Az édesanyák és gyermekeik között különlegesen szoros a kapcsolat, testileg és lelkileg egyaránt. Anyák napja alkalmából összegyűjtöttünk három tudományos tényt, érdekességet, melyek megmutatják, milyen erős és egyedi szimbiózis van édesanya és gyermeke között.

A várandósság alatt a mamának és a babának egy közös szerve van

A fogantatás után az anya méhében fejlődik 9 hónapon keresztül a magzat. A korai embrió sejtjeinek csak egy részéből fejlődik ki maga az ember 280 nap alatt, a többiből a magzat védelmét és növekedését szolgáló részek, szervek lesznek. Ilyen például a méhlepény vagy más néven placenta, a külső magzatburokból és a méh falából kialakuló közös anyai-magzati szerv.

A méhlepény összekötő szerepet tölt be az anya és a baba vérellátásában. A placentában található kis vérerek szállítják a tápanyagokat és az oxigént az anyai vérből a magzati vérbe, míg a salakanyagokat a magzati vérből az anyai vérbe anélkül, hogy a két vérkeringés összekeveredne.

Az anya vérének vizsgálatával a magzat egészségi állapotát is megismerhetjük

Sokáig csak ultrahang vizsgálattal vagy vetélési kockázatokkal járó testbe hatoló, úgynevezett invazív vizsgálatokkal lehetett a várandósság alatt a magzat egészségi állapotáról információkat kapni, mert korábban úgy tudták, a méhlepény áthatolhatatlan a magzati sejtek számára.

Az Oxfordi Egyetem kutatói 1997-ben fedezték fel azt, hogy a terhes kismamák vérében ott kering a magzati DNS, mert a magzat genetikai jellemzőivel megegyező méhlepényből az anyai vérbe jutnak az elhasználódott sejtek DNS darabjai. A legkorszerűbb vizsgálati módszerekkel a várandósság 9. hetétől az anyai vérben szabadon keringő DNS darabok szerkezete bevizsgálható, és az úgynevezett prenatális genetikai tesztekkel kimutathatók a magzatban előforduló számbeli és szerkezeti kromoszómahibák, valamint az újonnan kialakuló, egészséget károsító, egy génhez köthető monogénes rendellenességek.

A baba sokáig azt hiszi, ő és édesanyja egy test

A születés egy új szakaszt hoz a baba-mama szimbiózisban, már különválnak egymástól fizikailag, de a csecsemő csak lassan ébred tudatára annak, hogy már nem alkot egy testet anyjával. Nem is meglepő, hiszen 9 hónapon keresztül fejlődött az anyaméhben, így magával a születéssel nem felejti el a csecsemő a korábbi élményeit, tapasztalatait.

Egy kisbaba 6 hónapos kora után ismeri csak fel, hogy ő és az édesanyja nem egy és ugyanaz a személy, addig nem tudja elkülöníteni ezt magában. Az éntudat kialakulásának folyamatát jelzik a szeparációs félelmek is, amikor a kisbaba nagyon nyugtalan, nyűgös, sírós, ha nem látja az anyját.

Ez a három orvosi tény is bizonyítja, mennyire szoros a kötelék anya és gyermeke között. Ezért ha nem is a valós tényeket, de mégis jól szimbolizálják ezt a kapcsolatot az amerikai írónő, Elizabeth Stone szavai: „Gyereket akarni igen nagy elhatározás. Ilyenkor dönt úgy az ember, hogy élete végéig a testén kívül dobogjon a szíve.”

Az anyák napjáról

Magyarországon az édesanyákat május első vasárnapján köszöntjük. Az idén ez az ünnep május 4-én lesz. Érdekesség, hogy a legtöbb országban az anyák napját május második vasárnapján tartják. Bár a modern világ 1914-ben Amerikában kezdte el hivatalosan is ünnepelni egy erre kiválasztott napon az édesanyákat, Európában az ókori Hellaszig nyúlik vissza az anyák napjának megemlékező eseménye. Itt Rhea, az istenek anyja és vele együtt az édesanyák tiszteletére tartottak ünnepségeket, és Rómában is hasonló kultusznak örvendett Juno (az etruszk Uni termékenység-istennő megfelelője).

A kereszténységben aztán Szűz Mária tiszteletében él tovább ez a hagyomány. Angliában például már a 13. században megünnepelték a „Mothering Sunday”-t, az Anyák vasárnapját. A hagyományos ajándék a simnel torta volt, és az ünnep eredetileg a húsvéthoz, még inkább az azt megelőző böjthöz kötődött. Végül az anyák napja mai formájában a 20. század elején jelent meg, amikor egy lelkes amerikai nő, Anna M. Jarvis hosszú fáradozása sikerrel járt, és 1914. május 10-én megtartották az első hivatalos anyák napját Amerikában. Jarvis tiszta szándéka kissé félrecsúszott, és már maga is megbánta kezdeményezését, amikor látta, hogy az ünnepből egyre inkább üzlet lett.

A cikk a Patika Tükör májusi számában jelent meg, keresse minden hónapban a gyógyszertárakban!