Fruktóz: ne tegye tiltólistára a gyümölcsöket!

Fruktóz: ne tegye tiltólistára a gyümölcsöket!

Puffadást, hasi fájdalmakat, hasmenést, de akár rossz közérzetet és fejfájást is okozhat, ha szervezetünk nem tudja feldolgozni a gyümölcscukrot. Dr. Sárdi Krisztina, az Allergiaközpont belgyógyász, gasztroenterológus szakembere szerint a megfelelően összeállított, fruktózban szegény étrend sem nélkülözi a zöldségeket és gyümölcsöket.

Fruktóz intolerancia vagy fruktóz-felszívódási zavar? Nem mindegy!

-A fruktóz (gyümölcscukor) a természetben előforduló cukrok egyike, amit a gyümölcsök és zöldségek egy része, valamint a méz is tartalmaz. Fruktózt az étkezési cukorban (szacharóz) is találunk, és az inulin is javarészt ebből épül fel. Ha fruktózzal kapcsolatos felszívódási zavarokról beszélünk, akkor kétféle betegséget kell megkülönböztetnünk – hangsúlyozza dr. Sárdi Krisztina. A fruktóz intolerancia esetében egy ritka genetikai probléma (a fruktóz-1-foszfát-aldoláz enzim hiánya) miatt nem képes a szervezet átalakítani a fruktózt glükózzá.  Általában a hozzátáplálás során, a gyümölcsökkel való első találkozáskor kezdődnek a tünetek (hasi fájdalom, hányás, hasmenés, alacsony vércukorszint) a babáknál, és csak szigorú fruktóz-, szacharóz- és szorbitmentes étrenddel kerülhetők el a későbbi súlyos szövődmények (pl. vese-és májkárosodás).

„A fruktóz intoleranciánál jóval gyakrabban fordul elő az ún. fruktóz malabszorpciós szindróma, amely azonban bármely életkorban jelentkezhet. Ilyenkor azt történik, hogy a fruktóz nem tud a vékonybélből felszívódni, ezért a vastagbélbe kerülve a normál baktériumflóra hatására erjedni kezd, és fokozott gázképződés alakul ki. Ennek következményei a jellegzetes és igencsak kellemetlen emésztőrendszeri tünetek, a gázképződés, puffadás, hasi fájdalom és görcsök vagy a hasmenés.”

Sárdi doktornő hozzáteszi, hogy a tüneteket az étrendben lévő fruktóz mennyisége, illetve a meglévő emésztőrendszeri betegségek (IBS, IBD, cöliákia) egyaránt befolyásolják. A fruktóz hatását mérsékelhetik vagy épp növelhetik az étrendben előforduló egyéb bevitt élelmiszerek is. A szorbit vagy a manapság rendkívül népszerű cukoralkoholok (xilit, eritrit, isomalt) például felerősítik a tüneteket.

Fruktóz: ne tegye tiltólistára a gyümölcsöket!

A fruktózban szegény diétával megszabadulhatunk az emésztőrendszeri tünetektől

Míg az örökletes tényezők miatt kialakuló fruktóz intoleranciára kizárólag szigorú, teljesen fruktóz-, szacharóz- és szorbitmentes diéta lehet a megoldás, addig a fruktóz malabszorpció nem jelenti azt, hogy teljesen ki kellene zárni például a zamatos gyümölcsöket a betegek étrendjéből. Az érintetteknek viszont mindenképpen érdemes alacsony fruktóz, szacharóz, valamint inulintartalmú diétát bevezetniük, amely 2-6 héten belül már mérsékelheti a kellemetlenségeket.

„Annak meghatározása, hogy pontosan mennyi fruktóz fogyasztható a tünetek kialakulása nélkül, mindig egyénileg történik. Általánosságban elmondható, hogy egészséges emberek esetében is gondot okozhat, ha 50 g-nál több gyümölcscukrot visznek be az étrendjükkel. Fruktóz-felszívódási zavar esetében a bevihető gyümölcscukor mennyisége 0 és 50 g között határozható meg, 10-15 g körüli fruktóz jellemzően még nem szokott gondot okozni.”

-Nem is gondolnánk, hogy milyen sokféle ételben és italban találhatunk gyümölcscukrot, egészen addig, míg rá nem kényszerülünk a diétára. Ilyenkor, a nyár közeledtével, az eper, a cseresznye és a barack szezonjában, mégis elsősorban az érdekli a betegeket, hogy a gyümölcsök mennyire esnek szigorú korlátozás alá – osztja meg tapasztalatait az Allergiaközpont szakembere, aki azt tanácsolja az érintetteknek, hogy próbálják meg elkerülni a magas fruktóztartalmú ételeket. A gyümölcsöknél maradva: a szárított-aszalt gyümölcsöket, a konzerveket és befőtteket, dzsemeket és lekvárokat, a rostos gyümölcsleveket és püréket egyelőre ne tegyék a bevásárlókocsikba, és otthoni is tolják félre egy időre ezeket a házi finomságokat a kamrákban. Magas gyümölcscukor-tartalommal bír az alma, a görögdinnye, a szőlő, a mangó, a cseresznye, a körte és a gránátalma. Illetve meg kell még említeni a kókuszt is, amit magas szacharóztartalma miatt érdemes csínján fogyasztani. Ha alacsony fruktóztartalmú gyümölcsökből szeretnénk falatozni, akkor érdemes az epret, málnát és szedret választani, de a citrusfélék és kivi is jó választás lehet. Bármilyen csábítóan is hívogatnak az idénygyümölcsök, ezekből fogyasszunk inkább kis adagokat, elsősorban az étkezések közben.

-Fontos megjegyezni, hogy fruktóz malabszorpció esetén elsősorban a feldolgozott, magas fruktóztartalommal bíró élelmiszerek (pl. szószok, öntetek, üdítők, alkoholtartalmú italok, édesipari termékek) fogyasztásában érdemes önuralmat tanúsítani, hiszen ezek nem gazdagítják étrendünket. A friss, nyers gyümölcsök és zöldségek ellenben nemcsak rostokkal, de vitaminokkal és antioxidánsokkal is ellátnak bennünket, ezért a napi még tolerálható fruktóz mennyiséget igyekezzünk ezek révén elfogyasztani. Tüneteink enyhültével pedig fokozatosan visszavezethetjük a magasabb fruktóztartalmú élelmiszereket is az étrendünkbe. A fruktóz-felszívódási zavar gasztroenterológiai konzultációt követően hidrogén-kilégzési teszt segítségével igazolható.  Pozitív teszt esetén érdemes dietetikus szakember segítségét kérni, aki személyre szabott tanácsokat adhat az étkezés megtervezéséhez, és segít a megfelelő tápanyagbevitel összeállításában – mondja dr. Sárdi Krisztina, az Allergiaközpont orvosa.

Forrás: Allergiaközpont

Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek