Akiknek családjában korábban már előfordult stroke eset, azokban felmerülhet a gondolat, vajon ez automatikusan azt jelenti-e, hogy náluk is nagyobb eséllyel alakulhat ki a betegség. Ugyanígy vannak ezzel azok is, akik saját maguk estek át szélütésen: őket az a kérdés foglalkoztatja, hogy az ő gyerekeik esetleg nagyobb veszélyben vannak-e. A stroke egy összetett betegség, amelynek kockázatát számos tényező fokozhatja, de a jó hír az, hogy megfelelő életmód és kezelés mellett a betegség kialakulásának esélye jelentősen csökkenthető.

A stroke korunk egyik vezető haláloka, és a leggyakoribb rokkantsághoz vezető betegség, amely csak hazánkban mintegy 40.000-50.000 beteget érint évente, és több mint harmaduknál válik végzetessé. A stroke hátterében az esetek több mint 85%-ában az agyat vérrel ellátó ér elzáródása áll, 15% pedig agyvérzés következtében alakul ki.

A stroke kockázatát különböző egészégügyi faktorok határozzák meg, melyek között befolyásolható és nem befolyásolható tényezők egyaránt szerepelnek.

Nem befolyásolható tényezők:

• Családi kórtörténet és genetika

A családtagok közös génekkel, viselkedési mintával, életmóddal és környezettel rendelkeznek, amelyek befolyásolhatják egészségüket és különböző betegségek kialakulásának rizikóját. A stroke kockázata egyes családokban magasabb lehet, mint másokban: akinek valamelyik szülője szélütést kapott mielőtt betöltötte a 65 éves kort, annak az esélye négyszeresére emelkedik, hogy stroke-ot kapjon mielőtt eléri ugyanezt a kort. A szélütés esélye még tovább nőhet, ha az öröklődés olyan egészségtelen életmóddal párosul, mint például a dohányzás és az egészségtelen táplálkozás.

• Nem, és kor

A stroke gyakrabban alakul ki nőknél és súlyosabb következménnyel jár. A korspecifikus stroke esetek magasabb arányban fordulnak elő a férfiaknál, de a nők hosszabb várható élettartama és az idősebb korban gyakoribb megbetegedés miatt több nő érintett.

Emellett, ahogy öregszünk, artériáink egyre szűkebbé és merevebbé válnak, és nagyobb valószínűséggel záródnak el érelmeszesedésnek köszönhetően, ezáltal tovább növelve egy agyi érkatasztrófa esélyét.

• Korábbi stroke

Azoknak, akik átestek már stroke-on, nagyobb esélyük van egy újabb szélütésre: 4-ből 1 beteg esetében alakul ki második stroke.

Befolyásolható tényezők

• Egészségi állapot

A magas vérnyomás a szélütés legnagyobb kockázati tényezője, de az olyan betegségek, mint a cukorbetegség, szívelégtelenség, pitvarfibrilláció, vagy magas koleszterin- és vérzsírszint szintén hajlamosítanak a szélütésre.

• Életmód

Életmódunk is nagy hatással van a stroke kockázatára, a dohányzás az első számú megelőzhető kockázati tényező, de ide tartoznak az olyan dolgok, mint a túlsúly, az inaktivitás és az egészségtelen ételek fogyasztása, valamint a túl sok alkohol- és drogfogyasztás is károsíthatják az ereket, ezáltal növelik a vérnyomást és egy szélütés veszélyét.

Változtatni azonban sosem késő, számos életmódbeli lépést tehetünk a stroke megelőzésére. Az étrendben, és a testmozgásban végrehajtott változtatások nagyban javíthatják az esélyeinket, annak ellenére, ha a családban előfordult már korábban szélütés: a stroke-ok akár 80%-a megelőzhető megfelelő kezeléssel és egészséges szokások kialakításával. Érdemes rendszeresen járni orvoshoz, így kerülhető el a legkönnyebben, hogy csak akkor fedezzük fel a stroke-ot, amikor már baj van.

Mindezek mellett a családi kórtörténet ismerete hasznos eszköz az egészségügyi kockázatok előfordulásának csökkentéséhez és a problémák megelőzéséhez, kezeléséhez. Ma már számos terápia létezik a szélütés esélyét növelő betegségek karbantartására, a szájon át szedhető gyógyszeres kezelések mellett beültethető készülékek és műtéti megoldások is segíthetik a kockázat visszaszorítását.