A testsúly nem csak egy szám

A testsúly nem csak egy szám

Az elhízás nemcsak esztétikai probléma, hanem egészségügyi kockázati tényező is. Szerte Európában májusban tartják az elhízás elleni napot, melynek során nemcsak a felesleges zsírtömeg okozta betegségekre hívják fel a figyelmet, hanem használható tanácsokat szeretnének adni a megelőzést illetően is. Dr. Gajdács Ágnes obezitológust kérdeztük erről a sokakat érintő témáról.

A WHO 1998-as meghatározása szerint az elhízás a test zsírtartalmának kóros mértékű felszaporodása, tehát a zsírszövetben, a zsigerek között, a szív és vese körül, valamint az egyes szervekben felhalmozott zsír- (triglicerid) felesleg, ami a testi-lelki egészséget károsan befolyásolja, és számos betegség független kockázati tényezője. Kialakulásának hátterében állhatnak genetikai okok, esetleg betegségek, de ritkábban, mint gondoljuk. Általánosságban a helyetlen életmód a leggyakoribb ok, főként az energiaszükségletet meghaladó táplálkozás és a mozgásszegény életmód az elhízás okozója.

BMI, testzsírszázalék, haskörfogat
Ha elhízásról beszélünk, általában a magas testsúlyra gondolunk, ez azonban nem az egyetlen mérőszám, amely egy ember aktuális állapotát jellemzi. A diagnózis felállításához szükséges a testtömeg-index (BMI – Body Mass Index), melynek értékei a mellékelt táblázatban láthatók. Fontos megjegyezni, hogy gyermekek esetén 18 éves korig úgynevezett BMI-percentilis táblázatok használatosak, a tápláltsági állapotot ezek alapján a gyermekgyógyász állapítja meg.

A testsúly nem csak egy szám

Az elhízás diagnózisának felállításához fontos a testösszetétel, vagyis a testzsírszázalék ismerete is. Ezt speciális mérleggel, mérőeszközzel lehet mérni, amelyet szintén kategóriákba sorolnak a 18 év feletti felnőttek esetén: az esszenciális testzsír mennyisége, amely az élethez elengedhetetlenül szükséges, nők esetében 7,9% alatt, férfiaknál 2,9% alatt helyezkedik el. Az ideális testzsír mennyiség ennél jóval több, nőknél 20-24,9%, férfiaknál 12-19,9%. Túlsúlyos nők esetében 25-34,9%, férfiaknál 20-24,9% ez az arány, elhízott nőknél 35% feletti, elhízott férfiaknál pedig 25% feletti értékről beszélünk.

A diagnózis felállításához még egy érték ismerete szükséges, a haskörfogat (derék), illetve a csípő körfogatának hányadosa. A haskörfogatot a legalsó borda és a csípőcsont közti távolság felénél (kb. a köldök felett 2 ujjnyival) mérjük cm-ben. (Az erre vonatkozó adatok a megfelelő táblázatban láthatók). Már 1 cm-es haskörfogat méretcsökkenésnek is óriási hatása van, a zsigerek közti zsírtömeg 3,5 százalékkal lesz kisebb, és a máj fokozott zsírtartalma is mérséklődik. A derék (haskörfogat cm-ben), illetve a csípő (csípőkörfogat cm-ben) hányadosából az is megállapítható milyen típusú (hasi vagy alma típusú, csípőtáji vagy körte típusú) zsírfelhalmozódásról van szó, ez pedig utal arra, milyen kísérő betegségekkel kell számolni.

Szakszerű diagnózis
A táblázatban látható értékekből sejteni lehet, hogy melyek azok az állapotok, amikor orvoshoz kell fordulni. Amennyiben nem extrém elhízásról, hanem túlsúlyról van szó, de fennáll valamilyen (kísérő) betegség, pl. metabolikus szindróma, cukorbetegség, szív- és keringési rendszert érintő betegség, mozgásszervi fájdalmak stb., az adott terület szakorvosa tud segíteni, ő állítja be a betegségek gyógyszerelését, illetve ad tanácsokat az életmód megváltoztatására. Obezitológushoz (elhízás kezelésére specializálódott belgyógyász szakorvoshoz) akkor kerül az elhízott beteg, ha olyan sok társbetegség alakul ki, hogy komplexitásában kell tekinteni a problémára, és összetett obezitológiai szemlélettel kell támogatni a fogyást. Ezekben a súlyos esetekben a legtöbbször gyógyszeres terápiára van szükség, illetve BMI 40 felett a műtéti megoldás segíthet.

Kapcsolódó írások