Az öregedés nem feltétlen jelent rohamos leépülést – mégis sokan így látják, és ez komoly következményekkel jár. Egy friss kutatás szerint azok, akik pozitívan állnak az öregedéshez, nemcsak boldogabbak, hanem szellemileg és fizikálisan is jobban teljesítenek. A kollektívnek tekinthető társadalmi hozzáállás azonban ellehetetleníti ezt: a hatvanéves kort már betöltött embereket hajlamosak leírni, miközben szakértők szerint éppen ez az életszakasz lehetne a legboldogabb.

„Na, és mikor megy nyugdíjba?” Ez volt az egyik első kérdés, amellyel szembesült a hatvanadik születésnapját követően Velandai Srikanth. A felvetés szinte sokkolta, pedig gerontológusként – azaz olyan szakemberként, aki az öregedési folyamat biológiai, mentális és szociális aspektusaival foglalkozik – számíthatott volna rá.

Srikanth egy egészséges öregedésre specializálódott kutatóintézet igazgatója, évtizedes kutatói pályával és rangos folyóiratokban publikált tanulmányokkal a háta mögött. A hatvanadik életévét betöltve pedig immár magánéleti tapasztalattal döbbent rá arra, milyen stigma lehet az öregedés – írja a The Guardian.

A pozitív gondolatok az öregedés kulcselemei lehetnek

A Yale School of Public Health kutatói, Becca Levy és Martin Slade a közelmúltban több mint 11 ezer, 50-99 éves személy bevonásával végeztek vizsgálatot. Arra voltak kíváncsiak, miként hat az öregedéssel kapcsolatos hozzáállás a fizikai és kognitív változásokra. Az eredmény pedig még a témát évtizedek óta kutató Levyt is meglepte:

azok, akik pozitívan álltak az öregedéshez, nemcsak jobban teljesítettek gyaloglási sebességben, memóriateszteken és matematikai feladatokban, hanem egy részük tizenkét év alatt egyenesen javított is ezeken a mutatókon.

„Sokan ismernek olyan embereket, akik idősen is fejlődnek, de hajlamosak vagyunk őket kivételként kezelni” – mondta Levy. Ehhez képest a kutatásban részt vevők nem éppen elenyésző része, 44 százaléka mutatott tényleges javulást nyolc év alatt.

„Egyik pillanatról a másikra az öreg kategóriába sorolnak át”

Srikanth is leszögezte, az öregedés nem egyenlő a leépüléssel, és főleg nem egyenlő a demenciával, ezt pedig érdemes lenne tudatosítani az egész társadalomban. Hogy miért? Julia Lappin, az Új-Dél-Wales-i Egyetem pszichiátere szerint a pozitív szemléletmóddal egészségesebb öregedés járhat együtt. Ha a mozgás, a társas kapcsolatok fenntartása és a szellemi aktivitás jellemzi a középkorú és az idősebb korosztály mindennapjait, annak szintén megmutatkozhat az előnye a mentális és fizikai egészség terén is.

Arra, hogy az öregedéssel és az ezzel kapcsolatos megbélyegzéssel kapcsolatban a magyar társadalomnak „dolga van”, Grecsó Krisztián író-költő is rámutatott.

Nagyon különös dolog, hogy ma Magyarországon nincs középkorú generáció, fiatalok vannak és öregek. A középkorúságban Magyarországon az a végtelen nyomasztó, hogy egyik pillanatról a másikra az öreg kategóriába sorolnak át

– nyilatkozta a Nők Lapjának.

Az élet legboldogabb időszaka lehet

Ráadásul egy szakértő szerint nem elég addig módosítani a közgondolkodást, hogy ne kissé lemondóan, szinte legyintve gondoljon a társadalom a középkorúakra és az idősekre. Brian Draper pszichiáter szerint arra kellene rádöbbeni, hogy

az élet legboldogabb korszaka lehet az, ahogy öregszel.

Az igazi mumusnak nem magának az öregedésnek kellene lennie, hanem a társadalmi előítéletnek, amely hatvan év körül leírja az embert.

A mozgás nem hagyható ki a képletből

A megfelelő attitűd mellett persze az egyén felelőssége sem vitatható el egészséges öregedés terén, fontos például az is, hogy az egyén maga is tegyen azért, hogy a lehető legfittebb maradjon. A Harvard Medical School például hatvan év felettieknek elsősorban a küzdősportokat ajánlja ideális mozgásformaként.

A harcművészetek elsőre fiatalosabb, lendületesebb sportágaknak tűnhetnek, a kutatók szerint azonban az idősebb korosztály számára is rendkívül előnyösek. Vannak ezeknek olyan fajtái – például a tai chi, az aikidó vagy a wing chun –, amelyek lassabb, kontrollált mozdulatokra épülnek. Ezek anélkül javítják a hajlékonyságot, az egyensúlyt és a koordinációt, hogy megterhelnék az ízületeket. Emellett a koncentrációt és a tudatosságot is fejlesztik, így a testi edzés mellett egyben mentális tréninget is jelentenek.

Ugyanakkor a „keményebb” irányzatok – mint a karate, a taekwondo vagy a brazil jiu-jitsu – is hasznosak lehetnek, bár ezek már inkább haladó szinten. Az ausztrál Southern Cross University tanulmánya szerint ezek a különféle alaphelyzetekkel, guggolásokkal és ütésekkel még erőteljesebben edzik a szívet és az érrendszert, valamint fejlesztik a szervezet ellenálló képességét.

A háziállatok is lassíthatják a kognitív hanyatlást

A szakértők hangsúlyozzák, a küzdősportok egyszerre erősítik az izmokat és a csontokat. A kontrollált rúgások, alaphelyzetek és ütések egészséges terhelést jelentenek a csontokra nézve, ami serkentheti az új csontszövet képződését. Ugyanakkor aktiválják a stabilizáló izmokat is, lassítva az öregedéssel járó izomerő-csökkenést. Ráadásul a küzdősportok gyakorlati készségeket is fejleszthetnek, megtanulható például a segítségükkel, hogyan kell biztonságosan esni, ami hasznos lehet időskorban.

A fizikai előnyökön túl a küzdősportok érzelmi és közösségi szinten is sokat adhatnak. A mozgás, a társas kapcsolódás és a mentális aktivitás együttese a küzdősportokat az egészségesebb öregedés hatékony eszközévé teszi.

A szellemi frissesség megőrzéséért ugyanakkor egyéb módszerekkel is lehet tenni. A Genfi Egyetem pszichológiai kutatócsoportja által végzett, 18 éven át tartó vizsgálatból például az derült ki, hogy akár évtizedekkel is késleltethető az agyi hanyatlás háziállatokkal. Adriana Rostekova kutatásvezető szerint a kutya- és macskatartás egyértelműen pozitív hatással van az időskori agyműködésre.

A növényi étrend is az egészséges öregedés kulcseleme lehet

A gondosan kiválasztott mozgásformák és a háziállatok mellett ugyanakkor természetesen a megfelelő étrend sem elhanyagolható tényező az egészséges öregedés témakörében. Egy egészséges, azaz elsősorban növényi alapú, minimális ultrafeldolgozott élelmiszert és csak kevés állati eredetű élelmiszert tartalmazó étrend növelheti annak az esélyét, hogy krónikus betegség kialakulása nélkül érd el a hetvenéves életkort. Egy több mint 105 ezer középkorú táplálkozását elemző, a Nature Medicine folyóiratban megjelent tanulmány készítői jutottak erre a megállapításra.

Bizonyos étkezési minták egyértelműen növelték a résztvevők esélyeit a kutatók szerint az egészséges öregedésre. Ez nyolc vizsgált étrendre volt igaz, idesorolható a tanulmány szerint például a mediterrán étrend, a szigorúan növényi alapú táplálkozás, valamint a kifejezetten gyulladáscsökkentést vagy vérnyomáscsökkentést célzó étrendek is.

A legtöbb egészséges étrendben az volt a közös, hogy gazdag volt gyümölcsökben és zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonafélékben, telítetlen zsírokban, diófélékben, hüvelyesekben, továbbá alacsony volt bennük a feldolgozott húsok, a cukor és a transzzsírok aránya

– idézi a tanulmány egyik szerzőjét, Marta Guasch-Ferrét, a Harvard Egyetem táplálkozástudományi adjunktusát az NBC News.

De egy közel ötvenezer alany eredményeit vizsgáló másik felmérésből is azt a következtetést vonták le kutatók, hogy az egészséges öregedés és a növényi fehérje fogyasztásának mértéke nagyban összefügg. Azok, „akik nagyobb mennyiségben fogyasztottak állati eredetű fehérjét, jellemzően több krónikus betegséggel küzdöttek, és nem sikerült elérniük a fehérjebevitelhez köthető javuló fizikai funkciókat” – nyilatkozta Andres Ardisson Korat, a kutatás vezetője.

Forrás: Prove