Itt a farsang, áll a bál...
Február kiemelkedő ünnepe a farsangi időszak, mely vízkereszt napjától hamvazószerdáig tart. Szerte Európában számtalan hagyomány kapcsolódik ehhez az ünnephez, amely összeköti a régmúltat jelennel. A farsang eredete az ókori Görögország Dionüszosz ünnepekre vezethető vissza, amikor az emberek álarcokat vettek fel, ettek-ittak. A középkorban tovább éltek az álarcos és állatjelmezes felvonulások, amikor a szigorú napokat egy rövid időre felváltotta a féktelen örömünnep, a kicsapongás.
A maszk, mely idővel a karnevál jelképe lett, kétségtelenül Velence nagy találmánya. Az első írásos emlékek 1094-ben említik a karnevált. Mátyás király uralkodása alatt Magyarországra is elkerültek a szebbnél szebb maszkok. A farsang lényege itthon is a szabályok felrúgása és kigúnyolása, ez a bálok és az evés-ivás időszaka. Ilyenkor jellegzetes farsangi ételeket fogyasztunk, mint a kocsonya, fánk, káposzta, melyet régen a bőséges termés reményében fogyasztottak A farsang legfontosabb része a farsangfarka, mely az utolsó három napot foglalta magába virágvasárnaptól húshagyókeddig. A tél búcsúztatásának illetve a tavasz köszöntésének idejét jelenti. Ez az időszak volt a mulatozás ideje is, amikor szabályoktól mentes féktelen mulatozást tartottak.
Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek
