Ne csak az ünnepek alatt fogyasszunk halat

Ne csak az ünnepek alatt fogyasszunk halat

Az idei édesvízi haltermelés mintegy 19 ezer tonna lehet, további mintegy 4 ezer tonnát a magyar intenzív telepeken termeltek meg. Magyarországon az alaphal a ponty, a teljes fogyasztás mintegy 80 százalékát adja. Az év végi ünnepekre már keresett a harcsa, a süllő és a pisztráng, azok a szálkamentes halak, amelyek fogyasztása évközben még elenyésző. Az év végén fogy el Magyarországon az éves halfogyasztás 30-35 százaléka.

Lesz elegendő magyar hal az év végi ünnepekre, sőt a kiegyensúlyozott belföldi kínálat mellett jelentős mennyiség jut exportra is  - mondta  az MTI-nek Lévai Ferenc, a  Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Mahal) szóvivője, az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója.

A hal néhány százalékkal drágább, mint tavaly a nyári aszály és a magasabb gabonaárak miatt, az áremelkedés mértéke azonban nem éri el a 10 százalékot. A jövő évtől a fogyasztók által is érzékelhető, mintegy 15-17 százalékos árcsökkenés várható az áfacsökkentésnek (27-ről 5 százalékra) köszönhetően, ami az ágazat fehéredésére is jótékonyan hat majd. A belföldi halfogyasztás számításaik szerint várhatóan 10 százalék körül nő majd.


Magyarország évente mintegy 3500-4000 tonna halat, főként pontyot, busát, de élő csukát, harcsát és süllőt  exportál. A magyar halexport növekedésének alapvető oka, hogy Európa több országában olyan halbetegségek jelentek meg, amelyekkel nem tudnak megbirkózni a helyi állategészségügyi hatóságok. A piacon így relatív halhiány keletkezett. Ezek a betegségek Magyarországot elkerülték.

Ne csak az ünnepek alatt fogyasszunk halat

Miért fogyasszunk halat?

A halak húsa könnyen emészthető, magas víztartalma miatt azonban gyorsan romló táplálék. Kedvező energia- és zsír-, valamint átlag 15-20%-os fehérjetartalma miatt -a fogyókúrás étrendekbe is jól beilleszthető.  Zsírértéke alapján megkülönböztetünk zsírosabb (pl. ponty, harcsa, tonhal, makréla, lazac, hering) és szárazabb húsú (pl. fehér busa, amur, süllő, tőkehal, heck) halféleségeket.

A halfogyasztás jótékony hatásai
Egy 2000-ben elvégzett felmérés szerint azok az emberek között, akik hetente egyszer vagy többször ettek tengeri halat, 52%-kal kisebb volt a szívhalál előfordulása, mint a havonta egyszer fogyasztók körében. Magyarországon, ahol a halálesetek több mint felének a hátterében szív- és keringési betegség áll, ez a tény különösen sokat mondó lehet.

Vitaminok a halban

A hal jó forrása a zsírban oldódó vitaminoknak, elsősorban az A- és D-vitaminnak. Ezek segítségével szervezetünk képes semlegesíteni a szabadgyököket (vagyis az élettani folyamatok során keletkező, illetve külső forrásból a testbe jutott, érfalat károsító, valamint rákos betegségeket előidéző anyagokat), és növelni a betegségekkel szembeni ellenálló képességet.

A vízben oldódó vitaminok közül a B1- és B2-vitamin van a halban nagyobb mennyiségben, valamint jelentős  ásványi anyagokat tartalmaz: vasat, szelént, cinket, és jódot.

A halételek elkészítésénél is fontos szempo az ételkészítési technológia. A sovány hal is magasabb zsírtartalmú lesz, ha panírozzuk és bő olajban kisütjük, szemben azzal, ha megfőzzük.

A sütés és főzés mellett a telítetlen zsírsavtartalom - és ezzel együtt annak a szervezetre kifejtett kedvező hatása - alapvetően nem csökken, valamint a halolajokat nemcsak a friss halak tartalmaznak, hanem a feldolgozott haltermékek is. A tengeri halak közül a leggazdagabb telítetlen zsírsavforrás a makréla, a hazai édesvízi halak közül pedig a pettyes és fehér busa, valamint a kecsege.

Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek