóztartalmánál fogva a kalóriadúsabb gyümölcsök közé tartozik.

A szilvában rejlő tápanyagok

Sok más gyümölcshöz hasonlóan a szilva is nagyrészt vízből áll. Tápanyag-összetételét tekintve 10,2%-a szénhidrát, 0,6%-a fehérje, 0,2%-a zsír és 1,6%-a ballasztanyag, más néven élelmi rost. Tartalmaz továbbá olyan fontos ásványi anyagokat, amilyen a vas, a magnézium, a kálium, a réz, a kalcium és a cink. Nagy koncentrációban tartalmaz másodlagos növényi anyagokat, elsősorban antociánokat, amik erős antioxidáns hatással rendelkező pigmentek (színanyagok).

Természetes polivitamin

A szilva gyümölcs az A-provitamin, a C-vitamin és az E-vitamin mellett a B-vitamin-csoportból is több vegyületet tartalmaz. Ez utóbbi vitaminok rendkívül fontosak az idegrendszer megfelelő működéséhez. Noha az egyes vitaminokat nem tartalmazza kiugróan nagy mennyiségben, elfogyasztásával több nélkülözhetetlen vitamint juttathatunk egyszerre szervezetünkbe.

Gyorsan hasznosuló energiaforrás/kalóriadús gyümölcs

Más gyümölcsökkel összehasonlítva a szilva fruktóztartalma különösen magas, ennélfogva elfogyasztását követően gyorsan energiát szolgáltat a szervezet számára. A szilvák közül a kerti szilva nevű alfaj (Prunus domestica subsp. domestica) termése a legmagasabb cukortartalmú. Hozzávetőleg 2000 szilvafajta létezik.

Magas cukortartalmából adódóan a szilva kalóriatartalma is valamivel magasabb, mint más gyümölcsöké: 100 g szilva kb. 47 kalóriát (kcal) tartalmaz. Az aszalással jelentősen megnő a kalóriatartalom, 100 g aszalt szilva ugyanis 225 kcal-t tartalmaz.

Magas fruktóztartalma miatt a fruktózmalabszorpcióban vagy fruktózintoleranciában szenvedők nem fogyaszthatják, különben hasfájás, hányinger és hasmenés jelentkezhet náluk.

Székrekedésre: hogyan lehet segítségére a szilva?

Lendületbe hozza az emésztést

Az akut és krónikus székrekedés hátterében is állhat betegség, ezért ezek kizárása vagy mielőbbi kezelése céljából orvoshoz kell fordulni. Ha a székrekedés valamilyen betegség következménye, azt az alapbetegséget kell kezelni. A székrekedés problémája egyébként is mindenképp megoldást igényel. A hashajtó gyógyszerek és növényi szerek tartós alkalmazása nem javasolt mellékhatásaik miatt, melyek közt a szervezet elektrolit-háztartásának megzavarása is szerepel. A krónikus székrekedésért az esetek jelentős részében a mozgásszegény életmód és a helytelen táplálkozás tehető felelőssé. Ilyen esetben a probléma megoldásához elengedhetetlen az egészséges életmódra való átállás, melynek része a rostokban gazdag étrend és a sok folyadék fogyasztása is.

A szilvát egyszerűbb székrekedés esetén régóta alkalmazzák jól bevált házi szerként a következő módon: néhány szem aszalt szilvát egy éjszakán át vízben kell áztatni, és reggel 1-5 szemet ajánlott belőle megenni éhgyomorra és inni hozzá a vízből. A beáztatott aszalt szilva hashajtó és vizelethajtó hatással rendelkezik, így természetes úton segíthet megoldani a problémát. Székrekedés esetén, illetve élelmi rostok bevitele mellett kiemelt figyelmet kell fordítani a bőséges folyadékfogyasztásra is.

Ha éppen nem jut friss gyümölcshöz, vagy nem szereti az aszalványokat, akkor jó alternatíva lehet a szilvalé fogyasztása is. Ez rost és folyadék egyben. Ám csak akkor érhető el vele hasonló hatás, mint a friss gyümölccsel, ha a gyümölcslé kizárólag szilvát és vizet tartalmaz, mindenféle adalékanyag nélkül!

A szilva hashajtó hatása arra vezethető vissza, hogy cellulóz és pektin nevű növényi rostokat tartalmaz. Az emészthetetlen élelmi rostok a bélben megdagadnak, a térfogat-növekedés következtében pedig javítják a bélperisztaltikát, vagyis erősebb motorikus tevékenységre késztetik a bélfalat. A cellulóz vízben nem oldódik, de vizet köt meg, így növelve a széklet tömegét és térfogatát. A vastagbélbe szintén emésztetlenül eljutó pektin is hozzájárul a széklet térfogatának növekedéséhez úgy, hogy vízben oldódva kocsonyás állagúvá válik, és ezzel egyben a széklet viszkozitását is növeli, vagyis csúszóssá teszi azt.

Figyelmeztetés! Egyszerre nem ajánlott 150 g-nál több szilvát elfogyasztani, mert hasmenést, illetve hasfájást okozhat. A szilvamagot ne fogyasszuk el, ugyanis egy amigdalin nevű vegyületet tartalmaz, más csonthéjasok magjához hasonlóan, amiből az emésztés során mérgező hidrogén-cianid (kéksav) képződik.

A szilva további pozitív hatásai az egészségre

A bélrendszeren való áthaladásuk során az élelmi rostok (amiből a szilvában sok van) megkötik és magukkal viszik a különféle méreganyagokat, és a tömeg- és térfogat-növekedés révén csökkentik azt az időt, amit a széklet a vastagbélben tölt, ezáltal csökkentik a vastag- és végbélrák, illetve a vastagbélgyulladás kialakulásának kockázatát.

Magas rosttartalmánál fogva a szilva hozzájárul a koleszterinszint csökkentéséhez is, mivel a pektin a koleszterint is megköti, így kevesebb szívódik vissza belőle a bélfalon át.

A szilvában rejlő antociánok gyulladáscsökkentő hatásuk révén a gyümölcs rendszeres fogyasztása esetén enyhíthetik a reumás betegségek és a csontritkulás okozta panaszokat.

Forrás: WEBBeteg

Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek