A fogínygyulladás két fő típusra osztható, a gyakoribb a főként középkorú embereket érintő úgynevezett krónikus fogágybetegség, illetve a fiatalokat érintő, sokkal ritkább, de gyorsabb csontritkulással járó betegség. Az agresszív fogágybetegséget elsősorban genetikai okokra vezetik vissza, míg a krónikus fajtát a nem megfelelő szájhigiéniára és az immunrendszer rossz reakciójára egy adott baktériumra.

Népbetegségnek tekinthető Magyarországon a fogágybetegség - mondta Tián Tamás, a Szegedi Tudományegyetem oktatója. A magyar lakosság 80-85 százaléka szenved valamilyen szintű fogágybetegségben, ebbe beletartoznak a legfelületesebb ínygyulladások és a fogak elvesztésével járó súlyos gyulladások is.

A szakember figyelmeztetett, minden ilyen betegség első tünete az ínyvérzés, de előfordulhat, hogy a fogak eldőlnek, később - előrehaladott kórnál - meg is lazulhatnak.

A fogágy betegség

A fogágy a fog tartószöveteit foglalja magába: a fogat körülvevő csontot, a felfüggesztő rostrendszert, a fog felületén található cementet és az ínyet. A fogat tartó szövetek gyulladása sok tényezőre vezethető vissza, melyek egy része genetikailag öröklődik, azonban a fogakon lepedék, illetve fogkő minden esetben megtalálható.

A betegség tünetei a következők:

• Kellemetlen szájszag
• A fogak elvándorolnak helyükről
• A fogak mozognak
• Az íny fogmosáskor vérzik
• Esetenként fájdalom
• Ínyvisszahúzódás, a fog gyökere kilátszik
• Az íny duzzadt, vörös színű

A fogágybetegség nemcsak az ínyt érinti, hanem a fogat tartó csontot is, mely a gyulladás következtében fokozatosan lebomlik. Így gyengül meg a fog stabilitása, amely előbb-utóbb a fog elvesztéséhez vezethet. Úgynevezett tasakok keletkeznek, melyet a gyulladt, fellazult íny és a fog között található fogkő tart fent és súlyosbít, amely a tasakok mélyüléséhez vezet.