A kutatás szerint azok a nők voltak a legjobb lelkiállapotban, akik a hét nagy részében otthonról dolgoztak. A heti 3–4 home office-nap hatása egy 15 százalékos béremeléshez hasonlított.

A koronavírus-járvány óta sok szervezet fokozatosan visszatért az irodai munkavégzéshez, ugyanakkor számos munkahelyen megmaradt – legalább részben – a home office lehetősége. Egy friss ausztrál kutatás azt vizsgálta, javítja-e az otthoni munkavégzés a mentális egészséget, és ha igen, heti hány nap otthoni munkavégzés mellett a legkedvezőbb ez a hatás.

A Science Alert beszámolója szerint a kutatók 20 évnyi adatot elemeztek, ami lehetővé tette, hogy több mint 16 ezer ember munkáját és annak mentális egészségre gyakorolt hatását kövessék nyomon. Két fő tényezőre fókuszáltak: az ingázással töltött időre, valamint arra, hogy a résztvevők hány napot dolgoztak otthonról.

Egy medián-szintű mentális jólléttel bíró férfi esetében az egyirányú ingázási idő félórás növekedése nagyjából ugyanolyan mértékben rontotta a mentális egészséget, mint a jövedelem 2 százalékos csökkenése.

Az otthoni munkavégzés a nők mentális egészségére erős pozitív hatást gyakorolt. A legnagyobb javulást akkor mérték, amikor a nők a hét túlnyomó részében otthonról dolgoztak, és hetente legfeljebb egy-két napot töltöttek az irodában. A heti 3–4 nap home office az eredmények szerint nagyjából olyan hatással volt a nőkre, mintha a jövedelmüket 15 százalékkal megemelték volna.

A férfiak esetében az otthoni munkavégzésnek nem volt statisztikailag szignifikáns hatása a mentális egészségre, sem pozitív, sem negatív irányba, függetlenül attól, hogy hány napot dolgoztak otthonról vagy a munkahelyen.

A kutatás eredményei alapján általánosságban elmondható, hogy a munkáltatóknak érdemes rugalmas otthoni munkavégzési lehetőségeket biztosítani, hogy mindenki maga dönthesse el, milyen munkaszervezés támogatja leginkább a saját mentális jóllétét.

Forrás: hrpower