Ha valaki cukorbeteg, az élete több pontján is némi nehézséggel találhatja szemben magát. Ez különösen igaz azokra az eseményekre, állapotokra, amikor nagyobb hormonális változások zajlanak a szervezetében. Éppen ezért dr. Porochnavecz Mariettától, a Cukorbetegközpont diabetológusától azt kérdeztük, vajon hogyan hat a cukorbetegség a szoptatásra, van-e olyan, amire külön figyeljenek ilyenkor a diabéteszes kismamák?

A kis Ádin mindössze három éves, de máris hatalmas küzdelem áll előtte. A kisfiú DMD-ben, azaz Duchen-féle izomdisztrófiában szenved. Ez a betegség izomgyengeséggel és az izomsejtek károsodásával jár, ami 5-6 éves korban kezd fokozódni.

A világnap alkalmából az UNICEF Magyarország nagyszabású TikTok kampányt indított, hogy felhívja a fiatalok figyelmét az online zaklatás, a kortárs bántalmazás, az iskolai piszkálódás súlyos és hosszú távú következményeire. #NENÉZZFÉLRE - buzdítja a kampány a fiatalokat. Ne maradjanak közömbösek, ha bántanak valakit a környezetükben, hanem segítsenek, vagy kérjenek segítséget. Nézzék meg a szervezet kibővített HelpApp applikációját, ahol tájékozódhatnak arról, hogy hogyan lehet erőszak nélkül segíteni, hiszen már egy jó szó, egy támogató tekintet is sorsfordító lehet!

A meddőséggel kapcsolatosan igen sok tévhit kering a köztudatban. Ezek közül az egyik, hogy ez az állapot végleges, a másik pedig, hogy csak azokat érinti, akik családot szeretnének alapítani, akiknek már van, azokat nem. Ez utóbbi kérdéskörrel foglalkozunk most.

Bár az ötvenes évek eleje óta szinte minden országban oltanak szamárköhögés ellen, mégsem sikerült teljesen visszaszorítani a kórokozót. Horvátországban 1980 óta nem volt ennyi fertőzött, mint most, és különösen aggasztóvá teszi a hírt, hogy a megbetegedések nagy száma növelheti az újszülöttek és csecsemők megfertőződésénk esélyét. Hazánkban 1954 óta kötelező a szamárköhögés elleni védőoltás, amit az első évtizedekben három komponensű, úgynevezett Di-Per-Te oltással végeztünk. A magas átoltottságnak köszönhetően hasonló járványtól nem kell tartanunk. Ugyanakkor a veszélyeztetett csoportok számára érdemes felvenni az emlékeztető oltást, és különösen nagy figyelmet igényelnek az újszülöttek, valamint az oltatlan csecsemők – tájékoztat Prof. Dr. Mészner Zsófia, csecsemő és gyermekgyógyász, infektológus, védőoltási szaktanácsadó, a Gyermekgyógyászati Központ orvosa.

Több mint egy éven keresztül volt elérhető az újszülöttek ingyenes SMA szűrését végző kutatási mintaprogram, mely 2023. december 31-én ért véget. A program célja az volt, hogy az SMA szűrése hazánkban is bekerüljön a kötelező újszülöttkori szűrővizsgálatok közé, és az érintett kisbabák a lehető leghamarabb megkapják az állam által biztosított génterápiás kezelést. Az SMA-mintaprogram ugyan véget ért, azonban a gyermeket várók nem maradnak szűrési lehetőség nélkül, hiszen van már olyan korszerű genetikai vizsgálat is, amivel akár a fogantatás előtt vagy a várandósság alatt fel lehet mérni a szülőpárnál az SMA kialakulásának kockázatát, így nem kell a születésig, illetve az első tünetek megjelenéséig várni a diagnózisra.

Hajnali három órakor egy ikerpár – Bence és Balázs – látta meg a napvilágot először a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Üllői úti részlegén 2024-ben.

Súlyos betegséggel küzdő gyermekek és családjaik álmait valósítják meg immár tíz éve a Ments életet karácsonyra kampányban befolyó összegből. Idén is több család nehéz helyzetét sikerült könnyebbé tenni a civil önkénteseknek, az adományoknak köszönhetően pedig remélhetőleg ebben az évben is sok kis hős arca felderülhet.

A gerincvelő-eredetű izomsorvadással (SMA) született gyermekeket a betegséget módosító gyógyszeres terápiával egészen 2018-ig nem tudták kezelni, emiatt a legsúlyosabb formával érintettek sokszor az egyéves kort sem élték meg, melynek oka többnyire a súlyos légzési elégtelenség volt.

Hazánkban először a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján végeztek onkológiai betegséggel kezelt, pubertás kor előtt álló gyermekeknél petefészekszövet-fagyasztást. Az eljárás során a petefészket eltávolítják, lefagyasztják, majd felnőttkorban visszaültetik a hasüregbe, a későbbi gyermekvállalás érdekében. Gyermekkori daganatos megbetegedések esetében ugyanis, bizonyos gyógyító kezelések mellékhatása (kemo- és sugárterápia, csontvelő transzplantáció) a petefészek elégtelen működéséhez, hormonális zavarokhoz, végül meddőséghez vezethet.