Ideális testsúly egyenlő egészség

Az ideális testsúly nem csupán esztétikai kérdés, hiszen az egészségünk szempontjából sem elhanyagolható, mekkora zsírréteg, túlsúly van rajtunk. Ám az sem mindegy, milyen módszerekkel érjük el, illetve tartjuk meg a kívánt formát. Az önsanyargatás sokszor nem marad következmények nélkül.

Szerző: Egészségtükör

2021.02.26

Feszül rajtam a szoknya, a kedvenc nadrágomat már be sem tudom gombolni – a legtöbb embernél ezzel a megállapítással kezdődik el az olykor évekig tartó önsanyargatás. Mert hogyan hízik el az ember? Dekánként naponta. És hogyan akar lefogyni? Kilónként naponta.

Szakemberek szerint heti fél kilót kell fogyni, mert csak így lesz tartós a súlyvesztés. Látványos fogyás csak kitartó koplalással érhető el, ám ez néha visszafordíthatatlan következményekkel járhat. A hosszú távú diétázás számos életfontosságú tápanyagtól foszthatja meg a szervezetünket, s a rendszertelen étkezés során az a kevés ásványi anyag, illetve vitamin is gyorsan kiürülhet, ami egyáltalán a testünkbe kerül. A leromlott állapotban levő diétázónak nem ritkán az időközben összeszedett betegségek parancsolnak megállj-t. Tönkre mehet az epéje, emésztési gondjai alakulhatnak ki, és a hajhullás is gyakori tünete az átgondolatlan testsúlycsökkentésnek.

Egyre többen elhízottak

A túlsúly és az elhízás pillanatnyilag világméretű egészségügyi probléma. Járványszerű terjedésével – a fertőző betegségeket megelőzve – a világ lakosságának egészségi állapotát befolyásoló fő tényezővé válik. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a túlsúly és az elhízás a második legjelentősebb megelőzhető rizikófaktor a dohányzás után. Közel háromszáz millió felnőtt embert érint a fejlett és a fejlődő országokban egyaránt. Magyarországon sem rózsás a helyzet: itthon az átlagos energiabevitel férfiaknál 3250, nőknél 2400 kilokalória (kcal), ami legalább 500 kalóriával több a szükségesnél. A zsírbevitel az összes energiabevitel 42 százalékát jelenti, holott 30 százalék lenne az elfogadott. Így azután nem csoda, hogy a túlsúly és az elhízás népbetegséggé vált, a felnőtt lakosság 60 százaléka ugyanis túlsúlyos, illetve elhízott, és ez az arány folyamatosan romlik. Az elhízás „velejárói” közül a magas vérnyomás, az anyagcsere-betegségek, az érelmeszesedés, a szív- és érrendszeri betegségek, az agyvérzés és a szívinfarktus fordulnak elő a leggyakrabban. „Magyarországon óránként hét ember hal meg elhízással összefüggő betegségben, a betegség által okozott társadalmi többletkiadás pedig évi harminc milliárd forintot meghaladó összeg" - állítja Halmy László, a Magyar Elhízástudományi Társaság elnöke. Nem ártana végre tenni valamit, persze csak ésszerűen.

Az ideális testsúly
„A BMI (Body Mass Index, testtömegindex) segítségével könnyen kiszámolhatjuk, hogy ideális-e a testtömegünk a magasságunkhoz képest. A kilóban kifejezett súlyunkat el kell osztani a magasságunk méterben kifejezett négyzetével” – magyarázza Rábenspeck Réka, dietetikus. „Ha az eredmény 20-25 között van, akkor megnyugodhatunk, hiszen a testtömegünk ideális. Ha 25-30 közötti eredményt kapunk túlsúlyról, 30-35 között elhízásról beszélünk. A legsúlyosabb, a kóros elhízás, ami nemcsak az egészségi állapotra hat negatívan, hanem életünk várható időtartamát is lerövidíti, akár 20-25 évvel. Ha valakinek a testtömegindexe a 40–es érték felett van, akkor már jelentkezhetnek különböző betegségek. Ez az állapot Magyarország lakosságának körülbelül 3 százalékát érinti.

Az elhízás okai
Vannak családok, ahol mindenki túlsúlyos, erre szokták mondani, hogy az elhízást genetikai tényezők is befolyásolják. Pedig ez csak részben igaz. Hiszen a családtagok táplálkozási szokásai és életvitele is sokszor nagyon hasonló, gyakran ez áll a családi kövérség hátterében. De nemcsak a családtagok, hanem a környezet étkezési, viselkedési kultúrája is befolyásoló tényező. A munkahely, a közvetlen környezet, a barátok jelentősen hozzájárulnak táplálkozási és életmódbeli szokásaink kialakulásához.
A többletsúlyt lelki tényezők is előidézhetik. A rosszkedv, a szomorúság elől sokan az evésbe menekülnek, főképp az édesség hozhat gyógyírt egy-egy lelki bajra. Nem kell sok idő, hogy kialakuljon a „bánatháj”. Túlsúlyt okozhatnak bizonyos szervi rendellenességek is, például pajzsmirigy-elégtelenség, inzulint termelő daganat, központi idegrendszeri betegségek stb. Ez utóbbinál ki kell emelni a vegetatív idegrendszeri központ, a hipotalamusz betegségeit. Ez a hormonális rendszer az összes belső szerv irányításáért felelős. Működési zavarát bármilyen szervi betegség kiválthatja.

Akarat, akarat és akarat
Amikor valaki arra a döntésre jut, hogy le kell, le akar fogyni, nagyon fontos, hogy kitűzze maga elé az elérhető célt. Ha ezt nem teszi meg, akkor minden erőfeszítése kudarcba fulladhat. Érdemes szakemberek, dietetikusok segítségét kérni, akik összeállítják a megfelelő étrendet. Lényeges, hogy a kalóriabevitel ne legyen több, mint a felhasznált energia. „Az étrend zsírban és szénhidrátban szegény, rostokban, vitaminokban viszont gazdag legyen, és persze elengedhetetlen a megfelelő folyadékmennyiség bevitele is. A sikeres fogyáshoz nagyon fontos még a megfelelő mozgás, ami kezdetben napi 30 perc lehet, de fokozatosan emelhető az idő.” – tanácsolja Rábenspeck Réka. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a hosszú távú fogyás csak akaraterővel érhető el. És ami szintén lényeges: nem elég lefogyni, az elért súlyt meg is kell tartani. Könnyen kialakulhat például a jojó-effektus, azaz amint abbahagyjuk a diétát, visszajönnek a kilók, olykor még több is. Az igénybevett szervezet anyagcseréje olyannyira lelassul, hogy hiába eszik az illető keveset, nem fog fogyni. Nagy gondot jelenthet az egyoldalú táplálkozás következtében fellépő vitamin-, illetve ásványianyag-hiány. Ennek következtében kihullik a haj, töredezetté válnak a körmök, és a legkülönfélébb fertőzésekre válnak érzékennyé az önsanyargatók. Nem ritka a fáradékonyság, aluszékonyság sem, ami igencsak csökkenti a teljesítőképességet.

Egyáltalán nem veszélytelen az a rutinos diétázók között ismert eljárás, hogy a bélfalat erőteljesen irritáló hashajtókat, illetve vízhajtókat szednek. E módszernek rengeteg negatív hatása lehet, például kiürül a szervezetből a kálium és a kálcium, ami felgyorsítja a csontritkulás kialakulását, de izomgyengeséget, izomgörcsöket is eredményezhet. A dietetikus szerint sokan azzal sincsenek tisztában, hogy egy fogyókúrát nem lehet egyik pillanatról a másikra abbahagyni. Itt is kell átmenet, mert a hirtelen váltás hasnyálmirigy-gyulladást okozhat. Sokan még a hánytatástól sem riadnak vissza – nem kell ehhez bulimiásnak lenni –; ebben az esetben nem ritka a krónikus nyelőcsőgyulladás.

Nincsenek csodák
A különféle diétás módszereknek számtalan fajtája létezik, és a legtöbb közülük az egyedüli üdvözítő megoldásként hirdeti magát. S akkor még nem is beszéltünk a különféle csodakrémekről, fogyasztó szappanról vagy éppen karperecről, amelyekről szintén azt állítja a kitalálójuk: fogyni lehet tőlük. A dietetikus szerint a népszerű diéták egy részével valóban testsúlycsökkenést lehet elérni, de ez általában csak rövidtávra szóló eredmény.