Ha jobban kihasználnánk a hazai táplálkozástudományi szakemberek szaktudását, nagyot léphetnénk előre a legkomolyabb gondot okozó krónikus betegségek megelőzésében – állítja Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke.

Van már sejtésük arról, hogy a járvány miatti korlátozások hogyan változtatták meg itthon a táplálkozási szokásokat?

Készült több felmérés is ebben a témában. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kutatása elsősorban a vásárlási szokások változásáról szól, a gyermekekkel kapcsolatban pedig az MDOSZ végzett egy felmérést a diósgyőri Gyermekek Egészsége (Gyere) program résztvevői között. Ez utóbbiból az derült ki, hogy bár a mozgáshiány rosszul hatott a gyerekek egészségére, táplálkozási szempontból voltak pozitívumok: több vizet ittak, az étkezéseik rendszeresebbé váltak, illetve gyakrabban került a családok asztalára zöldség és gyümölcs, valamint friss alapanyagból készített főtt étel. Negatívum viszont, hogy több lett a nassolás, ezért sajnos a gyerekek 44 százaléka hízott.

Ha egy kicsit hosszabb időtávon nézzük, milyenek az uralkodó tendenciák?

Hazánkban a ’80-as évektől kezdve rendszeresen végeznek táplálkozási felméréseket. Ezek közül a két utolsó, az OTÁP 2009 és OTÁP 2014 közötti trendekre jellemző: az állati eredetű zsiradékok, a húsok, húskészítmények rendszeres és túlzott fogyasztása; a zöldségek, gyümölcsök, a tej és tejtermékek, a gabonafélék, különösen a teljes kiőrlésű gabonákból készült élelmiszerek  rendkívül alacsony fogyasztása; a halfogyasztás kissé nőtt, de nem éri el az ajánlott mennyiséget; nőtt a finompékáruk és ízesített gabonaszeletek, jelentősen nőtt az édesítőszerek fogyasztása; a növényi olajoké visszaesett, míg a telített zsírsavban gazdag szalonnáé nőtt; a friss zöldségek és gyümölcsök fogyasztása ötödével csökkent. Ugyanakkor csökkent a sófogyasztás, de még így is az ajánlott mennyiség 2,5-szerese. Bár nő a barna/teljes kiőrlésű kenyerek fogyasztása, de így is messze elmarad a kívánatos gyakoriságtól.

Dietetikus szemmel milyen a mai magyar iskolai menzák étrendje? Hogyan változott az utóbbi években?

Támogatjuk a hazai közétkeztetés reformját, nagyon fontos felületnek tartom az egészséges táplálkozással kapcsolatos üzenetek átadásában. A legnagyobb változás talán az, hogy ma már nemcsak ajánlás, hanem kötelező érvényű jogszabály határozza meg a közétkeztetésben feltálalható ételek összetételét. Ugyanakkor az összetétel mellett az ízletesség, a tálalás módja, az ételek elfogyasztásának körülményei is lényegesek, ez pedig nagymértékben függ az adott intézményben a konyhai személyzet felkészültségétől, lehetőségeitől.

Egyetért azzal, hogy egészségesebb táplálkozás mellett a magyar népesség jelentősen kevesebb gyógyszert szedne?

Teljes mértékben. A krónikus, nem fertőző betegségek kétharmada, négyötöde megelőzhető lenne egészségesebb táplálkozással. Elsősorban a szív- és érrendszeri betegségekre gondolok, melyek gyakran fordulnak elő a 2-es típusú diabétesszel összefüggésben. Ide tartoznak még bizonyos daganatos betegségek, továbbá az önálló kórképként is bízvást értelmezhető túlsúly, elhízás.

Mekkora gondot jelentenek ma a táplálék-gyógyszer kölcsönhatások? Melyik a legproblémásabb páros?

Ilyen kutatás, sajnos, még nem készült, de mivel sok a krónikus beteg, illetve gyakori a polifarmácia, valamint a gyógyhatású készítmények, étrend-kiegészítők használata, feltehetően gyakoriak az ilyen interakciók. Ez különösen az idősebbek esetén kockázatos, akik a legtöbb gyógyszert szedik, ráadásul az anyagcseréjük is lassabb, mint a fiatalabb korosztályoké.

Galambos Péter

Felmérés a hazai halfogyasztásról
A hazai halfogyasztási szokásokról készítettonline felmérést a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége, amelybőlkiderült, hogy a magyarok több mint 40 százaléka nem eszik elég halat. „Sajnos több ponton sem kielégítő a halfogyasztásunk. Jószerivel a mennyiség, a gyakoriság és a kedvelt elkészítési módok sem felelnek meg az általunk megfogalmazott táplálkozási ajánlásnak – kommentálja a kutatás eredményét Szűcs Zsuzsanna. – Van azonban egy számomra még fontosabb megállapítása a vizsgálatnak, mégpedig, hogy a hal a családi minta hatására épül be az zlésvilágba és az étrendbe. Ha valaki gyerekként megbarátkozik vele, akkor ez nagy valószínűséggel az ő későbbi étkezésében is szerepel majd. Ha a gyerekek most megszokják, felnőttként az önálló életükben is esznek majd halat, így talán  jövőben változik a helyzet és több fogy ebből az egészséges táplálékból.”