Egy friss ausztrál kutatás szerint már négy hét étrendváltás is mérhető változást hozhat az idősebbek biológiai életkorához kapcsolódó markerekben. A legkedvezőbb eredményeket a komplex szénhidrátokban és növényi összetevőkben gazdag étrendeknél figyelték meg a kutatók.

Az öregedésre sokan még mindig úgy gondolkodnak, mint egy megállíthatatlan, lineráis folyamat: telnek az évek, a test pedig egyszerűen „öregszik”. A valóság azonban ennél árnyaltabb. A kronológiai életkor – vagyis az, hogy hány évesek vagyunk – mindenkinél ugyanúgy halad előre, a biológiai életkor viszont már jóval változékonyabb képet mutathat.

Ezt vizsgálta a University of Sydney kutatócsoportja is, amely arra volt kíváncsi, hogy egy rövid, mindössze négyhetes étrendi beavatkozás képes-e befolyásolni az öregedéssel összefüggő biomarkereket idősebb korban.

Növényi fehérjével javultak leginkább az öregedéshez kapcsolódó biomarkerek

Az Aging Cell folyóiratban megjelent tanulmány több mint száz, 65 és 75 év közötti résztvevő adatait elemezte. A résztvevőket négy étrendi csoportba osztották: két csoport mindenevő étrendet követett, kettő pedig részben húsmentes étrendet, amelyben a fehérje 70 százaléka növényi forrásból származott. A csoportok között az is különbséget jelentett, hogy az étrendjük inkább zsírban vagy szénhidrátban volt gazdag.

A kutatók 20 különböző biomarkert vizsgáltak, köztük például a koleszterin- és inzulinszinteket. Ezek alapján becsülték meg a résztvevők biológiai életkorát, vagyis azt, hogy a szervezetük állapota a mért egészségügyi mutatók alapján mennyire tűnik „fiatalnak” vagy „idősnek”.

A négy hét elteltével a négy étrendi csoportból háromnál csökkent a biológiai életkorhoz kapcsolódó érték. Egyedül a magas zsírtartalmú, mindenevő étrendet követő csoportnál nem láttak érdemi változást. A legmarkánsabb javulást azoknál figyelték meg, akik komplex szénhidrátokban és növényi összetevőkben gazdagabb étrendet követtek.

Már idősebb korban sem mindegy, hogyan étkezünk

Fontos ugyanakkor, hogy a kutatók óvatosan fogalmaztak. Caitlin Andrews, a tanulmány vezető szerzője szerint még korai lenne kijelenteni, hogy egy adott étrend bizonyítottan meghosszabbítja az életet. A vizsgálat inkább azt mutatja, hogy az étrendváltás idősebb korban is gyorsan mérhető hatással lehet bizonyos egészségügyi mutatókra.

Ez különösen fontos üzenet, mert sokan hajlamosak úgy gondolni, hogy az étrendváltásnak csak fiatalabb korban van igazán jelentősége. A mostani eredmények ezzel szemben azt sugallják, hogy később sem érdemes legyinteni az egészséges életmódra: a szervezet idős korban is jól reagálhat az étkezési szokások megváltoztatására.

A kutatás nem azt állítja, hogy egy hónap alatt vissza lehet fordítani az öregedést, és nem is bizonyítja, hogy a növényi étrend önmagában hosszabb életet garantál, habár sok más tanulmányban találtak erre utaló bizonyítékokat. Arra viszont újra felhívja a figyelmet, hogy a zsírban szegényebb, növényi elemekben gazdagabb, teljes értékű élelmiszerekre épülő étrend kedvezően hathat azokra a markerekre, amelyek összefüggésbe hozhatók az egészséges öregedéssel.

Ez összhangban van több korábbi táplálkozástudományi ajánlással is. Az Academy of Nutrition and Dietetics állásfoglalása szerint a megfelelően összeállított húsmentes és vegán étrend minden életszakaszban kielégítő lehet, miközben bizonyos krónikus betegségek kockázatának csökkentésével is összefüggésbe hozható.

Nem csodadiéta, de fontos jelzés lehet az egészséges öregedésről

A tanulmány egyik legizgalmasabb tanulsága tehát nem az, hogy megtalálták volna az „örök fiatalság” titkát, hanem az, hogy a test állapota idősebb korban is rugalmasabban reagálhat az életmódra, mint azt sokan gondolják.

Ez pedig jó hír mindazoknak, akik nem tökéletes étrendet, hanem reális, fenntartható változást keresnek – akár rövidebb ideig tartó életmódváltással is.