Az emlőrák kockázatát gyakran a családi előzményekkel vagy más ismert rizikótényezőkkel kapcsoljuk össze, pedig a WHO 2026-ban frissített összefoglalója szerint az esetek mintegy 80%-a olyan nőknél alakul ki, akiknél a nemen és az életkoron kívül nem azonosítható specifikus kockázati tényező.¹ A mellrák ezért nem csupán azok ügye, akik veszélyeztetettnek érzik magukat, vagy a szűrési korcsoport tagjai. Minden életkorban és élethelyzetben van olyan lépés, amelyet megtehetünk a korai felismerés, illetve saját egészségünk érdekében.

A kockázat nem mindig látható előre - a tudás még nem mindig vezet cselekvéshez

A családi előzmények hiánya tehát nem feltétlenül zárja ki a betegséget, amely ráadásul nem kizárólag az idősebb korosztályt érinti. Az Európai Rákinformációs Rendszer (ECIS) 2022-es becslései szerint az Európai Unióban az újonnan diagnosztizált emlőrákos nők 11%-a a 20–44 éves korosztályból került ki.² A magyar nők körében is hasonló arány rajzolódik ki: a Nemzeti Rákregiszter legfrissebb adatai szerint az újonnan diagnosztizált érintettek 10,5%-a volt 45 év alatti, 2023-ban 874-en.3 Az AstraZeneca megbízásából 2025-ben készült reprezentatív felmérésben a válaszadók mindössze 57%-a tudta, hogy a mellrák fiataloknál is előfordulhat.⁴

Más életkor, más következő lépés

Fiatalabb korban fontos, hogy ismerjük saját testünk és mellünk megszokott állapotát, és új vagy szokatlan változás esetén mielőbb forduljunk orvoshoz. A felmérés szerint a 39 év alatti kitöltők mindössze 52%-a értett egyet azzal, hogy a rendszeres mell-önvizsgálat fontos szerepet játszhat a korai felismerésben, és ebben a korcsoportban minden ötödik megkérdezett (21%) nő végez rendszeresen önvizsgálatot. A nőknek ráadásul csak mintegy harmada tudta pontosan, mikor és hogyan kell ezt elvégezni.⁴

Az önvizsgálat ugyanakkor nem helyettesíti a mammográfiás szűrést. Magyarországon a szervezett népegészségügyi emlőszűrés a 45–65 éves, tünetmentes nőket célozza, akiket kétévente hívnak mammográfiás vizsgálatra.⁵ Életkortól és élethelyzettől függően más lehet a korai felismerés irányába megtehető következő lépés.

A szűrés jelentőségét hazai adatok is alátámasztják. Egy friss, NEAK-adatokon alapuló vizsgálatban a szűréssel felfedezett eseteknél a kezelés kezdetén ismert szervi áttét aránya 3,7% volt, míg a két éven belül nem szűrt csoportban ennek közel négyszerese (14,4%). Az egy- és hároméves halálozás szintén alacsonyabb volt a szűréssel diagnosztizált betegek körében.⁶

A részvétel növelése továbbra is feladat

A Nemzeti Rákregiszter adatai szerint 2023-ban Magyarországon 8313 új mellrákos esetet regisztráltak, ami százezer nőre vetítve 167 új megbetegedést jelent. Ez a szám egy kisebb magyar város lakosságának felel meg.3,7

Több kutatás is vizsgálja a szűrésen való részvételt, pl. az OECD 2025-ös összehasonlítása szerint Magyarországon az 50-69 éves nők kevesebb mint fele (48%) vett részt mammográfiás szűrésen az előző két évben, ami elmarad az OECD átlagától (55%).⁸ Egy, a hazai szűrőprogram eredményességét vizsgáló kutatás arra a megállapításra jutott, hogy a szűrésen való részvétel a vizsgált időszakban csökkenő tendenciát mutatott.⁶ A szűrésen való részvétel növelése ezért továbbra is közös feladat.

A diagnózis után is van következő lépés

A korai felismerésnek és az orvostudományfejlődésének köszönhetően ma már egyre több beteg él hosszabb ideig együtt a betegséggel.⁹ Az előrehaladott mellrák ugyanakkor kevesebb figyelmet kap, pedig az esetek egy része már ebben a stádiumban kerül felismerésre, és a korai stádiumban kezelt emlőrákok egy része később kiújulhat.¹⁰

„A mellrák elleni küzdelem nem ér véget a diagnózissal vagy a kezelés lezárásával. A személyre szabott terápia mellett az utánkövetésnek, a rehabilitációnak, valamint a fizikai aktivitásnak és pszichés támogatásnak is fontos szerepe van. A következő lépés ezért minden érintett számára mást jelenthet – lehet egy újabb vizsgálat, a kezelés következő szakasza, a rendszeres kontroll vagy éppen segítség kérése ahhoz, hogy a betegség után visszatérhessen a mindennapi életéhez” – mondta dr. Szécsényi Szilvia, az AstraZeneca Onkológiai Orvosi Osztályának vezetője.

A következő lépés mindenkinek más lehet

A mellrákkal kapcsolatos tudatosságban az egészségügyi ellátórendszer mellett a családnak és a közösségeknek is fontos szerepe van. Az AstraZeneca felmérése szerint a nők 36%-a az orvosuk mellett elsősorban családtagjaikkal vagy házastársukkal beszélik meg a mellrákkal kapcsolatos gondolataikat, aggodalmaikat.⁴ A generációk közötti és generációkon belüli párbeszéd, a fiatalabbak bevonása és a hiteles forrásból történő tájékozódás mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a következő lépést mindannyian magabiztosan tehessük meg.

A következő lépés életkortól és élethelyzettől függően más lehet:

• ismerjük mellünk megszokott állapotát, és figyeljünk a változásokra;

• 45–65 éves korban éljünk a szervezett mammográfiás szűrés lehetőségével⁵

• panasz vagy szokatlan elváltozás esetén mielőbb forduljunk orvoshoz;

• családi érintettség vagy más ismert kockázati tényező esetén egyeztessünk orvosunkkal.

És ne csak a saját következő lépésünkre gondoljunk: egy beszélgetéssel vagy emlékeztetővel másokat is segíthetünk abban, hogy megtegyék a számukra fontos következő lépést.

###

Hivatkozások

¹ World Health Organization: Breast cancer. (https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/breast-cancer) Frissítve: 2026. július 3.

² European Cancer Information System (ECIS), JRC–IARC: Breast cancer in the EU, 2022 estimates. Age differences: women aged 20–44 = 11.1% of estimated incident cases. https://ecis.jrc.ec.europa.eu/sites/default/files/2024-01/jrc_Breast_cancer_2022_Oct_2023.pdf

³ Nemzeti Rákregiszter (https://stat.nrr.hu/) Frissítve: 2026. január

⁴ AstraZeneca megbízásából készült reprezentatív felmérés, 1000 fő, 18+ magyar lakosság; adatgyűjtés: 2025.09.15–19. (Pulzus Kutatási Rendszer).

⁵ Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ / hazai népegészségügyi emlőszűrés: 45–65 éves, tünetmentes nők kétévenkénti meghívása. https://nngyk.gov.hu/hu/nepegeszsegugyi-celu-szuresi-koordinacios-osztaly/emloszures.html

⁶ Belicza É. és mtsai: A hazai mammográfiás szűrőprogram eredményessége. Orvosi Hetilap, 2025;166(43):1689–1705. DOI: 10.1556/650.2025.33400.

7 KSH adatok: Bejelentett új rosszindulatú daganatos megbetegedések; https://www.ksh.hu/stadat_files/ege/hu/ege0025.html

⁸ OECD: Health at a Glance 2025 – Hungary. Mammography screening within the past two years: Hungary 48%, OECD average 55%. https://www.oecd.org/en/publications/health-at-a-glance-2025_15a55280-en/hungary_da09a524-en.html

⁹ Darida M. et al.: Improvement in breast cancer survival across molecular subtypes in Hungary between 2011 and 2020: a nationwide, retrospective study. Frontiers in Oncology, 31 March 2025.

¹⁰ Courtney D. et al.: Breast cancer recurrence: factors impacting occurrence and survival. Irish Journal of Medical Science, 2022.