Idén sem lesz könnyű felkészülni a szeretet ünnepére. Már a vásárlásaink során is érezzük, ebben az évben egy újabb nehezen kezelhető helyzettel fogunk szembe kerülni karácsonykor. Nyomasztó kérdések keringenek a fejünkben. Szabad költekezni vagy rendeljünk alá mindent a spórolásnak? Felvállalhatók az ezzel kapcsolatos kétségeink? Miként kommunikáljunk az emiatt kialakult félelmeinkről a családban?

Pénzügyi válság és a lelki egészség?

A jelenlegi krízisek (háború, atomfenyegetettség, infláció stb.) nemcsak a gazdasági mutatókat befolyásolják, de a lakosság mentális állapotára is negatívan hatnak. Ha nem vagyunk jól lelkileg, mert szorongunk, depresszív hangulatban vagyunk, az megnehezíti a pénz racionális kezelését, ellehetetleníti a spórolást és helytelen pénzügyi döntések sorát indukálhatja.

Tegyük hozzá, fordítva is igaz a helyzet: lehet, hogy előbb csöppenünk rossz anyagi körülmények közé és az okozza a rossz közérzetünket. Akárhogy is van, az egyik téren megélt félelem átgyűrűzik a másikra is. Jelen hektikus gazdasági helyzet az ünnepi költekezést is kiszámíthatatlanná teszi, mely a biztonságérzetünket, magabiztosságunkat, gyengítheti.

Túlköltekező ünneplés

A karácsony elüzletiesedése már önmagában is nyomasztó. Szorongást okozhat, hogy a reklámokban, de főleg a közösségi média felületein a makulátlan és idilli ünnep képe jelenik meg. Viszonylag gyorsan konstatáljuk ilyenkor, hogy ennek mi nem tudunk megfelelni és a nyomában már ott is settenkedik a szomorúság, a bizonytalanság, a szégyen élménye. Fontos lenne, hogy bizalmi-családi kapcsolatainkon belül tegyük nyílttá, hogy megterhelő helyzet ez számunkra. Könnyen kiderülhet, hogy valójában mások is nehezen élik meg ezt most. Ennek két fontos üzenete is van.

Az egyik, hogy a ,,kirakat élettel” ellentétben valójában mások is ugyanúgy észlelik és élik meg a helyzetet. Ez önmagában is megnyugtató lehet, hogy nem ,,mi ülünk fordítva a lovon”. A másik mondanivalója, hogy ez bizony egy olyan gazdasági időszak, amikor lehet szorongani, kétségbe esni. Azaz mindaddig, amíg kézben tudjuk tartani a szorongásunkat, addig annak jelenléte egy ilyen válságban normális.

Gyereknyelven

A gyerekek is érzik, hogy a bizonytalan anyagi helyzet miatt feszültek vagyunk és hogy egyre több mindenre nem jut pénz, amit addig megkaphattak. Nem terhelhetjük őket a teljes igazsággal, de nem is tehetünk úgy, mintha minden változatlan és nagyszerű lenne. Ugyanis ha valamiről nem beszélünk, akkor azzal csak azt érjük el, hogy a gyerek fejében egy ijesztő képzet alakul ki, mely nem egyezik a valósággal. Esetükben kiemelkedő jelentősége van, hogy életkoruknak megfelelően, de nyíltan kezeljük a témát.

Mit értünk ez alatt? Óvodások még nem értik a pénz fogalmát, nekik nagyon egyszerűen és megnyugtatóan mondjuk csak el, hogy megveszünk vagy nem veszünk meg valamit. Kisiskolások már felfogják, hogy miként igyekszünk most a pénzünket a legfontosabb dolgokra költeni. Tinédzserek már megértik, hogy nem fér bele bizonyos márkájú ruhák megvásárlása és hogy mennyit kell dolgoznunk egységnyi pénzért. Továbbá érdemes úgy tálalni a történéseket, hogy azok lehetséges pozitív kimenetelét hangsúlyozzuk. Például ,,ebben a hónapban nem költünk nélkülözhető dolgokra. De továbbra is szórakozhatunk, ha olyan dolgokat csinálunk, melyek nem kerülnek pénzbe. Pl. játszóház helyett játszótérre vagy kirándulni megyünk, múzeumokat azokon a napokon látogatjuk, amikor ingyenesen megtehetjük stb.” Ha valamire nemet mondunk, akkor elmagyarázhatjuk a gyereknek, hogy ez azért van, mert valami nagyon fontosra (ételre, fűtésre) spórolunk.

Tegyük hozzá rögtön azt is, hogy mit teszünk annak érdekében, hogy a helyzet megoldódjon pl. többet dolgozunk, lemondunk mi is a cigarettáról vagy addig luxusnak számító kiadásainkról. Azért fontos ezt így kommunikálni, hogy a gyermek érezze: a felnőtt kézben tartja a dolgok irányítását. Látják, hogy egyértelmű és célirányos lépéseket tesznek a szülők a helyzet kezelésére. Ez a kicsik biztonságérzetét növeli és megnyugtatja őket.

A megoldás kulcsa: tudatosság és nyíltság

A helyzeten az segíthet úrrá lenni, ha elkezdjük higgadtan áttekinteni, hogy mely dolgokon tudunk változtatni, mire van hatásunk és mire nincs. Aktív cselekvéssel úrrá lehetünk a tehetetlenség és a kontrollvesztés érzésén, melyekkel visszaszerezhetjük lelki békénk egy részét.

Először is, szakítsunk időt anyagi helyzetünk higgadt áttekintésére. Sürgető teendőktől és zavaró tényezőktől mentesen próbáljuk meg figyelmünket összpontosítani a pénzügyeinkre. Bár növekvő kiadásokkal kell számolnunk és a folyamatosan emelkedő árak miatt kiszámíthatatlan, hogy pontosan mennyit kell költekeznünk, azért azt világosan látjuk, mennyiből gazdálkodhatunk, mennyi a bevételünk. Vásárlási-fogyasztási szokásaink átgondolása jó kiindulási alapot adhat ahhoz, hogy mérlegeljük azt is, miből tudjuk ezeket fedezni. Ezzel uralhatjuk a kiszámíthatatlanság és tehetetlenség jelentős részét és képesek leszünk racionálisan kezelni pénzügyeinket.

Másodszor jöhet a spórolás. Igen, még karácsony idején is. Gondoljuk át tudatosan, mivel csökkenthetjük az elköltött pénz mértékét. Ugyanis ez a kontrollérzés is ellenállóbbá tesz a stresszel és a szorongással szemben minket. Jöhetnek itt az olyan tippek is, mint a csomagolóanyag mentes ajándékozás, a másik számára valóban hasznos dolgok vásárlása vagy hogy közösen álljuk az ünnepi vacsora költségeit. Jó lehet az is, ha megállapodunk egy maximális összegben, mely mindenki számára vállalható és ennek értékében vásárolunk ajándékot.
De megoldást jelenthet a felesleges költésekkel szemben a régi, iskolás éveinkből ismert ,,kalapból húzás”: a családtagok neve bekerül a dobozba, mindenki egy valakit húz (ez titokban marad, ettől lesz izgalmas az ajándékozás) és csak annak az illetőnek vesz meglepetést. Érdemes ennek a keretösszegét is limitálni.

Harmadszor: ne essünk pánikba, ha a tervezett kiadásaink meghaladják a valódi bevételeinket. Pont erről szól az előző bekezdés: racionalizáljuk a költekezésünket. Ne feledjük, ez még csak terv, ezen még alakíthatunk! Hogyan? Például gondoljuk újra a karácsonyi menüsort (liba helyett csirkehús vagy tészta étel), válasszunk kisebb fenyőfát, bolti ajándék helyett lepjük meg egymást valami személyes figyelmességgel. Készíthetünk élménykártyákat: aki kapja, annak valami velünk közös, személyes élményben lesz része: együtt kávézunk, kirándulunk egy szép emlékeket felidéző helyre, vendégül látjuk a kedvenc ételére otthonunkban stb.

Negyedik intelem, hogy ha csábító is a gondolat, hogy vésztartalékainkhoz nyúljunk, próbáljunk meg ellenállni. Ebben talán segíthet az is, ha a legrosszabb, legváratlanabb forgatókönyvet is lefuttatjuk a fejünkben egy pillanatra. Nem a katasztrofizálás és a végletes spórolás a cél természetesen. De december 24. után is lesznek napok.
Ötödjére pedig ismét csak azt mondhatjuk: beszéljünk nyíltan barátainkkal, családtagjainkkal arról, hogy milyen anyagi helyzetben vagyunk és ezt milyen érzések kísérik. Ezzel tabusítás helyett egy közösen megoldandó kérdéssé válik, és ha együtt menedzseljük ezt a témát, akkor annak mentális terhe is kisebb. Így nem követi szégyen, kisebbrendűség, ha igazodunk a lehetőségeinkhez, és nem költekezünk túl a vélt vagy valós elvárásoknak engedve.

A legnagyobb ajándék

A karácsonyhoz köthető pozitív érzéseknek sokkal kevesebb köze van az külsőségekhez, mint ahogy azt feltételezzük. Pszichológiai kutatások bizonyítják, hogy a szeretetet akkor tudjuk a legjobban megélni, ha egy fizikai térben vagyunk a számunkra kedves emberekkel. Vegyük hát le a figyelmünket az elvárásokról, megszokásokról és idén vegyük komolyan a tudósok ajánlását: az együttlét örömét éljük meg ajándékként.

Katona Katalin
okleveles pszichológus
www.pszichologus13.hu
pszichologus13(at)gmail(dot)com
+36-70-317-15-90

A cikk a Patika Tükörben jelent meg, keresse minden hónapban a gyógyszertárakban!